Látnivalók Velencében: A Szent Márk tér és a Piazzetta

Velence egyetlen tere a Piazza San Marco – és ez nem tévedés. Bár valóban van még két másik hasonló besorolású tér – a Szent Márk térhez kapcsolódó Piazzetta (kis Piazza), valamint a fő buszpályaudvarnak helyet adó Piazzale Roma – a Lagúnák Királynője további köztereit ’campi’ azaz ’mező’ névvel illetik, ami persze nem jelenti azt, hogy fű nő rajtuk. Így ha valaki Velencével kapcsolatban csak annyit hall, hogy ’la Piazza’, vagyis ’a tér’, biztos lehet benne, a Szent Márk térről van szó.

Velence legfontosabb nyilvános tere, a Piazza San Marco, valamint a hozzá kapcsolódó Piazzetta együtt a város társadalmi, vallási és politikai központját alkotják, s általában egy térként emlegetik őket. Napóleon állítólag „Európa szalonjának” nevezte a díszes, elegáns megjelenésű közteret, míg Petrarca úgy jellemezte, hogy „nincsen párja a földön”. A Piazza San Marco kezdetben csupán egy templom kertje volt, melyen egy kisebb csatorna vágott keresztül. A ma 56-82 méter széles és 175 méter hosszú, enyhén trapéz formájú Szent Márk tér története a IX. századig nyúlik vissza, amikor Velence védőszentje még nem Szent Márk, hanem a görög harcos szent, amaseai Theodor volt, akinek aprócska kápolnája a mai Szent Márk bazilika környékén állt.

Az egyre erősödő Velence célja a Bizánctól való politikai függetlenedés volt, így amikor a velenceiek 828/9-ben megszerezték Szent Márk evangélista relikviáit Alexandriából, a „jelentéktelenebb” görög szent helyett immár ő lett a város védőszentje is, ezzel növelve Velence jelentőségét. A csontokat eleinte a dózse rezidenciáján őrizték, majd egy méltó templom építését határozták el a már létező Szent Theodor-kápolnától délre (nagyjából a mai Szent Márk bazilika központi részét fedte le), melynek építési munkálatai olyan gyorsan haladtak, hogy 836-ban itt helyezték el az apostol maradványait.

Ekkoriban füves terület nyúlt el a Szent Márk-templom előtt, melyet a Rio Baratario nevű csatorna szelt ketté; e füves térség nagyjából a mai Piazza területét foglalta el. A csatorna túloldalán a San Geminianonak szentelt kis templom állt. A dózse palotája (nem ugyanaz, mint a mai) már akkor is ugyanazon a helyen magasodott, mint ahol ma láthatjuk, de ezt az épületet még teljes egészében víz vette körül: délről a lagúna, keletről a Rio di Palazzo (a csatorna, amely a Sóhajok-hídja alatt folyik), míg északról egy másik, ma már nem létező csatorna, mely a palotát és a Szent Márk-templomot választotta el egymástól. A mai Piazzetta helyén egy a lagúnából nyíló kisebb öböl helyezkedett el, mely valószínűleg dokként működött.

Az első Szent Márk-templom a X. század második felében tűzvész áldozata lett, a második épület a XI. század végén készült el, s ez az alapja a ma látható székesegyháznak is, bár a Piazza felé eső nyugati homlokzata ekkor még román kori volt, s szinte teljesen dísztelen. Alig egy évszázad múlva újabb nagy átalakulással nézett szembe a tér, mely Velence növekvő hatalmát és gazdagságát tükrözte. Ekkor kezdte elnyerni mai formáját is: a Rio Baratariót feltöltötték, a túloldalán álló San Geminiano-templomot lebontották, majd a Piazza nyugati végében építették fel. Sebastiano Ziani (1172-78) – Velence igen gazdag dózséja – megszerezte a San Zaccharia kolostor e területen álló gyümölcsösét, valamint számos itt álló épületet, hogy azokat később a tér kialakítása érdekében lebonthassanak.

