Megkopott, napszítta, omladozó, de patinás szépségű házfalak, jellegzetes halszag a levegőben, nyüzsgő, hangos tömeg az utcákon és tereken... mi más lehetne, mint a lenyűgöző Velence? Aki nem járt még soha a lagúnák városában, az Adria királynőjénél, még azok is azonnal felismerik a jellegzetes panorámájú évszázados várost, amely bár messze nem olyan idős, mint sok más itáliai település, a természetnek és az emberi leleményességnek köszönhető létrejötte, és az ebből fakadó jellegzetességei rengeteg turistát csalogatnak ide évről évre.

Már a város nevéből is az egykori gazdagságra, hatalomra, csillogásra, fényűzésre asszociálhatunk, melyet az évszázadok megkopott bája, a bizsergetően izgalmas dekadencia, az itt találkozó, összeolvadó kultúrák csak még inkább patinássá, még vonzóbbá tettek. Különleges fekvése, lenyűgöző építészeti csodái, romantikus hangulata és világhírű karneválja egyszer az életben mindenki számára kötelezővé teszik az Adria királynőjeként becézett Velencét.

Velence egyetlen tere a Piazza San Marco – és ez nem tévedés. Bár valóban van még két másik hasonló besorolású tér – a Szent Márk térhez kapcsolódó Piazzetta (kis Piazza), valamint a fő buszpályaudvarnak helyet adó Piazzale Roma – a Lagúnák Királynője további köztereit ’campi’ azaz ’mező’ névvel illetik, ami persze nem jelenti azt, hogy fű nő rajtuk. Így ha valaki Velencével kapcsolatban csak annyit hall, hogy ’la Piazza’, vagyis ’a tér’, biztos lehet benne, a Szent Márk térről van szó.

Lomha, békésen hömpölygő vízfolyam vág keresztül a lagúnák városán, melynek fordított S-alakú kanyarulata mentén szebbnél szebb paloták kelletik magukat a víz tükrében. A nagy csatorna vizén kecses gondolák, gyors mozgású vízi taxik, vagy éppen teherszállító hajók cikáznak oda-vissza. Velence a Canale Grande élő, lüktető vonalán éli mindennapjait, mely nem csupán a város verőere, de egyben gazdagságának, kultúrájának, büszkeségének és történelmi nagyságának fokmérője is. Ma pedig nem utolsó sorban egyik legfontosabb turisztikai vonzereje.

Kevésbé színes, kevésbé látványos, mint Burano, messze nem olyan titokzatos és elhagyatott, mint Torcello, és Velence romantikáját sem közelíti meg, mégis az egyik legfelkapottabb látnivaló a lagúnákban. Ez Murano, melynek egy sajátos vonzereje csábítja földjére a turistákat, mégpedig messze földön híres üveggyártása. 

Nyugodtan nevezhetjük a világ egyik legelegánsabb, legkifinomultabb és leggazdagabb épületének, mely mögött szinte hírneve is eltörpül. Mert hogy még az is van neki; a velencei gótika jegyében megszületett Dózse-palota (Palazzo Ducale), a Köztársaság fejének rezidenciája Velence egyik legkimagaslóbb és leghíresebb nevezetessége, mely a Szent Márk-székesegyház mellett, a Libreriával szemben, a Piazzettán található. 1923 óta a Museo Civici Veneziani múzeumaként működik, az itt vásárolt jeggyel az intézmény további tíz gyűjteménye is látogatható.

Velence főszigetétől, a városközponttól nem messze, dél-délkeleti irányban húzódik Lido di Venezia, a velencei lagúnát az Adriai-tengertől elválasztó homokpad, mely a tőle délre elterülő Pellestrina szigetével együtt egyfajta természetes gátként védi a várost. Az egyenként 11-12 kilométer hosszú szigetek közigazgatásilag a város részét alkotják Lido – Pellestrina körzet néven, s kizárólag e két szigeten találunk közúti közlekedést is. A lagúna három kijárata a tenger irányába a Porto di Lido, a Porto di Chioggia és a Porto di Malomocco.

Velence egyik legszebb, leglenyűgözőbb épülete a Dózse palota mellett, a Szent Márk téren álló, s szintén a város védőszentjének nevét viselő bazilika, a Basilica di San Marco, vagyis Szent Márk székesegyház. A bizánci építészet e gyöngyszeme eklektikusságának, hosszú építési periódusának, és a rajta, benne elhelyezett felbecsülhetetlen értékű díszítő elemeknek köszönheti egyediségét. Mindezek ellenére a Szent Márk székesegyház csak 1807 óta a város hivatalos katedrálisa, addig a szerényebb San Pietro di Castello templom töltötte be ezt a funkciót.

