Isztambuli látogatás három biztos úti cél – a Kék mecset, a Topkapi szeráj és a Hagia Sophia – nélkül egészen biztosan nem létezik. Ha az ember a csodálatos török metropoliszra gondol, e három épület körvonalai, a kecses minaretek, tornyok és a csodálatos márvány, csempe, mozaik és kalligráfia díszítések tűnnek fel lelki szemei előtt.

4 napos városlátogatás Isztambulban - Hotel **** (Turkish Airlines járattal)

egyéni városnézés repülővel

Isztambul a világ egyik legmagávalragadóbb és legizgalmasabb városa. A régi és az új, a kelet és a nyugat érdekes keveredése és Európát Ázsiával összekötő különös földrajzi helyzete felejthetetlenné teszi a látogatást. Mint három birodalom korábbi fővárosának, Isztambulnak a múltat idéző jelei mindenütt fellelhetők a hajók kürtjétől a müezzinek imára hívó hangjáig, a mecsetek aranyos kupoláiról visszaverődő napsugaraktól a bizánci mozaikfigurák hipnotikus tekintetéig. Ajánlataink tetszőleges indulási nappal és időtartamra foglalhatók. Nem kell csoporthoz vagy fix programhoz alkalmazkodni, idegenvezető nélkül, saját tempójában és érdeklődése szerint fedezheti fel a várost.

Turisztikai szempontból szerencsés, hogy e három épület, épületkomplexum Isztambul óvárosában egészen közel fekszik egymáshoz, úgyhogy nem is kell sokat közlekedni a nevezetességek között.

A gesztenyefákkal szegélyezett előkelő Sultanahmet tér két oldalán, mintha csak egymással rivalizálnának, magasodik az elegáns, hat minarettel körbevett Kék mecset és a rózsaszínben tündöklő, négy mecsettől körülölelt Hagia Sophia. A két csodás épület között több mint ezer esztendő van, természetesen a Hagia Sophia javára.

Ezen a helyen már az ókorban is templom állt – akkor persze még pogány vallású – majd előbb II. Constantinus, majd II. Theodosius építtetett újabb templomokat, végül I. Iustinianus a ma is látható Hagia Sophiát. Ez utóbbi épületet – melyet 100 építőmester, 10 ezer munkás 5 év alatt épített fel – 563 decemberében szentelték fel. A gyönyörű templom történelmében képrombolást, földrengést (a XV. századig 23 természeti csapás érte az épületet), keresztes fosztogatást, majd muszlim imaházzá történő átalakítást kellett átélnie.

Isztambul 1453-as oszmán meghódítását követően 120 esztendővel a hírneves török építész, Mimar Koca Sinan kezdte meg az erősen leromlott állagú épület felújítását és az iszlámra jellemző kötelező épületegyüttes (medreszék, minaretek, népkonyhák) kiépítését. A templombelső átalakítása már a XV. században megkezdődött, koránolvasó pultokkal látták el, az emberalakot ábrázoló szobrokat, festményeket pedig lefedték. A mihrab (imafülke) két oldalán látható hatalmas bronzgyertyatartók a Budai várból származnak: II. Szulejmán szultán Buda ostromakor – több más értékkel együtt – vitte magával, s e gyertyatartók több mint 450 éve ugyanazon a helyen állnak, ahová a szultán helyeztette. A Hagia Sophia az oszmán hódítás kezdetétől mindvégig Konstantinápoly (az Oszmán Birodalom fővárosának) vezető imaháza volt, s mint ilyen, a szultánok mindvégig vigyáztak rá, karbantartották. 1934-ben Atatürk rendeletére szekularizálták, majd egy évre rá, mint múzeum nyílt meg a nagyközönség számára.

A gyönyörű épület – tekintve építésének korát – lényegében egyfajta architekturális bravúr; korának összes ismeretét és elemét magába olvasztotta, s többszörös kupolamegoldása még ma is elismerést vált ki. A belső tér kialakításához a bizánci birodalom minden szegletéből hozták az anyagokat: a zöld márványoszlopok Thesszáliából, a vörös porfíroszlopok (a porfír mindig is az uralkodók köve volt) a libanoni Baalbekből (Aurelianus császár naptemplomából), de jöttek építőanyagok Héliopoliszból (Egyiptom), Athénból, Déloszról és Epheszoszból, melyek azelőtt mind-mind ókori pogány templomokat gazdagítottak. Eredetileg aprólékosan megfaragott oszlopfők, aranyozott mozaiklapok (a bizánci mozaik a világ legmagasabb színvonalú mozaikja volt), színes üvegablakok kápráztatták el a betérőt. Belső díszítésének gazdagsága éles ellentétben áll külső dísztelenségével, amivel azt akarták kifejezni, hogy a tökéletesség belülről fakad.

A Hagia Sophia gyönyörű mozaikjait ma is megcsodálhatjuk (1935 óta, amióta nem imaházként, hanem múzeumként működik, nincs szükség az emberábrázolások letakarására), melyek közül az egyiknek magyar vonatkozása is van: ezen Szűz Mária mellett Komnénosz János bizánci császár és felesége Eiréné császárné, azaz Piroska látható, aki Szent László királyunk egyetlen leánya volt. A császárnét vallásossága és kegyessége miatt halálától a keleti egyház szentként tiszteli.

Ahogy a vatikáni Szent Péter-bazilika esetében, úgy az isztambuli Hagia Sophia padozatán is van egy különleges padlórész, melyen egykor a bizánci császárokat koronázták. Ez a különleges kövekből kirakott darab az ún. „omphalos”, azaz a világ köldöke. Az omphalos mellett egy másik különös látnivalót is találunk a Hagia Sophiában, mégpedig az „izzadó oszlopot”, mely az épület alatt rejtőző víztározóból felszívott vizet felületén keresztül párologtatja. Jó szokás szerint középkori babona is kapcsolódik hozzá: aki a kőoszlopot megérinti, annak teljesülni fog a kívánsága. Akinek a gyönyörű épület esetleg a filmművészetből is ismerős, nem téved. A Star Wars filmekből ismert Amidala királynő nabooi palotáját a film megálmodói az isztambuli Hagia Sophiáról mintázták. 

A Hagia Sophia 1985 óta az UNESCO Világörökség része. 2006 novemberében XVI. Benedek pápa isztambuli látogatása során a Kék mecset mellett a Hagia Sophiát is meglátogatta. 

Isztambul további nevezetességeiről a Látnivalók Isztambulban című oldalon olvashat részletesebben.