A híres Kék mecset tökéletesen tükrözi Isztambul nagyszerűségét, eleganciáját, gazdagságát és felsőbbrendűségét. Ahogy kiérünk a Sultanahmet térre, s elénk tárul az egymással rivalizáló két fenséges épület, a rózsaszín pompában fürdő Hagia Sophia, s vele szemben a kecses Kék mecset, tökéletesen átérezhetjük az egykor hatalmas, gazdag és rettegett Oszmán Birodalom minden szívdobbanását. Itt azonnal megértjük, átérezzük azt a hatalmat, gazdagságot és előkelőséget, melyet fénykorában birtokolt.

E gyönyörű épületet I. Ahmed szultán építtette 1609-16 között, s innen származik eredeti neve is, a Sultan Ahmed mecset, törökül Sultanahmet Camii, mely közkeletű nevét páratlan kék színű izniki csempéiről kapta, melyek belül borítják falait. A hatalmas épületkomplexum magában foglalja építtetőjének sírját, egy medreszét (vallási iskola) és egy menedékházat is.  

4 napos városlátogatás Isztambulban - Hotel **** (Turkish Airlines járattal)

egyéni városnézés repülővel

Isztambul a világ egyik legmagávalragadóbb és legizgalmasabb városa. A régi és az új, a kelet és a nyugat érdekes keveredése és Európát Ázsiával összekötő különös földrajzi helyzete felejthetetlenné teszi a látogatást. Mint három birodalom korábbi fővárosának, Isztambulnak a múltat idéző jelei mindenütt fellelhetők a hajók kürtjétől a müezzinek imára hívó hangjáig, a mecsetek aranyos kupoláiról visszaverődő napsugaraktól a bizánci mozaikfigurák hipnotikus tekintetéig. Ajánlataink tetszőleges indulási nappal és időtartamra foglalhatók. Nem kell csoporthoz vagy fix programhoz alkalmazkodni, idegenvezető nélkül, saját tempójában és érdeklődése szerint fedezheti fel a várost.

A Kék mecset mintegy válaszként épült meg a XVII. század elején, feleletként a vele szemben elhelyezkedő bizánci eredetű Hagia Sophiára, bizonyítva az ottomán kori építészet páratlanságát és nagyszerűségét. Így stílusában egyesíti mindkét korszak vívmányait, s mint ilyen, a közvélemény a klasszikus periódus (1437-1703) utolsó nagy mecsetjének tartja. Építésze, Sedefkar Mehmed Aga tökéletesen érvényre juttatta mestere, Mimar Sinan elképzeléseit, ami az elképesztő méreteket, előkelőséget és pompát illeti. A mecsetnek 8 kupolája és 6 minaretje van, s a rossz nyelvek szerint azért kellett kettővel több, mint a Hagia Sophiának, hogy ezzel is hangsúlyozzák az ottomán kor kimagasló építészeti tökéletességét. De a vetélkedést volt hivatott kifejezni a mekkai Masjid al-Haram nagymecsettel szemben is – korábban ugyanis négy minaret volt általánosan elfogadott, csupán a mekkai nagymecsetnek volt hat minaretje – de a Kék mecset ezzel „azonos szintre” emelkedett a mekkai nagymecsettel. A problémát végül úgy oldották meg, hogy Ahmed szultán pénzéből eggyel több minaretet építettek a Masjid al-Haram nagymecsethez.

Homlokzata a nevezetes Süleymaniye mecsetére hasonlít, hatalmas udvarát szertartásos mosdásra használt boltíves árkádsor (’revak’) veszi körül, s az udvar közepén hatszögletű kút áll. Az udvar nyugati bejárata felett nehéz vaslánc függ, melynek rendeltetése szimbolikus volt: az udvarra kizárólag a szultán léptethetett be lóháton, s a lánc arra kényszerítette, hogy fejét lehajtsa, miközben belépett a szent helyre. Így biztosította alázatát Allah előtt.

A páratlan építészeti remekművet több mint 20 ezer kézzel készült izniki csempe díszíti, azokon több mint ötvenféle tulipánmotívummal. A hagyományos klasszikus motívumok mellett növényi ornamentika, gyümölcsök, ciprusok is feltűnnek a csempéken. Több mint kétszáz ólomüveg ablakát is bonyolult minták díszítik, a hozzávaló színes üvegek a velencei Signoria ajándéka volt a szultánnak. A kor legnagyobb mestere által készített kalligráfiák- melyek a belső teret díszítik – a Korán strófáit tartalmazzák. A mecset belsejének legfontosabb része a mihrab (a mekkai Kába szentély és egyben az imádkozás irányát jelző, gazdagon díszített fali fülke), míg a szultán magán pavilonja a délkeleti sarokban található.

A mecset lámpáit egykor drágakövek és aranyozás díszítette, s nem volt ritka, hogy a drága üvegtálak között strucctojásra és kristálygömbökre bukkanjon az ember. A drága díszítést azóta eltávolították, s különféle múzeumokba szállították.

2006. november 6-án XVI. Benedek pápa is felkereste a Sultan Ahmed mecsetet, ahol cipőjét levéve imádkozott; ez a történelem második pápai látogatása volt egy iszlám imahelyen (az első II. János Pál pápa volt, aki 2001-es szíriai útja során keresett fel egy mecsetet).

Isztambul további nevezetességeiről a Látnivalók Isztambulban című oldalon olvashat részletesebben.