Bátran kijelenthetjük, a világ egyik legelegánsabb, legexkluzívabb és legfejedelmibb szállodája húzódik meg szerényen a közeli csipkecsoda-tér, a velencei Piazza San Marco, a szintén lenyűgöző Dózse palota és a Sóhajok-hídja szomszédságában. A vörös színben pompázó Palazzo Dandolo (Hotel Danieli) hátsó homlokzata a Riva degli Schiavoni rakpartra, illetve azon túl a Szent Márk-medencére nyílik, két perc sétára az előbb említett turista központtól.

Velence főszigetétől, a városközponttól nem messze, északkeleti irányban a lagúnában található San Michele-szigete, mely Velence temetőjeként működik. Valamikor két kisebb szigetből, a San Michele-ből és a San Cristoforo della Pace-ből állt, melyek között keskeny csatorna húzódott, amit 1837-ben betemettek.

Tüntetők és rendőrség közötti összecsapással zajlott Velencében vasárnap a vízen és szárazföldön is rendezett tiltakozó megmozdulás a szigetek között közlekedő óriás méretű hajók ellen. No Grandi Navi (Nem a Nagy Hajókra) jelszóval Velence lakosai, környezetvédő szervezetek és a globalizáció ellen fellépő mozgalom olasz csoportjai együtt vonultak a város kikötőjéhez, ahol gumibotos rohamrendőrök szorították vissza a tömeget.

Fejedelmi pompában fürdő, hófehér márványpalota vonalai tükröződnek a Canal Grande lágyan hullámzó vizének felületén. Vékony oszlopsorai, kecses ívei, aranyozott és polikróm homlokzati kődíszítései - akár a legfinomabb csipkecsodák -, hűs árnyékot nyújtó elegáns loggiái egyértelműen a többi palazzó fölé emelik szépségében, pedig a nagy csatorna partján igazán különleges paloták sorakoznak. A Ca' d'Oro egyszerre lenyűgözően díszes, ízlésesen kifinomult, egész egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni, a tekintetnek átsiklani felette. 

A múlandóság teljes magányában, Velencétől alig 10 kilométerre bújik meg az északi mocsaras lagúnavidéken a csendes kis Torcello-sziget. Apró kikötőjében Szűz Mária szobor és néhány művirág fogadja az érkezőket, majd alig néhány perces séta következik a sziget egyetlen, mára megmaradt látnivaló-együtteséhez. Kicsiny ültetvények, néhány ház és a keskeny csatorna mellett vezet az út vissza a kora középkorba, amikor nem csupán 20 lakó éldegélt a félreeső szigeten. A feledés homályába vesző Torcello kiváló példája a régmúlt dicsőség lehanyatlásának.

Soha nem arra kell menni, amerre az idegenvezető - szeretem magam felfedezni a világot. Ez esetben másodmagammal tettem. A karneváli forgatagtól néhány sikátorral beljebb vágtunk neki a velencei kalandunknak. Két barát, három fényképezőgéppel.

A Velencébe érkező turisták egyik legnagyobb kedvence az élénk színű házairól nevezetes Burano, mely északkeleti irányban - nem messze Torcellotól - hét kilométerre fekszik Velencétől, s öt, egymástól csatornákkal elválasztott városrészre tagolódik. Burano - bár területét tekintve csupán fele akkora, mint Torcello - jóval sűrűbben lakott, mintegy háromezren élnek a szigeten.

Velence évszázadok óta küzd a vízzel. A gazdag város a folyami üledék és a tenger által felépített homokzátonyokon épült, a lagúnák pedig nem csak turisztikai látványosságok: ősztől tavaszig gyakran megkeserítik a városlakók életét. A jelenség neve acqua alta, vagyis magas vízállás, ilyenkor az Adria hullámai elöntik a város alacsonyabban fekvő részeit. Az utcákon gumicsizmában járnak-kelnek a helyiek, a komolyabb vízmennyiség beáramlása esetén pedig magas pallókkal könnyítik meg a közlekedést.

Velence: a lagúnák városa. A legtöbb turistafotó és felvétel az utcákon és tereken készül, a gondolák ingatag fedélzetén inkább kapaszkodunk és gyönyörködünk a látványban. [utazom:teaser:46105] A következő kisfilm egy gondolás városnézést mutat be néhány percben, egy nyugodtabb időszakban, amikor a városra annyira jellemző forgatag nem zavarja meg az elmélyülést, a lagúnák és az épületek, hidak szépségének élvezetét. Venice, City of Canals from Raif Kurt on Vimeo.

Róma bukásával, a klasszikus világ szellemének leáldoztával beköszöntöttek a sötét középkor hosszú és szomorú évszázadai. A háborúk, a járványok és a tudatlanság gúzsba kötötte a lehetőségeket, s a kor társadalma lényegében a túlélésre rendezkedett be. Utazásokról szó sem lehetett, legfeljebb katonai célból. A legsötétebb évszázadok

Százharminc éve, 1883. június 5-én indult első útjára az első nemzetközi luxusvonat, a Párizsból Isztambulba tartó legendás Orient expressz, a „királyok vonata, a vonatok királya”.