Az ő, illetve fia uralkodása idején kezdték felújítani a IX. században épült Dózse-palotát is, emellett számos további épület született meg az újonnan kialakított Piazza San Marco északi és déli részén. Az északi vonalán sorakoztak a prokuráciák (a legmagasabb állami méltóságoknak épült rezidenciák és hivatalok), az eredeti épületek, melyek 300 éven át álltak, kétemeletesek voltak és bizánci stílusú oszlopsor vette körbe őket, ez jól látható Gentile Bellini 1496-os festményén, mely egy felvonulási körmenetet ábrázol a Szent Márk téren. Ugyanezen a képen látható, hogy a XV. század végén a prokuráciákkal szemben lévő déli oldalon egy másik jelentős épület, az Ospizio Orseolo állt, mely egyfajta menedékházként funkcionált a Szentföldre tartó zarándokok részére.

1204-ben a IV. keresztes hadjárat során, majd a XIII. század során Konstantinápolyt többször is kifosztották, értékeit Velencébe szállították, hogy a Lagúnák Királynőjének gazdagságát hangsúlyozzák. Többek között a Szent Márk-katedrális homlokzatának márványborítása és pillérei, valamint a Dózse palota mellett felállított ’Tetrarchák’ négy porfír alakja is Konstantinápolyból származnak. A Piazzetta két hatalmas gránitoszlopa – a legújabb feltételezések szerint – 1268 óta áll a helyén, s valószínűleg Chios szigetéről hozták őket. Az oszlop tetején álló oroszlánszobrot egy 1293-as dekrétumban említik először, míg Szent Theodor alakja 1329 óta áll a helyén. A Szent Márk bazilika nyugati homlokzata a XIII. század végén kapta gyönyörű díszítését, a márvány-, és mozaik-munkákat, valamint a négy ló-szobrot.

Az eredetileg a IX. században épült Dózse-palota is lassan túl szűkösnek bizonyult, pláne miután 1297-ben elfogadták a patríciusok jogainak örökölhetőségét, s így számuk a Nagy Tanácsban hamarosan megsokszorozódott. 1340-ben elkezdték az épület újjáépítését, de a munkálatok lassan haladtak, 1348-ban pestis akadályozta a folytatást. A szép, gótikus stílusú palotának elsőként a vízparti szárnya készült el 1365-re. Teljesen 1424-ben fejezték be, de többször restaurálták. A Nagytanács 1419-ben tartotta itt első ülését. 1493-ban a Köztársaság egy új óratorony építését határozta el; az 1496-99 között, Mauro Codussi tervei alapján elkészült díszes épület jobb és bal szárnya (1506-12 között épültek) a Sebastiano Ziani dózse idején épített Régi Prokuráciák helyén magasodik, míg az óratorony íve alatt Velence bevásárló utcája, a Merceria húzódik, egészen a Rialtóig.

Velence gazdagságát jellemzi, hogy bár a XVI. század elején a Köztársaság csaknem egész Európával hadban állt (a cambrai-i liga első háborúja 1508-16), ekkor épült újjá a Piazza egész déli oldala. Ekkor épültek a Procuratie Vecchie, azaz a Régi Prokuráciák épületei, melyek immár – a korábbi kétemeletes házak helyett – háromszintesek voltak. A földszinti árkádsor is megmaradt, de már nem bizánci stílusú volt. 1527-ben Jacopo Sansovino lett Velence „főépítésze” – egyfajta tanácsadó a prokurátorok mellett. Sansovino az újjáépítés helyett leromboltatta a Piazza déli oldalának régi épületeit, s az új tervvel kiszélesítette a teret. A Dózse-palotával szemben, a Piazzetta nyugati oldalának vendéglői, üzletei helyére is új, méltó épületet tervezett, ez lett a Libreria tömbje, ahol a Bessarion bíboros által a városra hagyományozott könyvek és kéziratok gyűjteménye végre méltó helyet kapott.

