Nemzeti Parkok Magyarországon

Magyarország területén tíz összefüggő, vagy mozaikos elrendezésű nemzeti parkövezetben állami feladatként, szervezetten, módszeresen gondoskodnak a természeti értékek megóvásáról. A kiemelten védett területek közül több a Világörökség része.

A nemzeti parkok az alapítás sorrendjében:

• Hortobágyi Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1973)
• Kiskunsági Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1975)
• Bükki Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1976)
• Aggteleki Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1985)
• Fertő-Hanság Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1991)
• Duna-Dráva Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1996)
• Balaton-felvidéki Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1997)
• Duna-Ipoly Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1997)
• Körös-Maros Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1997)
• Őrségi Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1997).

Hortobágyi Nemzeti Park

Hortobágyi Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1973) A Hortobágyi Nemzeti Park az európai kontinens legnagyobb szikes pusztája, területe 81 ezer hektár. Vidékén a mai napig fennmaradtak a külterjes állattartás gazdag hagyományai, és azok az ősi háziállatok, amelyek évszázadokon keresztül formálták a tájat. A nemzeti parkban található szikes mocsarak, valamint az ötezer hektárnyi kiterjedésű halastórendszer növény- és állatvilága fokozott védettséget élvez. A hortobágyi puszta 1999 óta a Világörökség része.

Kiskunsági Nemzeti Park

Kiskunsági Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1975) A Kiskunsági Nemzeti Parkban a természeti és néprajzi értékek együttese figyelhető meg. A 48 ezer hektárnyi területű parkban 23 ezer hektár bioszféra rezervátum. Két nagy halastórendszere - a Fehér-tó és a Csaj-tó - madárvilágáról híres, itt találhatók a Dél-Alföld legjelentősebb madárvonuló, pihenő- és táplálkozó helyei. A parkon belüli tájvédelmi körzetek közül az 1971 óta védett mártélyi Tisza-part a képzőművészek kedvelt alkotóhelye.

Bükki Nemzeti Park

Bükki Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1976) A Bükki Nemzeti Park Magyarország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja. Változatos területén igen gazdag növényvilág figyelhető meg, az itt előforduló állatfajok száma 22 ezer körüli. A park védendő kincsei a földtani, felszínalaktani és barlangtani értékek: a Bükk-hegységben 853 barlangot tártak fel, közülük 45 fokozottan védett. Nagyszámú régészeti lelőhelyei közül a legjelentősebbek az ősember által lakott barlangok. A nemzeti park 43 ezer hektáros területéből 5730 hektár fokozottan védett.

Aggteleki Nemzeti Park

Aggteleki Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1985) Az Aggteleki-karszt vidékén alapított Aggteleki Nemzeti Park több mint 20 ezer hektáros területe különleges természeti értékeket véd. Legismertebb az a barlangrendszer, amely - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - 1995-től a Világörökség része. Az élőlények védelmén túl a nemzeti park hivatott az egész táj képének fenntartására, melybe beletartozik a népi építészet és tárgykultúra megőrzése, a tájformáló és tájépítészeti alkotások védelme, valamint a régészeti, kultúr- és ipartörténeti értékek megmentése is.

Fertő-Hanság Nemzeti  Park

Fertő-Hanság Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1991) A Magyarország és Ausztria határán fekvő Fertő-Hanság Nemzeti Park az egykor hatalmas mocsár- és lápvilág egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtörténeti értékeinek menedékhelye. A nemzeti park osztrák részét, az 1992-ben létrehozott, 9500 hektáros Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel-t 1994-ben kapcsolták össze a 23 587 hektáros magyar területtel. A parkhoz tartozó Fertő-tó és környéke a Világörökség része.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Duna-Dráva Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1996) A Duna-Dráva Nemzeti Park a Dél-Dunántúl térségéből 49 478 hektárnyi területet fog egybe. A különösen értékes élőhelyek védetté nyilvánításának céljául a folyók, mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más, megújuló természeti erőforrásainak védelmét jelölték meg.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1997) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Balaton északi partvidékéhez kapcsolódva, nyugat felé egyre szélesedő sávban húzódik a Kis-Balaton térségéig. Összterülete 56 997 hektár, melyből 10 471 hektár fokozott védelem alatt áll. A nemzeti park területi egységei: a Tihanyi-félsziget, a Pécselyi-medence, a Káli-medence, a
Tapolcai-medence és a tanúhegyek, Zala és Somogy megyében a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton, továbbá a teljes Balaton-part és a Balaton öblei.

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Duna-Ipoly Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1997) A Duna-Ipoly Nemzeti Park Budapesttől északi irányban, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el. A több mint 60 ezer hektárnyi terület egyediségét a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Legszebb vidéke a Dunakanyar, amely a folyónak a Börzsöny és a Visegrádi-hegység közötti, több ezer éve lezajlott áttörésének helyszíne. A Dunán kialakult kisebb-nagyobb szigetek Esztergom és Budapest között szintén részei a nemzeti parknak.

Körös-Maros Nemzeti Park

Körös-Maros Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1997) A Körös-Maros Nemzeti Park a romániai hegységek lábától a Tiszáig húzódó, egyedi arculatú táj megmaradt értékeit igyekszik megőrizni. Ezek jó része a vízhez kötődik: a Körösök és a Maros folyó vízrendszeréhez, az ártéri erdőkhöz, a Sárrét környéki mocsárfoltokhoz. Az 51 125 hektárnyi területű nemzeti parkban a kardoskúti Fehér-tó és a Biharugrai halastavak vizes élőhelyeinek szerepe a madárvonulásban nemzetközileg is jelentős, a tájegység a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik.

Őrségi Nemzeti Park

Őrségi Nemzeti Park (Az alapítás éve: 2002 ) Az Őrségi Nemzeti Park az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzetből, valamint a természetközeli állapotban lévő környező területekből alakult. A 43 933 hektárnyi nemzeti parkból 3104 hektár fokozottan védett. Ez az ország legnyugatibb vidéke, ahol a népi hagyományok és szokások változatlan formában napjainkig megőrződtek.