Sosem voltam egy nagy vurstli-kedvelő, és a mesékből is jó harminc-egynéhány éve kinőttem, így igazi kihívásként tekintettem az út elé. Úgy voltam vele, próbálják csak bebizonyítani nekem, hogy kételkedő felnőttként is élvezhető egy vidámpark.

Az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park a fővárostól északi irányban, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el. Több mint 60 ezer hektárnyi területének egyik legszebb része a Dunakanyar. A park egyediségét három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja.

Róma – azon belül is a Vatikán – egyik leggyakrabban fotózott, legérdekesebb történettel rendelkező és leglátványosabb „nevezetessége” a Svájci Gárda. A Vatikán kapuinál szolgálatot teljesítő, színes, középkori hangulatú egyenruhát viselő, jó kiállású katonák a Szentatya személyes védelmét látják el, immár 500 esztendeje. Jelmondatuk: „bátorság és hűség”.

Isztambul egyik legpáratlanabb panorámáját minden bizonnyal az Aranyszarv-öböltől északra elterülő Beyoglu negyed csúcsán magasodó Galata-torony (Galata Kulesi) nyújtja. Akár innen nézünk körül (az Óvárosra, az Aranyszarv-öbölre, a Boszporuszra), akár a tornyot látjuk a Topkapi palota által uralt Szeráj Csúcsról, vagy az alatta, az Aranyszarv-öblön átívelő Galata-híd egyik sörözőjéből, mindenképpen fenséges látnivaló.

Isztambul Beyoglu negyede olyan, mint egy kis francia hatású ékszerdoboz, sokan úgy is nevezik, mint a Kelet Párizsa. A turisták között rendkívül népszerű kerület az Aranyszarv-öböltől északra terül el, különválva így a régi városrésztől, mellyel a Galata-híd köti össze.

Amszterdamot nem véletlenül nevezik Észak velencéjének, igaz, ez a kifejezés számos más északi városra is igaz. A holland nagyváros bája, vonzereje elsősorban csatornarendszerének, hajózható, vízi közterületeinek köszönhető. Ha jobban belegondolunk, a városról készült fotók, festmények többsége biztos, hogy tartalmaz csatornát, hidat, vagy éppen vízi járművet. De nem volt ez mindig így, hisz Amszterdam vízi útjai nem természetes képződmények (az IJ- és az Amstel-folyók kivételével). A XVI-XVII.

Zakynthos: csodálatos görög sziget a Jón-tengeren. Fehér homokos strandjai, apró városkái vonzzák a nyaralni, pihenni vágyókat, akik hosszú velencei uralomnak köszönhetően kissé olaszos hangulatú tájon tölthetik szabadidejüket. A sziget egyik szimbóluma a álcserepes teknős, ez a ritka tengeri faj a védett partok finom homokjába rejti kicsiny tojásait, és az apróságok innen indulnak hihetetlenül kalandos tengeri útjukra. [utazom:csikkep:18716]

A nyári napok a pihenés és a szabadidő jegyében telnek: még ha a munkahelyünkön raboskodunk, akkor is a vakáció hangulata uralkodik a léghűtött irodákban. El-el tünedeznek a kollégák szabadságra, vagy csak úgy elfelejtenek visszajönni ebéd után, helyette a Rómain fröccsöznek vagy leugranak a Velencei-tóra strandolni. Persze, ez lehet hogy nem igaz, egy barátom mesélte. A nappali hőség elől az árnyékba menekül a mezőgazdasági dolgozó és a fotós is: a merőlegesen beeső, erős fények nem alkalmasak szép felvételek készítésére. [utazom:csikkep:38402]

Egy kiállítás okán érkeztem Hollandiába, s ha már e tárlatért átutaztam fél Európát, Amszterdamra is szántam egy egész napot. De vajon mi az, aminek feltétlenül bele kell férnie egy egy napos fővárosi látogatásba úgy, hogy azért a város hangulatát, a csatornaparti sétákat, vagy egy kellemes kávéházi üldögélést se mulasszunk el élvezni? Ennek járunk utána.

Trogir főterén - Trg Ivana Pavla II. - magasodik előtted a Sveti Lovre katedrális. A harangtornya 47 méter magas. 1407 - 1598 között épült, minden szintje más stílust mutat, ami innen a főtérről látszik igazán jól. Késő román alap, egyszerű gótikus első emelet, csipkés - késő gótikus második, és késő reneszánsz harmadik emelet. A tetőpiramis reneszánsz és barokk stílusban épült.