Ezek az egységes képet nyújtó változások tették szükségessé a 888 és 912 között, római alapokra épült  Campanile (harangtorony) alatt látható Loggetta, a San Geminiano templom, valamint a Libreria nyugati oldalán elhelyezkedő pénzverde (Zecca) újjáépítését is a XVI. század első felében, bár Sansovino a Libreria teljes elkészültét már nem érte meg, 1570-ben elhunyt. A Piazza déli oldalán lerakott alapok azonban már lehetővé tették a további építkezéseket. Az utána következő építészek – Vincenzo Scamozzi, Baldassare Longhena – Sansovino szellemisége szerint folytatták a munkát. A XVIII. században számos táj-, és városkép festő művész megörökítette a teret, így Canaletto, vagy Francesco Guardi is.

1797. május 12-én Velence megadta magát Napóleon seregeinek. Június 4-én a Piazzán felállították a „Szabadság fáját”, majd nem sokkal később kőműveseket küldtek szét, hogy a város híres szimbólumait, a szárnyas oroszlánokat megsemmisítsék, melyek a velencei függetlenség, az arisztokratikus hatalmi berendezkedés jelképei voltak. A Piazzetta oszlopának bronzoroszlánját és a Szent Márk székesegyház homlokzatát díszítő bronzlovakat a franciák Párizsba küldték. Napóleon mostohafiát, Eugene de Beauharnais-t nevezte ki Velence alkirályának, s rezidenciáját a Procuratie Nuove épületében jelölte ki. Az új palota épületszárnyainak kiterjesztése szükségessé tette a San Geminiano templom és a régi és új prokuráciák egy részének lebontását. A jelenleg is látható épület – az Ala Napoleonica – 1810-13 között épült.

Napóleon lemondása után, 1814-ben az osztrákok foglalták el a várost, az osztrák kancellár, Metternich pedig gondoskodott a Párizsba szállított ló szobrok és a bronzoroszlán visszahozataláról. A lovakat 1815-ben vissza is helyezték eredeti helyükre, de az oroszlán annyira megsérült, hogy előbb helyre kellett hozni, s csak 1816-ban tudták eredeti helyére visszatenni. 1902. július 14-én az erősen rossz állapotban lévő Campanile összeomlott. Személyi sérülés nem történt, mivel számos előjel utalt rá, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik. Szerencsére a mellette álló épületek is megúszták a balesetet, csupán az alatta elterülő Loggetta tört össze, más kár nem keletkezett. A harangtornyot 1912-re építették újjá, s Szent Márk napján, április 25-én avatták fel.

A Szent Márk teret és a Piazzettát ma a következő épületek veszik körül, ha a lagúna felől közelítjük meg: a 97 méter hosszú és 41-48 méter széles Piazzetta keleti, vagyis jobb oldalán a Dózse-palota, vele szemben, a nyugati oldalon a Libreria épülete húzódik, ahol ma a könyvtár (Biblioteca Marciana) mellett régészeti múzeum is működik. A két épület között két oszlop magasodik, tetejükön a híres velencei szárnyas oroszlán, valamint Szent Theodor alakja (Colonne di San Teodoro e di San Marco - mindkettő másolat). A két oszlop között volt csak engedélyezett a szerencsejáték Velencében, de ugyanitt számos nyilvános kivégzést is végrehajtottak, többek között a homoszexualitást is így büntették (1446-ig elevenen elégették őket, ezt követően előbb lefejezték az elítélteket és csak utána égették meg őket). A Dózse-palota mellett a XVI. század óta a Piombi fehér falú börtöne helyezkedik el, a két épületet a Sóhajok-hídja (Ponte dei Sospiri) köti össze egymással. A börtön épületét és a hidat is Antonio Contino mester tervezte, építette.

