Amszterdam térkép

Amszterdam belvárosában, a Nieuwezijds Voorburgwalon található a csendes, hangulatos Begijnhof. Az eldugott udvart kicsit nehéz megtalálni, mivel kívülről szinte semmi nem utal arra, hogy a kis fehérre meszelt sorházak mögött milyen csoda rejtőzik, de ha tudjuk, hogy ott van, akkor nem érdemes feladni a keresést. A Beginaudvart két kis átjárón keresztül közelíthetjük meg. Ha szerencsések vagyunk, és napsütötte kora tavaszi napon látogatunk el Amszterdamba, akkor a város számos zöld felületén színpompás krókuszokban gyönyörködhetünk, s nincs ez másként a Begijnhof esetében sem.

Aki hosszabb időre érkezik Amszterdamba, feltétlenül keresse fel a hollandok nemzeti múzeumát, a Rijksmuseumot. Míg a város másik híres gyűjteménye, a Van Gogh Múzeum a XIX. század leghíresebb festményeit őrzi, addig a Rijksmuseum a németalföldi festészet egyedülálló gyűjteményével (Holland Aranykor) büszkélkedik, köztük Rembrandt Éjszakai őrjáratával, vagy Vermeer Tejet öntő asszonyával.

Amszterdam legalább olyan híres vörös lámpás negyedéről, Erotika Múzeumáról, és úgy általában liberális erkölcsi felfogásáról, mint csatornáiról, jellegzetes épületeiről, vagy éppen Rembrandtról. Mindenki másért érkezik a holland fővárosba; a műkedvelők ez utóbbi neves festő alkotásaiért, míg a könnyedebb kalandokra éhes turisták a kirakatokban illegő-billegő lányokért. Persze mire idáig eljutnak, sokuknak inába száll a bátorsága, mert az ember elé táruló kép bizony sok esetben nem éppen bizalomgerjesztő.

Egy kiállítás okán érkeztem Hollandiába, s ha már e tárlatért átutaztam fél Európát, Amszterdamra is szántam egy egész napot. De vajon mi az, aminek feltétlenül bele kell férnie egy egy napos fővárosi látogatásba úgy, hogy azért a város hangulatát, a csatornaparti sétákat, vagy egy kellemes kávéházi üldögélést se mulasszunk el élvezni? Ennek járunk utána.

Amszterdam két legjelentősebb múzeuma a németalföldi festészet egyedülálló gyűjteményével (Holland Aranykor) büszkélkedő Rijksmuseum, illetve a XIX. század leghíresebb festményeit őrző Van Gogh Múzeum, melyek – a Stedelijk Múzeummal együtt – egyaránt a Museumpleinen, a Concertgebouw közelében találhatók.

Az Amszterdam nevében is szereplő Dam - mely a város főterének nevét is adta - az Amstel-folyón 1270 körül megépített gátra utal. Mivel itt rakodták át a tengeri hajókból a folyami járművekbe az árukat, a Dam már a középkorban kereskedelmi csomóponttá vált: halpiac, piactér, mázsálóház (Waag) is létezett itt egykor. Ez utóbbit az 1808-ban a Királyi Palotába beköltöző Louis Bonaparte (I. Lajos holland király) bontatta le. A Waag Amszterdam első nagyobb méretű reneszánsz épülete volt - 1565-ben épült - s itt kellett bejegyeztetni minden 23 kilónál nehezebb árút.

Az örömlányok és könnyű drogokat árusító ’coffe shop’-ok kopottan csillogó világa után végre feltűnik a De Wallen, a vöröslámpás negyed közepén magasodó Oudekerk, vagyis az Öreg templom grandiózus tömbje. Amszterdam legrégebbi épületét, és egyben plébániatemplomát 1213 körül alapították, majd 1306-ban az utrechti püspök szentelte fel – akkor természetesen még római katolikus templommá, védőszentjének pedig Szent Miklóst választották.