Athéni látnivalók: A görög és a római agora

Az ókori görög poliszok (városállamok) egyik legfontosabb urbanisztikai eleme az agora (piactér, szentélykörzet, gyülekezési hely) volt, melynek leghíresebb példája az athéni. Bár a 'legidősebb' büszke címét nem ez a piactér mondhatja magáénak (az a krétai Dréroszban épült ki elsőként), de az athéni egyike a legjobb állapotban fennmaradt klasszikus agoráknak. Az agora tehát a város társadalmi és kereskedelmi központja volt, az Athénban használt ezüst érméket az agorán található pénzverdében verték, de szintén központja volt a polisz spirituális, művészeti és sportéletének. A korábbi időkben itt gyűltek össze a városállam szabad polgárai katonai szolgálatra, illetve, hogy meghallgassák a politikai vezetők (király, tanács) rendelkezéseit. Később a piactér funkcióját is betöltötte; a kereskedők az oszlopsorok árkádjai alatt felállított standokon, vagy apró boltjaiban árulták portékáikat. Az ókori görög agorát 1931-ben kezdték feltárni az athéni American School of Classical Studies régészei, s az archeológiai munkálatok napjainkban is folytatódnak.

Az Akropolisztól északnyugatra elterülő agora - melyet délről az Areospagos-szikla, nyugatról az Agoraios Kolonos domb, északkeletről pedig a Plaka negyed határol - a Kr. e. VI. században alakult ki. Az athéni társdalom és politika olyan jelentős intézményei voltak itt, mint a pénzverde, a gabonaelosztó épület (Aiakeion), az athéni állam tíz strategosának, hadsereg vezetőjének találkozó helye (Strategeion), illetve a Tholosz, egy kerek templom, amely több célnak is megfelelt, így például itt étkeztek és aludtak a város tisztviselői, miután a bulé (ötszázak tanácsa) egyharmadának mindig készenlétben kellett lenni. A Metroon (régi bouleterion) a bulé tagjainak találkozóhelye volt, de itt tárolták Athén hivatalos archívumát is. Az új bouleterion megépültével a tanácstagok ide költöztek át a Metroonból. Ezen kívül számos sztoát (fedett sétány, vagy oszlopcsarnok) találunk még itt, így például a Hermész sztoát, a déli, középső és keleti sztoákat, a Zeusz sztoát, melyet főként vallási célokra használtak, a Sztoa Poikilét (Színes Csarnok), ahol Zénon tanította sztoikus filozófiáját (a sztoicizmus elnevezése innen ered), illetve az Attalos sztoát.

Ez a hatalmas, az Areospagos szikláról is azonnal felismerhető, rekonstruált formájában látható épület keleti oldalról zárja le az agorát. Az eredeti Attalos sztoa a hellénizmus idején, Kr. e. 159-138 között épült a pergamoni II. Attalos király ajándékaként, s építészeti stílusában tökéletesen tükrözi a kor divatját; nem csak kifinomultságában, de méretében is, mivel jóval grandiózusabb volt, mint az ókori Athén korábbi épületei. A sztoa a herulok Kr. u. 267-ben bekövetkezett támadásáig használatban volt, ekkor lerombolták, s köveit erődítésként használták. Csak az 1950-es években merült fel az igény arra, hogy eredeti formájában rekonstruálják, amit a Rockefeller család adományaiból  az athéni American School of Classical Studies építészei végeztek el 1952-56 között. Jelentőségét emeli, hogy 2003-ban, amikor 10 újabb állam, köztük hazánk is csatlakozott az Európai Unióhoz, itt, az Attalos sztoában írták alá a csatlakozási szerződést 2003. április 16-án. Ma az agora múzeumának anyaga látható itt, de az Attalos sztoa az itt dolgozó régészek központja is.