A Piazzetta és a Szent Márk tér találkozásánál, a Libreria sarkán magasodik a Campanile, melynek aljában az elegáns Loggetta látható; annak idején itt gyülekeztek a patríciusok a Nagytanács ülése előtt. A Piazza San Marco déli oldalán a Procuratie Nuove árkádos fala húzódik, melynek aljában kávézók, üzletek kaptak helyet. A Szent Márk tér keleti felét a bazilika impozáns, díszes homlokzata zárja le; a templom északi oldalán a Piazzetta dei Leoncini található. A bazilika előtt három hatalmas zászlórúd, az úgy nevezett Leopardi zászlórudak kaptak helyet bronz alapzaton; az 1505-ben felállított rudakon egykor Szent Márk zászlója lobogott, ma az olasz trikolór is itt látható. A Szent Márk tér és a bazilika sarkán az óratorony díszes épülete, s az aljában nyíló díszkaputól induló Merceria, azaz Velence bevásárló utcája nyílik.

Az óratoronytól jobbra a San Basso templom található, bár ez az épület általában zárva van, csak alkalmanként, kiállítások idején van nyitva. A Piazza északi oldalán a Procuratie Vecchie, vagyis a régi prokuráciák épülettömbje húzódik a XVI. század óta, aljában éttermek sora található. Ezek egyik leghíresebbje a Grancaffe Quadri, melyet a XIX. századi osztrák megszállás idején az uralkodó elit tagjai látogattak szívesen. A helyiek a tér szemben lévő oldalán található Caffe Floriant látogatták inkább (1720-ban nyílt meg, így ez Olaszország legrégebbi kávézója; megfordult itt Casanova, Lord Byron, Carlo Goldoni, Goethe,  Marcel Proust és Charles Dickens). A Piazza nyugati végét az Ala Napoleonica zárja le, mely 1810-ben nyerte el ma is ismert külsejét. Innen nyílik a Correr Múzeum bejárata is.

Velence további nevezetességeiről a Látnivalók Velencében oldalon olvashat többet.

Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár

Utazási ajánlatok

» Hétvége Velencében - 3 nap
» Észak- olasz tájakon / Alpok - Adria - 4 nap
» Velence, a gondolák városa - 4 nap
» Mini Toszkána - Körutazás Toszkánában - 4 nap
» Dolomitok sziklaalakzatai. - 5 nap

Szállás ajánlatok

» Biloba Apartman - Bibione (Lido dei Pini) 39.033 Ft/főtől - Olaszország / Európa / Bibione / Olasz Adria
» Atollo Apartmanház - Bibione (Lido dei Pini) 39.745 Ft/főtől - Olaszország / Európa / Bibione / Olasz Adria
» Laguna Grande Apartmanház - Bibione (Spiaggia) 42.584 Ft/főtől - Olaszország / Európa / Bibione / Olasz Adria
» Frontemare Apartmanok - Bibione (Spiaggia) 44.008 Ft/főtől - Olaszország / Európa / Bibione / Olasz Adria
» Residenza Delle Terme Apartman - Bibione (Spiaggia) 55.970 Ft/főtől - Olaszország / Európa / Bibione / Olasz Adria

Információs oldalak

» Látnivalók Velencében
» Látnivalók Firenzében
» 4 napos utazások
» Advent - Karácsonyi vásárok forgatagában
» Akciós városlátogatások!
» Látnivalók Amszterdamban
» Utak Március 15. idejére
» Karneváli utazások
» Húsvéti utazások
» Adventi utak
» Látnivalók Párizsban
» Látnivalók Londonban
» Látnivalók Rómában
» Síelés Olaszországban
» Toszkána
» Tengerparti Nyaralás - 2015
» Utazás Szicília nyaralás...
» Szicília látnivalók
» Hosszú hétvége Rómában
» Biciklitúra, kerékpártúra

Cikkeink

» Egy csipetnyi Velence - Kovács Attila
» Látnivalók Velencében: Murano-sziget - Etédi Alexa
» Képek Velencéből... - Kovács Attila
» Acqua alta Velencében - Kovács Attila
» Velence egy gondolából - Kovács Attila

Utazások

» Tavaszköszöntő Zakopánéban és Bártfán - 2 nap
» Tavaszköszöntő Ausztriában - 2 nap
» Advent Zágrábban - 2nap
» 2 nap, 2 adventi hangulat: Bécs és Pozsony - 2 nap
» Hétvége a Plitvicei-tavaknál - 2 nap
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!