Aggteleki Nemzeti Park

Az Aggteleki-karszt több mint 20 ezer hektáros területe 1985-től tartozik a nemzeti parkhoz. Az itt található barlangrendszer - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - 1995-től a Világörökség része.

A nemzeti park területe északon a Szlovák-karszt Tájvédelmi Körzettel határos, mellyel földtani, földrajzi, sőt kultúrtörténeti szempontból is egységet alkot, és egyben nemzetközi védettséget is élvez. Az UNESCO 1979-ben, az "Ember és Bioszféra Program" keretében mindkettőt Bioszféra Rezervátummá nyilvánította. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995-ben pedig természeti értékei miatt a Világörökség részévé tette az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait. (A világ jelenleg több mint 600 kulturális és természeti öröksége között számos barlang szerepel, ezek azonban főként az ott található kultúrtörténeti értékek - ősemberi leletek, barlangfestmények stb. - miatt kerültek speciális védelem alá.)

A Kúria Oktatóközpontban különböző természetismereti előadások, erdei iskolai programok, terepi foglalkozások várják a természet iránt érdeklődőket.

Aggteleki Nemzeti Park
Alapítás éve: 1985
Összterület: 20 170 ha
Bioszféra rezervátum: 20 159 ha, 1979
Világörökség: 1995

A karszt világa

A karsztfennsíkok tövében bővizű, kristály tiszta patakok folynak, amelyeket óriási karsztforrások táplálnak. A Jósva-, Tohonya-, Kecső-, Lófej-, Komlós-, Babótkút-, Kopolya-, Kecskekút-, Ménes-források és a patakok a nagyobbak a sok forrás és vízfolyás közül. A vizek felszíni eredéspontjai azonban nem igazi források, hanem a föld alatti barlangjáratok kiömlési pontjai.

Feltűnő jelenség, hogy a nem karsztos területekről a karsztos területekre érkező víz az úgynevezett víznyelőkben tűnik el. Közülük a legnagyobbak az Ördöglyuk, az Acheron, a Bábalyuk, a Zomborlyuk, a Ravaszlyuk és a Bibictöbör.

Amíg a karsztot megcsapoló források gazdag vízhozamúak, addig a karsztfennsíkon hiába keressük a vizet. Az idejutó csapadék a kőzet repedésein át elnyelődik, a vízzáró réteggel fedett területen továbbjutva valamelyik víznyelőben eltűnik. A millió repedésben leszivárgó csapadékvíz oldja a mészkő alapot, így a repedések állandóan bővülnek. A már kioldott csatornákat a felszínről beszállított anyagok- közülük legfontosabb a kvarckavics - állandóan bővítik.

Növény- és állatvilág

Az Aggteleki-karsztvidék önálló flóravilágot képvisel az Északi-középhegységben. A szélsőséges mikroklímájú területen, a magasfekvésű fennsíkokon az Észak-Kárpátokban elterjedt növények találhatók, míg a déli fekvésű, száraz, meleg lejtőkön melegkedvelő fajok tenyésznek.

Az Aggteleki Nemzeti Park számos ritka, máshol nem, vagycsak szórványosan előforduló növény élőhelye. Néhány élőhelyen előfordul a kakasmandinkó, valamint a kárpáti bennszülött ikrásfogasír, a magyarországi növényvilág két védett ritkasága.

A déli hegylejtők jelentős részét jellegzetes sajmeggyes-karsztbokorerdők borítják, melyek váltakozva jelennek meg sztyepp-, illetve sziklagyep-foltokkal. A cserjeszintben a sajmeggy, a húsos som, az ostorménfa; a gyepszintben a sztyepprétekkel és sziklagyepekkel is közös fajok dominálnak. Ezek a mozaikos társulások legszebben a bioszféra rezervátum egyik központi területén, a Nagyoldalon, illetve a tornanádaskai Alsó-hegyen jelennek meg.

