Athéni látnivalók: A Nemzeti Régészeti Múzeum

Athén óvárosától kicsit távolabb, nem messze az Omonoia tértől, a Pattission úton található a világ egyik legértékesebb klasszikus görög gyűjteményével rendelkező múzeuma, a Nemzeti Régészeti Múzeum, mely a prehisztorikus korszaktól a késő antikvitásig mutatja be a görög művészet legszebb darabjait. A nemzeti régészeti gyűjtemény összeállítására és bemutatására már a XIX. század első harmadában is igény volt, a jelenlegi komplexum, egy, a korszakban igen kedvelt neoklasszikus stílusú épület 1866-89 között készült el, építészetileg összhangban a bemutatott klasszikus gyűjteménnyel. A második világháború alatt a múzeumot bezárták, s a kiállítási tárgyakat lepecsételt, speciális védődobozokban elásták, hogy megelőzzék a megrongálódásukat és a fosztogatást. A múzeum 1945-ben nyílt meg ismét. A nyugati szárnyban kapott helyet az epigráfiai kollekció, mely a világ legnagyobb feliratgyűjteménye.

A múzeum elsősorban a görög történelem és művészet értékeit mutatja be, de emellett jelentős egyiptomi kollekcióval is büszkélkedik, melynek egy részét 1893-ban az egyiptomi kormány, míg másik részét két Egyiptomban élő, művészetkedvelő görög mecénás, Ioannis Dimitriou és Alexandros Rostovitch ajánlotta fel  a múzeum számára. Az 6000 darabból álló gyűjtemény a világ egyik legjelentősebb egyiptomi művészeti anyaga (ebből 1100 van kiállítva), mely ritka szobrokat, múmiákat, használati eszközöket, ékszereket, egy ép madártojást valamint egy 3000 éves vekni kenyeret is tartalmaz, melyből hiányzik egy falatnyi rész. Az egyiptomi kiállítási anyag központi darabja Takushit hercegnő-papnő bronzszobra Kr. e. 670-ből. Az Alexandrától délre, 1880-ban talált, 70 cm magas szobor ruházatát hieroglifák borítják.

A múzeum legfontosabb darabjai azonban a görög művészethez kapcsolódnak. A prehisztorikus gyűjtemény csúcspontja a Heinrich Schliemann által 1876-ban, Mükénében feltárt színarany Agamemnon maszk, melyet a lelkes német hobbi régész az A temetkezési kör egyik halottjának arcán talált, mint halotti maszkot, s amelyet ő a legendás görög hadvezér, Agamemnon sajátjának vélt. A régészek azóta megállapították, hogy a maszk Kr. e. 1550-1500 körül készülhetett, tehát korábbi, mint ahogy Homérosz Iliászának szereplője élhetett. Persze nem ez az egyetlen arany halotti maszk, mivel összesen öt ilyet tártak fel Mükénében. Az, hogy a műalkotások aranyból készültek, jelzik az eltemetett személy magas státuszát, gazdagságát és a tiszteletet, amivel övezték, de nem igazolja azt, hogy bizonyosan uralkodó volt.Emellett a mükénéi fellegvárból előkerültek sztélék, arany fiolák, üvegcsék, alabástrom és borostyán eszközök és ékszerek.

A másik jelentős kiállítási tárgy az antiküthérai szerkezet, egy a római korból fennmaradt antik számológép, mely tetszőleges dátum beállításával a Naprendszerbeli objektumok elhelyezkedésének megállapítására, holdfogyatkozások kijelzésére alkalmas. Jelentősége azért nagy, mivel megtalálása előtt a tudósok úgy vélték, hogy hasonló eszközök csak mintegy ezer esztendővel később jelentek meg (az Antiküthéra szigete mellett, egy elsüllyedt hajóroncsban talált eszközt Kr. e. 205-re datálják). A negyven darab, kézzel készített bronz fogaskerékből és tárcsából álló szerkezetet 1902-ben a hajóroncsnál kutató szivacshalászok találták meg. Tekintettel megtalálásának helyére és körülményeire, a szerkezet eredete ködbe vész, egyes elméletek szerint feltalálója Rodoszi Poszeidóniosz sztoikus filozófus, más elképzelések szerint Arkhimédész, vagy Hipparkhosz lehetett. A szerkezetet szállító hajó valamikor Kr. e. 85 és 60 között süllyedhetett el.

Szintén ezen a hajóroncson találták meg a híres Antiküthéra Ephebet, egy 194 cm magas fiatalembert ábrázoló bronzszobrot, a"filozófusnak" elnevezett bronzfejet, valamint számos más bronz és márvány szobrot, és üveg műalkotásokat, melyeket az athéni Régészeti Múzeumba szállítottak. Az egyik búvár halálával, valamint egy másik dekompressziós sérülésével a feltárási munkálatokat befejezték, s csak jóval később, 1976 őszén folytatta Jacques-Yves Cousteau francia hajós és felfedező. Szintén a múzeum nevezetes műalkotásai közé tartozik az ún. Varvakeios Athéné, mely az Athéné Parthenos szobor chriselephantin (arany és elefántcsont) másolata, az Artemision Bronz, mely Zeuszt vagy Poszeidont ábrázolja; a szobrot az Artemision-foknál a tengerben találták, valamint az Artemisioni lovas, egy szintén bronzból készült hellenisztikus műalkotás, mely azért fontos, mivel bronz lovasszobor alig maradt fenn a görög művészetből.

Számtalan értékes falfestmény részletet csodálhatunk meg Mükénéből és Szantoriniről, arany és ezüst rhütonokat (ivóedények), melyek állatfejeket formáznak, különféle görög edénytípusokat, márvány koré és kurosz szobrokat (lányt és fiút formázó oszlopok), sírsztéléket, valamint klasszikus görög, hellenisztikus és római kori szobrokat márványból és bronzból. Ha pedig valamelyik ókori műalkotás nagyon megtetszene, a múzeum ajándékboltjában számos másolat közül választhatunk, így akár haza is vihetjük szuvenírként.