Azt mondják, Párizs – London, New York és Tokió mellett – a világ négy legjelentősebb városának egyike, s ez talán nem is véletlen. Nem csupán azért, mert Európa egyik legnépesebb városa, nem csak vezető politikai és kulturális központ mivoltáért, sokkal inkább, mert Párizs évszázadok óta egyet jelent a művészetekkel és a tudománnyal. Így amióta turizmus létezik, a francia főváros az egyik legkedveltebb úti cél.

Párizsról az emberek többségének azonnal a Notre Dame, a Louvre, vagy az Eiffel-torony ugrik be, ami talán nem is véletlen, hisz e három intézmény mára szinte a város védjegyévé vált. Ez utóbbi látványosság ma a világ leglátogatottabb fizetős nevezetessége: csak 2011-ben 7,1 millió látogató kereste fel, s 2010-ben járt itt a 250 milliomodik vendég. [utazom:csikkep:38402]

Párizs világhírű múzeuma, a Louvre méltó párja lehet a londoni British Museumnak, és a Vatikáni Múzeumnak, hisz gyűjteményét tekintve a világ egyik legnagyobb és legteljesebb kollekciójával büszkélkedik. Ami pedig a látogatottságot illeti, évek óta az első helyen áll a múzeumok között, 2011-ben 8,9 millióan zarándokoltak el a művészetek eme szentélyébe.

A Párizs legmagasabb pontján (130 méter), a bájos, bohém Montmartre negyed tetején épült Szent Szív-Bazilika (franciául Sacré-Coeur: 1875-1919) nem olyan régi, mint a város legtöbb temploma, nincs még száz esztendeje sem, hogy felszentelték, ugyanakkor külső homlokzata és az előtte elhelyezkedő lépcsősorról nyíló kilátás a város egyik kötelező nevezetességévé teszik.

Az építészettörténet, s különösen a gótika egyik legszebb példája a párizsi Mi Asszonyunk, közismertebb nevén Notre-Dame templom. A lenyűgöző, öt hajós katedrális, mely 1163 és 1345 között épült, ma már nem az eredeti szépségében pompázik, hiszen a francia forradalom idején meggyalázták, majd élelmiszerraktárként használták, végül szinte teljesen elpusztult. Mivel azonban 1845-78 között zajló rekonstrukciója az eredeti tervek alapján zajlott, így ma szinte ugyanazt a templomot láthatjuk, mely a XIV. század után a híveket elkápráztatta.

A világ leglátogatottabb látványosságaiból állított össze toplistát a Tourism Review. Az éves vendégadatok alapján készült összeállításban négy európai műemlék is található. 10. Taj Mahal, Agra, India (évi 2,5 millió látogató)
Építészeti értéke mellett a Taj Mahal a szerelem jelképe is. Shah Jahan uralkodó felesége, Mumtaz Mahal emlékére állítatta a palotát halála után. Aki akkor vesztette életét, mikor világra hozta 14. gyermeküket. 9. Gízai Piramisok, Kairó, Egyiptom (évi 3 millió látogató)

Párizs szépségeit örökíti meg Mayeul Akpovi fotós és filmkészítő. Már közöltük egy munkáját, Párizs mozgásban címmel, és ő volt olyan kedves, hogy új alkotását elküldte szerkesztőségünkbe. Nagyon tetszett az új film is, így úgy döntöttünk, ezt is megosztjuk a közönséggel. [utazom:csikkep:41075] Párizs megihleti az oda utazót, ha már jártunk ebben a csodálatos városban, akkor felismerjük a látványosságokat, ha pedig még csak tervezzük a párizsi utazást, akkor kiváló kedvcsináló ez a kisfilm.  Paris In Motion (Part II) from Mayeul Akpovi on Vimeo.