Jellemző növényfajaik a sárga hagyma, a szibériai harangvirág, a szürke gurgolya, a napvirág, a tavaszi hérics, a törpe és tarka nőszirom, a borzas vértő, a szláv kökörcsin; a Nagyoldalon az osztrák pofóka; az Alsó-hegyen a bennszülött tornai vértő, amely az európai Vörös Könyvben is feltüntetett különlegesség.

300 körüli azon élőlényeknek a fajszáma, melyek az Aggteleki-karszt barlangjaiból váltak ismertté. Közülük a leghíresebbek a Baradlában élő vakfutrinka és vakrák, valamint a Vecsembükki-zsombolyból előkerült szálfarkú ízeltlábú. A nagyobb állatok jellegzetes képviselői az emberre veszélytelen denevérek. A rovarvilág rendkívül gazdag, melyet a nagy fajszám és egyedszám is jellemez.

Fokozott figyelmet igényel a futócincér, a nagy fenyvescincér és a havasi cincér élőhelye. A fennsík, főleg a Haragistya töbrei (a bioszféra rezervátum magterülete) adnak életteret a következő egyenes szárnyúaknak: erdélyi kurtaszárnyú szöcske, halványzöld rétiszöcske, sötétzöld rétiszöcske, jajgató rétisáska, kerepelő sáska. A madarak közül különösen szembetűnő a ragadozómadarak faj- és egyedszámának nagysága. Ez összefügg a hagyományos kert- és mezőgazdasággal, a vetésforgók alkalmazásával, az elhanyagolható mennyiségű növényvédő- és rovarirtószer használatával, és az emiatt fellépő táplálékbőséggel. Fészkel a parlagi és a békászó sas, a kerecsensólyom, a vörös vércse, a darázsölyv és a barnakánya. Ritka fészkelők: a fekete gólya, a kék galamb, az örvös galamb, a füleskuvik, az uhu, a szürke küllő, a fekete harkály, a holló, a vízirigó, a kövirigó. Télen megjelenik a szőlő- és az örvös rigó is. A madarakhoz hasonlóan gazdag az emlősfauna is.

A rágcsálók legritkább képviselője a kerti pele, de mellette a másik három pelefaj is megtalálható. A legtöbb rágcsálófaj előfordul, és nagy egyedszámuk miatt mint táplálékforrások is jelentősek. Említésre méltó ragadozók: a vidra, a borz, a nyuszt, a nyérc, igen ritka a hermelin. Újabban egyre gyakrabban bevándorol a farkas, a hiúz, ritkábban a barnamedve - a szomszédos Szlovákiából.

