Duna-Dráva Nemzeti Park

A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi.

A folyókhoz kötődő, különösen értékes élőhelyek védetté nyilvánításának folyamata 1962-ben kezdődött. Célként a folyók, mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más, megújuló természeti erőforrásainak védelmét jelölték meg. 

Duna-Dráva Nemzeti Park
Alapítás éve: 1996
Összterület: 49 478,8 ha
Ramsari terület: Szaporcai Ó-Dráva meder; Gemenc; Béda-Karapancsa, Pacsmagi halastavak
Madármegfigyelő tornyok: Béda-Karapancsa, Drávaszentes nedves rétjein, a gemenci Nyéki-Holt-Dunán Tervezett madármegfigyelő torony: Heresznyei Dráva-magasparton (Szakvezetések igényelhetők)

Víziturizmus

Az utóbbi években szinte robbanásszerűen terjedt el a Duna és a Dráva térségében, hiszen a természeti érték megismerésére is kitűnő alkalom a vízi kirándulás. Drávai vízitúrához a parkigazgatóság engedélyét kell kérni.

Szabadon látogatható bemutatóhelyek, tanösvények: Barcsi borókás (megközelíthető a 6-os útról, az autóspihenő felől), Gemenci Malomtelelő-tó (megközelíthető az erdei vasúttal), Bárány-foki szabadidőközpont (Szekszárd mellett), Keleti-Mecsek (Magyaregregytől a Márévár felé vezető úton), Pécs (Jakab-hegy), Abaliget (a barlang felett) Paks (a város melletti ürgemezőn).

Tervezett tanösvények:
Nyéki-Holt-Duna (Pörböly mellett)
Szársomlyó (Dráva mellett)

Bemutatóhelyek:
- Tettye Oktatási Központ
- Drávaszentesi Oktató- és Bemutatóközpont
- Tettyei mésztufabarlang
- Kölkedi Fehér Gólya Múzeum
- Abaligeti-barlang és Denevérmúzeum

A Duna mentén

A Gemenc a Kalocsai-Sárköz és a Tolnai-Sárköz tájegységen terül el, az Alföld flóravidékéhez és a Mezőföld, valamint a Solti-síkság flórajárásához tartozik, de hasonlóságot mutat a Dél-Alföld flórajárásához tartozó Béda-Karapancsa területével is.

A Duna zátonyait felépítő durva homokon zömében csigolya-bokorfüzesek találhatók. Igazi természetvédelmi értékük abban van, hogy spontán magszórás során jöttek létre, és belőlük fejlődhettek a mára már meglehetősen visszaszorult fekete nyár ligeterdők.

A mellékágak partjain befelé haladva mandulalevelű bokorfüzeseket találunk. Állományaikban védett fajok is előfordulhatnak - pl. az iszapfű és a nyári tőzike. Jellemző növényei a parti sás, a réti füzényés a mocsári tisztesfű. Védett növényei a mocsári aggófű is.

Az alacsony ártér magasabb térszínein alakulnak ki a fehér nyárligetek, átmenetet képezve a tölgy-kőris-szil ligeterdők felé. Védett fajaik között megtalálható a dégeni galagonya és a fekete galagonya. Állományaikban előfordul a ligeti szőlő, és a kígyónyelvpáfránnyal is találkozhatunk.

A tölgy-kőris-szil ligeterdők állományai az ártér magasabb szintjein találhatók és csak igen magas árhullám során kerülnek vízalá. Lágyszárú és cserjeszintjük a leggazdagabbnak mondható az ártéri területeken. Gyakori a borostás sás, a kockás liliom és a kétlevelűsarkvirág. Mivel a legértékesebb faji összetételű, állományai Gemenc térségében fokozott védelmet élveznek.

Néhány igen magas ártéri szinten gyertyános-kocsányos tölgyesekkel találkozhatunk. Hullámtéren csak néhány állományuk ismert, inkább az ármentett területre jellemzőek.

A Dunának és a holtágaknak igen gazdag a halfaunája. A kecsege egyre ritkább, gyakori a bodorka és a dévérkeszeg. A holtágak, mellékágak legjellemzőbb hala a csuka, a dunai nyurga ponty és néhány helyen a széles kárász.

Az Alsó-Duna-ártéren az itt költő madarak száma jóval száz fölött van. Gyakran költ a kis kócsag és a bakcsó a nádasok és a füzesek mélyén. Az ártéri puhafaligetekben megtalálhatók a szürke gémek fészkelő kolóniái. A terület igazi értéke az öreg tölgyesek és nyarasok fészkelő madara, a fekete gólya és a réti sas. Mindkét faj rendkívül érzékeny a zavarásra, ezért fokozott védelmük alapvető fontosságú.

Túránk során szemünk elé kerülhet a fokozottan védett barna kánya, s a kerecsensólyom is. A holtágak nádasaiban fészkel a nyári lúd, a fokozottan védett cigányréce és az üstökös réce.

