Isztambul térkép

Az isztambuli Archeológiai Múzeum legkorábbi anyagai még a bizánci stílusú Hagia Eirene templom falai között (Topkapi palota Első udvara) kaptak helyet a XIX. században. Csakhogy a gyűjtemény hamarosan kinőtte a terület adta lehetőségeket, így a XX. század elején átköltöztették a szomszédos, Alexandre Vallaury által tervezett épületbe. Három fő részből áll: a Régészeti Múzeum (a főépületben), az Ókori Kelet Múzeuma, valamint az Iszlám Művészet Múzeuma (a Cinili Kösk – Csempézett Kioszkban), mindegyik a Topkapi palota külső kertjeiben található.

Isztambul egyik legizgalmasabb, legrejtélyesebb látnivalója a Topkapi, vagy Ágyúkapu palota – mely szinte már város volt a városban –, s amely Isztambul talán legszebb kilátással büszkélkedő részén, az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger közti kiszögellésen, az ún. Szeráj Csúcson fekszik. A négy udvart és számos épületet magában foglaló komplexum tökéletesen elszeparált világában éltek és kormányoztak az Ottomán Birodalom szultánjai 1465 és 1853 között.

Isztambul egyik leglátványosabb és legkedveltebb látványossága a Yerebatan Ciszterna, más néven Bazilika Ciszterna, vagy Elsüllyedt Palota. Az ősi város alatt számos, az ó- és középkor fordulójáról fennmaradt földalatti víztározó található, melyek közül ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt ciszterna. A Yerebatan Ciszterna alig 150 méterre húzódik a Hagia Sophiától, így megtekintését összeköthetjük ennek és a Kék Mecsetnek a meglátogatásával.

A híres Kék mecset tökéletesen tükrözi Isztambul nagyszerűségét, eleganciáját, gazdagságát és felsőbbrendűségét. Ahogy kiérünk a Sultanahmet térre, s elénk tárul az egymással rivalizáló két fenséges épület, a rózsaszín pompában fürdő Hagia Sophia, s vele szemben a kecses Kék mecset, tökéletesen átérezhetjük az egykor hatalmas, gazdag és rettegett Oszmán Birodalom minden szívdobbanását. Itt azonnal megértjük, átérezzük azt a hatalmat, gazdagságot és előkelőséget, melyet fénykorában birtokolt.

Kevés olyan szép fekvésű vidéket tudnék elképzelni, mint a Boszporusz; a két kontinens határát képező, 30 km hosszú tengerszoros a Fekete-tengert és a Márvány-tengert köti össze, s mind földrajzi fekvését, mind történelmét tekintve stratégiailag igen fontos volt. Erről árulkodnak a két partján található erődrendszerek is: a keleti parton 1393-ban I. Beyazit által emelt Anadolu hisari (Ázsiai erőd), illetve az európai parton 1452-ben épített Rumelihisari (Európai erőd), melyet II. Mehmed szultán, Konstantinápoly elfoglalója (1453) építtetett.

Vízum, úti okmányok Törökországi utazáskor Magyar állampolgárok 2014. február 9-től útlevéllel, de vízummentesen léphetnek be és tartózkodhatnak Törökország területén. A vízummentes tartózkodás időtartama: egyszerre legfeljebb 90 nap tölthető el Törökországban. Fontos, hogy útlevelünknek a belépés napján legalább 150 napnál hoszabb ideig kell érvényesnek lennie, ezt még otthon ellenőrizzük. A belépéskor 150 napnál rövidebb érvényességű útlevéllel belépni szándékozó magyar állampolgárokat a török hatóságok minden esetben visszafordítják Mikor utazzunk Isztambulba? - Éghajlat

A keleti kézműves áruk, illatok és kelmék különleges világával csábít az isztambuli Nagy, vagy más néven Fedett Bazár, mely a világ legnagyobb ilyen jellegű intézménye. Már maga az épület is varázslatos; a hatvan fedett utcácskára tagolódó épületkomplexum csaknem ötezer üzletet rejt, melyekben ékszereket, aranyat, antik bútorokat, szőnyeget, bőrárut és ruhaneműt, kerámiákat, és fűszereket kínálnak áru fajtánként csoportosítva. A Nagy Bazárban mintegy 250-400 ezer látogató fordul meg naponta.