Kultúrtörténeti értékek, programok

Az élőlények védelmén túl az Aggteleki Nemzeti Park hivatott az egésztáj képének fenntartására, melybe beletartozik a mostanáig létrehozott tájformáló, tájépítészeti alkotások védelme is. A természeti értékek mellett olyan régészeti és kultúrtörténeti értékek is találhatók a térségben, mint a Rudabánya mellett a 10-12 millió éves lignitrétegből előkerült, tudományos értékében felbecsülhetetlen előemberlelet (Rudapithecus), a középkori vár- és kolostorromok (Szádvár, Martonyi), a templomépítészet európai szinten is értékes emlékeit (Szalonna, Rakacaszend, Tornaszentandrás), kúriák és kastélyok (Tornanádaska, Edelény). Épen megmaradtak a vidéken a népi építészet és tárgykultúra jellegzetes képviselői, a falusi parasztporták és házak, az ipartörténeti emlékek és a temetők. A korábbi modernizációból kimaradt falvakban az egész település őrzi a tradicionális falvak jegyeit és hangulatát, kiváló adottságot teremtve a falusi turizmus számára (Jósvafő, Tornakápolna, Teresztenye). Sajátos népi hagyományok is fellelhetők a településeken. A turisztikai vonzerőt fokozzák a kulturális események, a hagyományosan megrendezett barlangi hangversenyek, falunapok, művészeti hetek, sport- és szabadidő-rendezvények.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében Jósvafőn található hazánk egyetlen hucul ménese, mely a Jósvafő feletti gergéslápai legelőn tekinthető meg. A térség természet értékei, a történelmi emlékek, a hagyományos paraszti gazdálkodás, a tradicionális kultúra elemei szinte változatlanul megőrződtek.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében 1, 2, 5 és 7 órás barlangtúrák tehetők a Világörökség részévé nyilvánított Baradla-barlangban Aggtelekről és Jósvafőről. A barlangtúrák során a Baradla-barlang különböző hosszúságú és nehézségű szakaszait tekinthetik meg az érdeklődők. A Baradla-barlang az év minden napján nyitva tart. Nyáron 8-18 óráig (utolsó túra 17 órakor), télen 8-16 óráig (utolsó túra 15 órakor) látogatható. Naponta több alkalommal induló túrák: Aggteleki rövidtúra (1 óra), Vörös-tó rövidtúra (1 óra), Jósvafői rövidtúra (1 óra), Kombinált jegy (közép- és rövidtúra). Előzetes bejelentkezéssel induló túrák: Hosszútúra (Aggtelek - Jósvafő: 5 óra), Speciális túra (Aggtelek - Retek-ág - Jósvafő: 7 óra). Indulnak túrák a Vass Imre-, a Béke-, a Rákózci-barlangban, Meteor-barlangban és a Kossuth-barlangban is.

A barlangtúrákon kívül felszíni túrákon is részt vehetnek az idelátogató természetkedvelő turisták. Ezek a túrák is szakvezetéssel kérhetők, és különböző hosszúságú, ill. időtartamúak lehetnek. Az alábbi felszíni túrákat ajánljuk csoportok, és egyéni érdeklődők számára: ökotúra a Nemzeti Parkban; jósvafői és aggteleki faluséta; szőlőhegyi túra; zoológiai túra; botanikai túra. A Nemzeti Park távolabbi területeire is van egyéni túraajánlat, ezzel kapcsolatban a NATURINFORM szolgáltat információt.

A hangversenysorozat kiemelkedő értékű és fontosságú eseménye az egész éves programnak. A barlangi hangversenyek helyszínei: a Világörökség részévé nyilvánított Baradla-barlang aggteleki Hangversenyterme, illetve a jósvafői Óriások Terme. A kamarazenei hangversenyek helyszíne a Jósvafői festett fakazettás mennyezetű református templom.

Natura 2000

A Natura 2000 programot az Európai Unió indította el annak érdekében,hogy megakadályozza a biológiai sokféleség csökkenését a kontinensen. A cél elérése érdekében olyan természetvédelmi hálózat épül ki, melynek kijelölt helyei az egész Európa szempontjából jelentős egyedi vagy veszélyeztetett fajokat és élőhelytípusokat őrzik.

Az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozó

különleges madárvédelmi területek:

  • Aggteleki-karszt
  • Putnok-dombság

kiemelt jelentőségű, különleges természetmegőrzési területek:

  • Aggteleki-karszt és peremterületei 
  • Rakaca-völgy és oldalvölgyei 
  • Bódva-völgy és a Sas-patak völgye 
  • Hernád-völgy és sajóládi erdő 
  • Szuha-völgy
  • Sajó-völgy

További Nemzeti Parkok Magyarországon

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Utazások

» Schneeberg kirándulás - 1 nap
» Alacsony-Tátra: Csúcstúra a Király-hegyre (1946 méter) - 1 napos túra
» A Kis-Fátra legmagasabb csúcsa és főgerince - 1 nap
» Szlovák Paradicsom – Hernád-áttörés - 1 nap
» Alacsony - Tátra főgerinc, Gyömbér - Chopok - Dereše - 1 nap
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!