Athéni látnivalók: Az Akropolisz Múzeum

Athén egyik legérdekesebb, kiállítási anyagát tekintve legfontosabb és építészetileg legizgalmasabb épülete a fellegvár lábánál található Akropolisz Múzeum, mely mégis kissé kettős érzéseket kelt az emberben, hiszen a gyűjtemény - melyet hivatott bemutatni - legjelentősebb darabjait mégsem itt, hanem a londoni British Múzeum termeiben kell keresnünk. Persze erről nem a görögök tehetnek, sokkal inkább Thomas Bruce, Elgin hetedik earlje, a török hatóságok hanyag hozzáállása (akkoriban, a XIX. század elején Görögország az Ottomán Birodalomhoz tartozott) és a korszak gyerekcipőben járó műemlékvédelme. A kapzsi Lord, aki 1799-1803 között az Ottomán Birodalom angol követe volt, meglehetősen ellentmondásos engedélyek birtokába jutott a török hatóságoktól, melynek értelmében nagy mennyiségű domborművet távolíthatott el ókori épületekről. Elgin ügynökei 1801-12 között a fél Akropoliszt "lebontották", így a Parthenon frízén kívül az Erectheum és a Propylaea szobrait is rekvirálták, majd a nagy mennyiségű gyűjteményt hajón Londonba szállították. A Lord ténykedését sokan támogatták, de legalább ennyi kritikusa is akadt, akik vandalizmussal és fosztogatással vádolták. Az ügy nyilvános vitaként az angol parlament elé került, végül a kormány 1816-ban megvásárolta a márványokat, s a British Múzeum Duveen Galériájában állították ki (Elgin-márványok néven).

Akkor mégis mit láthatunk az athéni Akropolisz Múzeum monumentális épületében? Mivel az angol lord mindent nem tudott magával hurcolni, rengeteg olyan műtárgy maradt meg az Akropolisz dombján, illetve annak oldalában, melyek a bronzkortól a római és bizánci görög művészet koráig terjedő időszakban készültek. Ezeket a darabokat az 1874-ben megnyílt első Akropolisz Múzeumban állították ki (melyet az 1950-es években ki is bővítettek), azonban a folyamatos és intenzív feltárásoknak köszönhetően a XX. század végére a gyűjtemény kinőtte a helyet. Másfelől az sem volt elhanyagolandó szempont, hogy amikor Görögország kérvényezte a Parthenon frízének visszaszolgáltatását az Egyesült Királyságtól, néhány brit hivatalnok kifogásolta, hogy Athénban egyetlen olyan kiállító tér sincsen, ahol azokat méltó módon lehetne bemutatni a nagyközönség számára. Megérett tehát az elhatározás egy nagy és modern múzeum kialakítására. Már 1976-ban, majd 1979-ben is kiírtak egy-egy pályázatot az új múzeum megtervezésére, azok azonban még nem valósultak meg a rossz helyválasztás miatt. Az utolsó versenykiírás során azt is figyelembe kellett venni, hogy a kiszemelt helyen, a felszín alatt klasszikus görög és bizánci kori rétegek vannak.

A győztes pályázat építészei, a New York-i Bernard Tschumi és a görög Michael Photiadis úgy oldották meg a problémát, hogy az épület is elkészülhessen, és a romterület se sérüljön, hogy a múzeum blokkját pillérekre helyezték, de oly módon, hogy az - csapágyak segítségével - még egy Richter-skála szerinti 10-es földrengést is kibírjon. A padlózat törésmentes átlátszó üveg, így alatta tökéletesen láthatók az ókori utak, házak, üzlethelyiségek, műhelyek maradványai. 2007 októberében, az építkezés befejeztéhez közeledve, három toronydaru segítségével, négy hónapon át emelték be a múzeumba az Akropoliszról a különféle ókori műalkotásokat (ezeket a munkálatokat ma is meg lehet nézni a múzeum aulájában játszott kisfilmen). A múzeum első szintjén kaptak helyet az Akropolisz lejtőjén talált maradványok - a hosszú téglalap alakú terem padlója lejt, mely az Akropolisz emelkedőjére utal. A nagy, trapéz alakú csarnok az archaikus korszak emlékeit mutatja be, de itt található az Erechtheium, az Athéna Niké templom és a Propylaea, valamint a római kori és kora keresztény Athén gyűjteménye is. A legfelsőbb emeleten pedig a Parthenon fríz anyaga látható - már amit meghagytak belőle az angolok.

A legfelső szint - az alatta lévőkhöz képest - ferdén került az épületre, utalva az ősi templom elhelyezkedésére az Akropolisz tetején. Arányai és a fénymegoldások is igyekeznek a Parthenonét követni. A Parthenon-csarnok 48 oszlopa az ősi templom körvonalára utal,mely egy oszlopsort formálva mutatja be a Parthenon frízt. A jobb áttekinthetőség miatt azonban ezeket szemmagasságban állították ki. A Parthenon-csarnok északi oldaláról kilátás nyílik az Akropoliszra, s annak a tetején magasodó Parthenon templomra. A múzeum földszintjén kávézó, ajándékbolt és egy látogató-központ (amphiteatrum, virtuális színház, filmvetítés a munkálatokról, illetve az Akropolisz kronológiai fejlődése maketteken) található. Az Akropolisz Múzeum számos díjat nyert megnyitása óta, többek között 2010-ben építészeti díjat, így a görögök most már joggal reménykedhetnek abban, hogy egyszer visszakapják jogos tulajdonukat Londonból, s a Parthenon frízt méltó helyen tudják bemutatni az érdeklődőknek.