Gödöllői Királyi Kastély

Az impozáns méretű barokk kastély felújított helyiségei, az itt kiállított tárgyak a kastély múltját, az itt járt híres embereket, a kastély egykori főrendű és királyi lakóit mutatják be. A Grassalkovich I. Antal által 1735 körül építtetett kastély, második fénykorát az Osztrák-Magyar Monarchia idejében élte. A Grassalkovichok kora című tárlat az építtető családot és a barokk kort idézi meg. A királyi időszakot az egykori uralkodópár, Erzsébet királyné és I. Ferenc József hűen helyreállított lakosztályai elevenítik meg. A Kastélymúzeum külön tárlattal is megemlékezik Erzsébet királynéról, a világszerte csodált, korát meghaladóan modern gondolkozású Sisiről, aki több időt töltött Gödöllőn, mint Schönbrunnban.

Látogatás a kastélyban

A kastélylátogatás a díszlépcsőházból indul, onnan kétkarú, festett kőkorláttal szegélyezett lépcsősoron lehet feljutni az emeletre, az állandó kiállításokhoz. Mennyezetét rokokóba hajló stukkó díszíti.
A díszterembe vezető előtér falain 1781-85 között készült festés látható, a képek a négy évszakhoz köthető főúri tevékenységeket idézik meg.
A királyi kisebédlő neobarokk asztalán most az úgynevezett Gödöllő-mintás herendi porcelánétkészlet látható. A szomszédos tálalószoba szekrényei eredeti gödöllői darabok, akárcsak a porcelánok és üvegedények, amelyeket a királyi család részére gyártottak.

A kastélyt építtető Grassalkovich családot bemutató kiállításnak helyet adó termekben az ebből a korból való festések láthatók. Itt látható a kastély egyik eredeti, aranyozott, rokokó stílusú kályhája, illetve egy több évszázadot átfogó fegyvergyűjtemény is. A tárlat a család férfiágának kihalásáig, 1841-ig kíséri nyomon történetüket.

Az emeleti lakosztályokkal közvetlen kapcsolatban áll a kastélytemplom főhajójának végében kialakított zárt oratórium. Az innen nyíló teremben többek között XVIII-XIX. századi hímzett miseruhák láthatók.

A többi terem a kastély második fénykorát, az 1867-es kiegyezés után kezdődött királyi időszakot mutatja be. A király gardróbszobájában XIX. századi díszmagyar öltözetek láthatók. A király egykori hálószobájában az 1867-es koronázásnak állítanak emléket.

A királyi dolgozószoba falát vörös selyemtapéta borítja. Korábbi a faburkolat, a parketta és a neorokokó kandalló. 
Az épület szimmetriatengelyében álló díszterem 1758 körül épült. A 165 négyzetméter alapterületű, 9,3 méter belmagasságú terem falát márvány stukkó, mennyezetét aranyozott stukkó díszíti. Ezután a királynéi szárny szobái következnek. 
Erzsébet királyné egész lakosztályra jellemző az ibolyaszínű selyemtapéta. A berendezett szalon és írószoba képein a királynő által személyesen ismert magyar politikusok, illetve a királynét és gyermekeit a magyar nyelvre és történelemre tanító tudós emberek láthatók.

A két következő, barokk festésű szobában a kastély legkorábbi időszakából maradt meg a figurális mennyezetfestés, illetve a növényi és virágmotívumokkal gazdagított falfestés. Itt látható a vasútállomás királyi váróterméből származó aranyozott, gobelines barokk ülőgarnitúra.
Az öltözőszoba kiállítása a királyné életét végigkísérve összetett egyéniségére is igyekszik rávilágítani tárgyaival.

A Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatására kialakított, négyféle színű stukkómárvánnyal és vörös márvánnyal, gazdag aranyozással díszített szoba lett Erzsébet királyné hálószobája. Itt látható egy különleges női díszviselet. Gróf Rhédey Klára (Rhédey Claudiának, Erzsébet brit királynő ükanyjának unokatestvére, 1809-1868) ruhájaként ismerjük, de a legrégibb részei 1750 körül készültek.

Az emlékkiállítás enteriőr-szerűen berendezett első szobája egykor a királyné felolvasószobája volt. Falain az 1830-40-es évekből származó biedermeier festés látható. A felolvasókanapé a kastély eredeti berendezései közé tartozott. A többi szoba kiállítása a királyné életének magyarországi vonatkozásait villantja fel. Az utolsó terem pedig halálát, és az azt követően kialakult kultuszt idézi meg.