Stari Bar

A Jadranska Magistrala Sibeniktől - Primostenig csodaszép tengerparti tájon kanyarog. Rogoznica után otthagyja a tengert és a dombok - hegyek közötti széles, lapos és hosszú völgyben ereszkedik le Marinára, hogy ott ismét a partot követve vigyen be Trogirba.

A főúttól jobbra többszáz éves olajfák mellett, köves, füves, bokros hegyoldalban, gromacok között kanyarogva - néha egy régi településen keresztül vezető úton haladhat az utazó a Rogoznica és Marina közötti tengerpart...

A legnaposabb Hvar sziget, a maga átlagos 2722 napsütéses óráinak számával igen kedvelt ulticél... 2013 évi nyaralásunk alkalmával volt szerencsém a szigeten is eltölteni egy napot.

Párom és én komppal (Jadrolinija) és a saját autónkkal mentünk át a szigetre Drvenikből – Sucurajba. Ez volt közelebb, mert a szállásunk Makarska Rivieran/Zivogoscen volt, de természetesen máshonnét is megközelíthető a sziget, érdemes utána nézni, hogy honnét szeretnénk indulni és a sziget melyik...

Az Aggteleki-karszt több mint 20 ezer hektáros területe 1985-től tartozik a nemzeti parkhoz. Az itt található barlangrendszer - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - 1995-től a Világörökség része.

A nemzeti park területe északon a Szlovák-karszt Tájvédelmi Körzettel határos, mellyel földtani, földrajzi, sőt kultúrtörténeti szempontból is egységet alkot, és egyben nemzetközi védettséget is élvez. Az UNESCO 1979-ben, az "Ember és Bioszféra Program" keretében mindkettőt Bioszféra...

Az egykori Sáros vármegye legszebb városában, Bártfán (Bardejov) tett kirándulásunkat egy rövid történelmi visszatekintéssel kezdjük. Bártfa a Felvidék északi részén, a Tapoly völgyében fekszik. A várost a XIII. sz elején Lengyelországból érkezett cisztercita barátok alapították, neve az erdőirtással összefüggő bárd szóból ered. A tatárok 1241-ben feldúlták a várost, majd a tatárjárás után betelepített német telepesek láttak hozzá újjáépítéséhez. 1352-ben falakkal és...

Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja létrehozásának alapját a névadó hegység földtani viszonyai teremtették meg.

A földtörténeti ókor és középkor változatos tengeri üledékeit később több fázisban vulkáni kőzetek törték át, a kiemelkedő hegység szegélyein pedig fiatal üledékek és savanyú vulkanitok rakódtak le. A változatos kőzetösszetételhez a talajok sokfélesége kapcsolódik. A változatos felszíni formákhoz pedig olyan mikroklimatikus feltételek társulnak, amelyek...