Athén térkép

Van egy sziklamagaslat közvetlenül az Akropolisz bejárata alatt, melyen - első látásra indokolatlanul - rengeteg turista mászkál állandóan. Mert hogy nincs rajta semmi, egy-két önkínzó, szél-tépett bokortól eltekintve, melyek szó szerint túlélnek a kövek között. És erre a (tengerszinttől számítva) 115 méter magas, meredek, a tetején viszonylag simára koptatott sziklára lépcső is vezet, mely szinte hívogatja az embert, hogy ugyan már, fáradjon fel a tetejére, és nézze meg, hogy mi van ott.

A Syntagma és a Monastiraki terek, valamint az Akropolisz között, annak északi és keleti lejtőire is felkúszó, szűk, kacskaringós utcácskákkal és szélesebb, bevásárló utcákkal átszőtt történelmi negyed a Plaka, mely a legtöbb, Athénba látogató turista egyik legfontosabb úti célja. Mondjuk nehéz is lenne kikerülni, hiszen aki az Akropoliszra látogat, így, vagy úgy, de érinti a negyedet, mely hangulatos éttermeiről, tavernáiról és neoklasszikus épületeiről híres.

Athén egyik leghíresebb tere a Plaka szélén elterülő Monastiraki, mely egy méretes bolhapiac; a térre kifutó szűk utcácskák ruhaneműt, szuveníreket, speciális árukat kínáló üzletekkel vannak tele, ahol egyfolytában hömpölyög a tömeg. A tér - melyről a környék is az elnevezést kapta - hiába tágasabb, a tömeg itt sem kevesebb: vöröslő epreket, illatos gesztenyét, zöldségeket árusító kioszkok, fürtökben megpihenő, üldögélő külföldiek, tüntető csoportok, és a metróból ki-be áramló tömeg özönlik rajta egész nap.

Athén óvárosától kicsit távolabb, nem messze az Omonoia tértől, a Pattission úton található a világ egyik legértékesebb klasszikus görög gyűjteményével rendelkező múzeuma, a Nemzeti Régészeti Múzeum, mely a prehisztorikus korszaktól a késő antikvitásig mutatja be a görög művészet legszebb darabjait. A nemzeti régészeti gyűjtemény összeállítására és bemutatására már a XIX. század első harmadában is igény volt, a jelenlegi komplexum, egy, a korszakban igen kedvelt neoklasszikus stílusú épület 1866-89 között készült el, építészetileg összhangban a bemutatott klasszikus gyűjteménnyel.

A Nemzeti Kert dúsan burjánzó fái és az Olympiai Zeusz templom romjai mögött, egy zöldellő domboldalban bújik meg a világ egyik legérdekesebb stadionja, az 1896-os első újkori olimpiára épített Panathinaiko stadion, vagy más néven Kallimármaro (a.m. gyönyörűen márványos). Az egyszerű, hófehér pentelei márványból épült intézmény különleges a maga nemében: nem csak az egyetlen, amely teljes egészében márványból épült, de az egyik legöregebb is a világon, melyet ma is az építési célnak megfelelően használnak. Az első itt kialakított stadiont Kr. e.

Az Akropolisz déli lejtőjének két jelentős műemléke közül - a másik a Herodes Atticus odeon - a Dionysos Eleuthereus színház az ókori Görögország egyik legkorábbról fennmaradt szabadtéri színháza, mely a Dionysos isten tiszteletére szervezett vallási játékok, ünnepségek, fesztiválok eseményeinek adott otthont. A korszak hasonló rendeltetésű intézményei óriási méretűek voltak, de olyan tökéletesen voltak megtervezve, kialakítva, hogy ideális időjárási körülmények között, teljesen megtöltve a nézőteret, modern tesztekkel igazoltan is kitűnő akusztikus hatásuk volt.

Az athéni Akropolisz északi részén, a Monastiraki tér mellett, a bolhapiac árusai forgatagában magasodik Hadrianus, római császár Kr. u. 132-ben emelt könyvtárának korinthoszi oszlopsora és fehér márvány fala. Az épület jellegét tekintve a római fórum épületeinek stílusát követte (nem meglepő módon itt is a római agora mellett található - a görög agora és a latin forum nagyjából ugyanazt jelenti); egyetlen bejárata egy korinthoszi oszlopokkal kísért propylon-kapu, belső udvarát oszlopok kísérték, míg középen egy szép, ovális díszkút kapott helyet.