Ezen kívül számos vallási célú épület romjai is megtalálhatók az agorán, így például Apollo Patroos templomáé, a Tizenkét isten oltáráé, Aphrodité Uránia templomáé, valamint a Hephaistos templom (más néven Thészeion), mely szinte teljes tökéletességében maradt fenn az agora északnyugati oldalán, az Agoraios Kolonos domb tetején. A dór építészeti stílust képviselő templomot Kr. e. 449-415 között építették, párkányán Thészusz hőstetteit ábrázoló reliefek sorakoznak, innen is ered alternatív neve. Építését a Parthenon építése előtt kezdték meg, de annak elkészültéig a Héphaistos templom folytatását felfüggesztették. Páratlanul ép állapotát annak köszönheti, hogy a VIII. század elején Szent Györgynek ajánlva keresztény templommá alakították. Utoljára 1833. február 21-én tartottak benne istentiszteletet, Ottó király érkezése tiszteletére. A templom ezt követően is komoly tiszteletnek örvendett, egyrészt itt adták ki azt a királyi rendeletet, mely Athént hivatalosan Görögország fővárosává nyilvánította, majd olyan philhellén európaiakat temettek el itt, akik életüket adták a görög szabadságért. Később múzeum majd műemlék lett belőle.

A görög agorától keleti irányban, közvetlenül Hadrianus könyvtára mellett terül el a görög agorához képest kisebb területű római piactér, vagyis latin nevén a forum. A római hódítás után (Kr. e. 146) a régi görög agora funkciója a római forumra helyeződött át, mely attól mint egy 100 méterrel távolabb épült ki. A római agora (forum) ma még nincsen olyan mértékben feltárva, mint a görög agora, de a régészek tudják, hogy egykor milyen épületek álltak itt, s számos jelentős épület maradványait most is megcsodálhatjuk itt, így a Szelek tornyának nyolcszögletű épületét, melyet egy makedón csillagász fia, Andronikos Kyrrhestés építtetett Kr. e. 50 körül, s amely napóraként és vízóraként is funkcionált, az Athena Archegitis kaput, a Keleti propylont, mely a római agora keleti bejárata volt, valamint a Vespasianus császár nevéhez fűződő, I. században épült nyilvános latrinát (Vespasianae), mely egyszerre 70 férfit is képes volt "kiszolgálni". Vespasianus császár nevéhez fűződik egyébként a hírhedt szállóige, miszerint a "pénznek nincs szaga", amikor egyszer vitába keveredett fiával, Titusszal (a későbbi császárral), amiért meg akarta adóztatni a nyilvános illemhelyeket.

A római agorán található még a jó állapotban fennmaradt Fethiye mecset (Győzelmi dzsámi), egy a XVII. században épült ottomán imaház, amely annak is köszönheti épségét, hogy a későbbiekben is folyamatosan használatban maradt, akár keresztény templomként, akár börtönként, gabonatárolóként, katonai pékségként használták, manapság pedig régészeti maradványokat tárolnak benne, de a nagyközönség számára nem látogatható. A mecsetet egyébként Hódító Mehmed szultán tiszteletére emelték, aki ekkoriban látogatott Athénba. A római agorán gyönyörű márványoszlopos épületek sorakoztak, elegánsabbak, mint a régi görög agorán, így nem csoda, hogy a terület kereskedelmi és közigazgatási központként a XIX. századig használatban maradt.

Szűrők
pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Utazási ajánlatok

» 4 napos városlátogatás Athénban – Hotel*** - 4 nap / 3 éj
» 5 napos városlátogatás Athénban – Hotel *** - 5 nap / 4 éj
» 4 napos városlátogatás Athénban - Hotel **** - 4 nap / 3 éj
» 4 napos városlátogatás Athénban - Hotel ***** - 4 nap / 3 éj
» 5 napos városlátogatás Athénban - Hotel **** - 5 nap / 4 éj

Cikkeink

» Athéni látnivalók: A Nemzeti Régészeti Múzeum - Etédi Alexa
» Athéni látnivalók: Az Akropolisz Múzeum - Etédi Alexa
» Athéni látnivalók: A Kerameikos - Etédi Alexa
» Athéni látnivalók: Az Olympiai Zeusz templom - Etédi Alexa
» Athéni látnivalók: Hadrianus könyvtára - Etédi Alexa

Utazások

» Advent Bécsben és a Schönbrunn-i kastély - 1 nap
» Advent Krakkóban - 2 nap
» Őrségi séták - 2 nap
» Advent Prágában - 2 nap
» Hétvége Prágában - 2 nap
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!