Filmekből, képekről, festményekről köszön vissza a XIX-XX. századi Párizs kopottan elegáns, dekadens világa; a kabarék, a kán-kán táncosok, a vörös, fekete, vagy aranyosan csillogó bársony, szatén jelmezek, tollboák és necc-harisnyák fülledt hangulatú erotikája. A téma igazán hálás, hiszen számos film készült a témában, melyek közül az 1952-ben, és a 2001-ben készült mozit Oscar-díjra is jelölték. Az 1952-es filmben Gábor Zsa Zsa játszotta az egyik főszerepet.

Az Etoile (ma Charles de Gaulle) téren, a Champs-Elysées sugárút végpontján magasodik a francia nemzeti érzés egyik legjelentősebb szimbóluma, az Arc de Triomphe, vagyis a Diadalív, mely Párizs egyik legismertebb nevezetessége. A tér, mely Haussmann városalakító munkája során nyerte el ma ismert formáját, tizenkét sugárút csomópontja (innen ered történelmi elnevezése is, az Etoile, azaz csillag), s csupán 1970-ben, Charles de Gaulle halálát követően nevezték át az elnök-tábornok tiszteletére.

A modern művészetek és építészet valóságos high-tech szentélye a Párizs 4. kerületében, a Beaubourg negyedben található Pompidou Központ, mely leginkább úgy fest, mintha egy hatalmas ipari épületet „kifordítottak” volna. Fűtés, víz- és elektromos csövei az épületen kívül futnak, s mind más-más színben pompázik, ahogy panoráma-mozgólépcsője is. Az épület a modern építészet igen elismert példája (építészei között olyan sztártervező is szerepel, mint az olasz Renzo Piano, aki a londoni The Shard terveit is jegyzi), azonban talán éjszaka, kivilágítva a legmutatósabb.

Párizs: álmok és szerelmek városa, ami talán itthonról vágyakozva szebbnek is tűnik, mint teljes valójában megélve, igazán az utcáin barangolva. A valóságot megtapasztalva néha picit csalódottak is vagyunk, de ebben  nem Párizs a hibás: mi voltunk azok, akik túl sok érzelmet és elvárást fűztünk áhított városunkhoz, és az ott átélhető élményekhez. [utazom:teaser:22400]

Párizs: a csillogás és a divat egyik fővárosa, csodálatos építészeti emlékekkel, elegáns és bohém hangulatú negyedekkel kiváló turisztikai célpont. Ha csak egy hosszú hétvégét töltünk itt, biztosan ellátogatunk majd a leghíresebb látnivalókhoz, amik e kisfilmben is felsorolásra kerülnek. [utazom:csikkep:41075] A második részért pedig kattints ide... Paris In Motion (Part I) from Mayeul Akpovi on Vimeo.

Párizs: ezernyi arcú nagyváros, teli gyönyörű épületekkel, hatalmas terekkel, hangulatos kis utcákkal és híres emlékekkel. Egyazon városban a modern építészet remekei, a múlt századok hagyományai, a franciásan laza és elegáns életritmus, a művészvilág és a kétes hírű negyedek. Ha csak egy hosszú hétvégére érkezünk ide, biztosan útba ejtjük majd az ebben a kisfilmben feltűnő nevezetességeket: a Louvre-t, a La Défense negyedet, a Pompidou központot, az Eiffel tornyot és a Notre-Dame székesegyházat, hogy csak a leghíresebbeket említsem.

Bár a turistáknak, világjáróknak csak elenyésző töredéke vonzódik a történelmi temetők iránt, számos olyan neves és szép sírkert van a világon, melyet érdemes felkeresni. Egyiket ódon múltja miatt, másikat nevezetes halottaiért, megint mást romantikus kialakítása, vagy érdekes temetkezési szokásai (pl. a szatmárcsekei csónakos fejfás temető) okán.

