Athéni látnivalók: Hadrianus könyvtára

Az athéni Akropolisz északi részén, a Monastiraki tér mellett, a bolhapiac árusai forgatagában magasodik Hadrianus, római császár Kr. u. 132-ben emelt könyvtárának korinthoszi oszlopsora és fehér márvány fala. Az épület jellegét tekintve a római fórum épületeinek stílusát követte (nem meglepő módon itt is a római agora mellett található - a görög agora és a latin forum nagyjából ugyanazt jelenti); egyetlen bejárata egy korinthoszi oszlopokkal kísért propylon-kapu, belső udvarát oszlopok kísérték, míg középen egy szép, ovális díszkút kapott helyet. Maga a könyvtár, ahol a papirusz tekercseket tárolták, az épület keleti részén kapott helyet, melyhez további termek kapcsolódtak, itt lehetett olvasni, a sarkok pedig egyfajta előadó helyiségként szolgáltak. Az épület egy kelet-germán törzs, a herulok 267-es inváziója idején súlyosan megsérült, s csak 407-412 között hozták helyre. A bizánci időkben három további keresztény templom épült a könyvtár területén, melyek maradványai ma is láthatók a romterületen.

A Kr. u. II. században élt görög származású földrajztudós, utazó, Pausanias "Görögország leírása" című művében így jellemezte a római császár athéni könyvtárát: "Hadrianus sok egyéb épületet emeltetett az athéniaknak... A legnagyszerűbb azonban a phrügiai márványból készült száz oszlop, és az oszlopcsarnok, melynek falai szintén ugyanabból az anyagból épültek. A termek mennyezetét arany és alabástrom, a falakat szobrok és festmények borítják, s könyveket őriznek bennük. Itt áll a Hadrianus nevét viselő gümnaszion is, melynek száz oszlopa libüéi kőből készült." (1.18.9) Bár a XIX. század óta az épületkomplexumot "könyvtárként" aposztrofálják, fontos megjegyezni, hogy ennél sokkal több volt fénykorában. Építészeti stílusát illetően sokban hasonlított a római Béke templomára, rendeltetését illetően pedig egy multifunkcionális kulturális központ volt, mely a könyvtár mellett kertet, műalkotásokat, olvasótermeket is magában foglalt.

1884-ben hatalmas tűzvész pusztította el a szomszédos Plaka környékének nagy részét, mely lehetőséget adott a régészeknek, hogy feltárják Hadrianus könyvtárát és a római kori agorát. Az ásatások a XIX. század óta folyamatosan zajlanak. Az újabb és újabb ókori maradványok feltárásáig pedig gyönyörködhetünk az egykor csillogó-villogó épület maradványaiban, melynek oszlopai és kövei között turisták bóklásznak, az árnyékos sarkokban pedig a rengeteg athéni kóbor kutya valamelyike hűsöl. Ezek a hatalmas, jól táplált, szanaszét heverésző kedves jószágok ugyanúgy hozzátartoznak az athéni látképhez, mint Isztambuléhoz, s bizony a helyi emberek szeretik őket és vigyáznak rájuk, hiszen komolyan kiveszik a részüket a város rágcsálóirtásából.