Az emlősök közül kiemelt jelentőségűek az öreg tölgyesek és füzek odvaiban megtelepedő denevérfajok. A fokozottan védett piszedenevér és a tavi denevér unikális értékű. A vizekben mindenütt előfordul a vidra. Az öregebb erdők ritka ragadozója a vadmacska.

A Dráva mentén

A Pannóniai beltenger visszahúzódása után a szlavóniai beltó nyugati peremén alakult ki az Ős-Dráva-meder, majd a pleisztocén különböző időszakaitól fejlődött folyamatosan napjainkig. Az igazán nagyváltozást a XIX. században elkezdődött, és gyakorlatilag napjainkig tartó folyószabályozások hozták.

A folyó somogyi szakaszán a szabályozások hatása alig érvényesül, itt ma is láthatók a folyóvízi építő és pusztító tevékenység legfontosabb jelenségei. Ezen a szakaszon a kavicsos mederaljzat a jellemző a folyamatosan képződő és vándorló zátonyokkal, pusztuló magaspartokkal.

Magyarország legtisztább és szabályozás által legkevésbé érintett folyója 150 km hosszan kanyarog végig a Dél-Dunántúlon, hol teljesen magyar területen, hol pedig rövidebb-hosszabb szakaszon átkalandozva a horvát oldalra. Ha végig járjuk a Dráva menti területeket, kirándulásunkat Somogy és Zala megye határán, a Zákány-Őrtilosi-dombsor lábánál kezdjük, amelynek flórája a Nyugat-balkáni flóravidékbe sorol, és a hazai növényvilág szempontjából unikális. A növénytakaró legfontosabb képviselői az illír gyertyános-kocsánytalan tölgyeseknek egy, csak itt előforduló társulása, az illír bükkösöknek egy újváltozata és a völgyaljakban a speciális éger- és kőrisligetek.

Sétánk során a védett növényfajok közül megcsodálhatjuk aháromlevelű szellőrózsát vagy a hegyi zergevirágot. Találkozhatunk rétisassal, megfigyelhetjük a kék galambot, de májusi éjszakai túrán a haris jellegzetes hangját is hallhatjuk.

A folyami kavics- és sóderzátonyok jellemző fészkelő madara a kis lileés a billegető cankó. A nyílt felszínű kavics- és sóderzátonyok száma napjainkban a gyors beerdősülés miatt egyre kevesebb, ezért különös védelmet élveznek.

Zákány után a folyó hosszabb szakaszra elhagyja az országot, ezért elkanyarodva a Dráva-parttól, a Lankóci-erdőben folytathatjuk utunkat. Az erdőt a dús cserje- és liánszintű tölgy-kőris-szil ligeterdők és kőrisligetek alkotják, melyek különös hangulatukat onnan nyerik, hogy az év folyamán hosszabb ideig is vízben állnak.

Erdei sétánk során fekete harkályt, fekete gólyát figyelhetünk meg, de találkozhatunk mocsári békával is, melynek hímje a szaporodási időszakban kék nászruhát visel.

A Vízvárnál visszakanyarodó folyó már másik arcát mutatja. A meredek partfalakat éles kanyarulataival folyamatosan rombolja, míg a kanyarbelső ívében nehéz hordalékát lerakva építi a partját. A magaspartokon több ezer parti fecske fészkel, legnagyobb telepük a heresznyei községhatárban található.

A szakadó partfalban fészkel a színpompás gyurgyalag és a jégmadár is. A folyót kísérő Dráva-holtágak és morotvák pompás vízi vegetációját a tündérfátyol, a tündérrózsa, a kolokán, a rucaöröm, a sulyomtársulásai, valamint az ezt körülvevő fűzligetek alkotják.

A ma már elmocsarasodott mellékágakon, sásos tisztásokon már évtizedekóta nem művelt kavicsbánya-tavakon kis vöcsök, vízityúk és guvatfészkel, illetve rendszeresen látni táplálkozó gémeket, gólyákat. A folyót kísérő puhafaligetek madárvilága gazdag, jellemző fészkelő a kisfakopáncs, énekes és fekete rigó, berki tücsökmadár, kerti geze és a rétisas mellett többek közt héja, hamvas küllő és örvös légykapó is. E puhafaligetek egyik leggyakoribb költőfaja a seregély.

A fás legelők, elszórt fákkal, facsoportokkal tarkított kaszálók - melyeknek legszebb példája a Drávaszentesi legelő - költőmadara a kabasólyom és vörös vércse. Szintén a ritkább fészkelők közé tartozik a búbos banka, és a nedves mélyedések környezetében élő sárszalonka.