Nem gondoltam volna, hogy Franciaországgal ilyen gondban leszek, amikor ki kell választani és sorba kell állítani a legszebb helyeit. Ez egyébként is nehéz feladat, hiszen a szép mindenkinek mást jelent. A méltán híres és szép helyeket - mint Párizs vagy Provence - mindenki ismeri, ugyanakkor számos eldugott gyöngyszem is akad, melyek nem ilyen felkapottak. Én most elsősorban ezeket szeretném bemutatni, persze a „híresek és szépek” sem maradhatnak ki a felsorolásból. Az vesse rám az első követ, aki könnyebben döntene. 15. Avignon

Százharminc éve, 1883. június 5-én indult első útjára az első nemzetközi luxusvonat, a Párizsból Isztambulba tartó legendás Orient expressz, a „királyok vonata, a vonatok királya”.

Isztambul Beyoglu negyede olyan, mint egy kis francia hatású ékszerdoboz, sokan úgy is nevezik, mint a Kelet Párizsa. A turisták között rendkívül népszerű kerület az Aranyszarv-öböltől északra terül el, különválva így a régi városrésztől, mellyel a Galata-híd köti össze.

Múltbéli fogadók, futurisztikus szállodák Amióta az ember utazik – akár kedvtelésből, akár munkája miatt – szállodák léteznek. Persze ne gondoljuk, hogy e hotelek kezdettől fogva kimerítették a kényelem, a luxus minden fogalmát, de az idők során a magasabb színvonal egyre inkább elvárás lett.

Róma bukásával, a klasszikus világ szellemének leáldoztával beköszöntöttek a sötét középkor hosszú és szomorú évszázadai. A háborúk, a járványok és a tudatlanság gúzsba kötötte a lehetőségeket, s a kor társadalma lényegében a túlélésre rendezkedett be. Utazásokról szó sem lehetett, legfeljebb katonai célból. A legsötétebb évszázadok

Velence egyetlen tere a Piazza San Marco – és ez nem tévedés. Bár valóban van még két másik hasonló besorolású tér – a Szent Márk térhez kapcsolódó Piazzetta (kis Piazza), valamint a fő buszpályaudvarnak helyet adó Piazzale Roma – a Lagúnák Királynője további köztereit ’campi’ azaz ’mező’ névvel illetik, ami persze nem jelenti azt, hogy fű nő rajtuk. Így ha valaki Velencével kapcsolatban csak annyit hall, hogy ’la Piazza’, vagyis ’a tér’, biztos lehet benne, a Szent Márk térről van szó.

Isztambul misztikája, keleties hangulata, illatai, ízei és gyönyörű épületei számos írót, szerzőt, vagy épp filmrendezőt ihlettek már meg. A város feltűnt Agatha Christie könyveiben (akinek a híres Pera Palace hotel volt kedvenc szállodája), de több James Bond filmben is, hogy csak a leghíresebbeket említsük. De vajon minek köszönheti ezt a hatalmas sikert? Ennek járunk most utána…

Afrika. Nem csak egy másik földrész, egy másik világ. Más időszámítás szerint ballagnak ittt a napok, és a gondolatok is más mederben folynak. Igazi, velőtrázó, vad és embertpróbáló vidék, a kőkor és a modernitás megdöbbentő, percről percre ámulatba ejtő keveréke.

Következő nap Kalon minaret, állítólag a legmagasabb Közép-Ázsiában, de Khívában is van két ugyanekkora, majd a vár hatalmas falakkal körbevéve, mecsetek, szűk utcácskák a vályog és téglaházak között.

A világ egyik leghíresebb képtárát szintén Firenzében találjuk. A Mediciek gyűjteményeként született intézményt 1581-ben alapította I. Francesco de’ Medici, aki a művészetek igazi pártfogója volt, a képtár mellett ugyanis fiatal művészek számára iskolát is létesített.

A New Orleans-i LaLaurie-ház nem véletlenül az egyik leghírhedtebb épület. Az Amerikai Egyesült Államokban található LaLaurie-ház története a leghíresebbNew Orleans-i kísértethistória. A lakosok máig félnek a háztól, éjszaka a közelében sem mer tartózkodni senki, ugyanakkor a borzongásra éhes turisták egyenesen imádják. Egy démoni asszony