Barcs után a nemzeti park területe kiszélesedik, itt található a Barcsi-borókás, mely a savanyú talajon kialakult homoki gyepek gazdag növény- és állatvilágát hivatott védeni. Kirándulásunk során a feketekökörcsint és a homoki kocsordot figyelhetjük meg. Az állatok közül homokfutrinkák, hangyalesők és sisakos sáskák kerülhetnek a szemünk elé.

Átlépve Baranya és Somogy megye határát, a folyó újabb arcát mutatja. A baranyai Dráva-szakasz szabályozott folyó benyomását kelti, egyenes futású, elsősorban csak főág jellemzi. E szakaszon nyílt folyamizátonyok már nincsenek, ezeket mindenütt erdő borítja, s ezért a zátonyfészkelő fajok már hiányoznak. A fontosabb erdőtársulások között a fűzligeteket, a fűz-nyár ligeteket és a keményfaligeteket kellemlítenünk. Jellegzetes lágyszárú növényfaj a mocsári nőszirom, a borostás sás, a szálkás pajzsika és a pirítógyökér.

A folyó partfalában itt is előfordul a parti fecske, az égerfák koronájában szürke gém, illetve sásos-zsombékosokban kis vöcsök és sárszalonka fészkel.

A folyó jelentősége különösen a vízimadár-vonulásban nagy, tél végén és kora tavasszal e szakaszon a vízimadarak több ezer példánya is megfigyelhető. A leggyakoribb tőkés réce mellett két búvárfaj, négy vöcsökfaj és 12 récefaj fordul elő.

Natura 2000

A Natura 2000 programot az Európai Unió indította el annak érdekében, hogy megakadályozza a biológiai sokféleség csökkenését a kontinensen. A cél elérése érdekében olyan természetvédelmi hálózat épül ki, melynek kijelölt helyei az egész Európa szempontjából jelentős egyedi vagy veszélyeztetett fajokat és élőhelytípusokat őrzik.

A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó

Különleges madárvédelmi területek:

  • Nyugat-Dráva
  • Gemenc
  • Béda-Karapancsa
  • Kisszékelyi-dombság
  • Pacsmagi-tavak
  • Mecsek
  • Belső-Somogy
  • Balatoni berkek

Különleges természetmegőrzési területek:

  • Ormánsági erdők
  • Ócsárd-Hegyszentmártoni völgyek
  • Mocsoládi-erdő
  • Lengyel-Hőgyészi erdők
  • Nagyhajmási-dombok
  • Dél-Balatoni berkek
  • Kopasz-dombi erdő
  • Somogymeggyesi erdő
  • Balatonkeresztúri-rétek
  • Holládi-erdő
  • Töttösi-erdő
  • Székelyszabari-erdő
  • Gyékényesi erdők 

Kiemelt jelentőségű, különleges természetmegőrzési területek:

  • Tenkes
  • Fekete-hegy
  • Dél-Zselic
  • Szársomlyó
  • Kelet-Dráva
  • Szekszárdi-dombvidék
  • Geresdi-dombvidék
  • Jánosházi erdő és Égett-berek
  • Kisbajomi erdők
  • Észak-Zsilici erdőségek
  • Pati erdő
  • Mernyei erdő
  • Közép-Mezőföldi löszvölgyek
  • Szakadáti löszgyepek
  • Tolnai Duna
  • Aparhanti sztyepp
  • Koppány-menti rétek
  • Kisszékelyi-dombság
  • Mecsek
  • Fehérvíz
  • Gemenc
  • Balatonendrédi dombok
  • Pogány-völgyi rétek
  • Ordacsehi berek
  • Ádándi Felső-hegy
  • Dékány-hegy
  • Tengelici homokvidék
  • Köröshegyi-erdők
  • Boronka-melléke
  • Béda-Karapancsa
  • Törökkoppányi erdők
  • Vityai-erdő
  • Somogytúri-erdők
  • Szenes legelő
  • Darányi borókás
  • Ormánsági vizes élőhelyek és gyepek
  • Csokonyavisontai fás legelő
  • Nyugat-Dráva
  • Látrányi puszta
  • Rinyaszentkirályi-erdő
  • Nyugat-Dráva-sík
  • Szentai erdő
  • Ságvári dombok
  • Pécsi-sík
  • Paksi ürgemező
  • Tengelici rétek
  • Paksi tarka sáfrányos
  • Dunaszentgyörgyi láperdő
  • Szedresi Ős-Sárvíz

További Nemzeti Parkok Magyarországon

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Utazások

» Schneeberg kirándulás - 1 nap
» Alacsony-Tátra: Csúcstúra a Király-hegyre (1946 méter) - 1 napos túra
» A Kis-Fátra legmagasabb csúcsa és főgerince - 1 nap
» Szlovák Paradicsom – Hernád-áttörés - 1 nap
» Alacsony - Tátra főgerinc, Gyömbér - Chopok - Dereše - 1 nap
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!