Látnivalók Isztambulban: a Dolmabahce palota

A Boszporusz nyugati, európai partján fekvő leglátványosabb palota a Dolmabahce sarayi, mely 1843-1856 között, I. Abdul-Medzsid szultán rendeletére épült, felváltva ezzel a Topkapi palota szultáni rezidencia jogkörét. 1856-1923 között a Dolmabahce palota volt az Oszmán Birodalom adminisztratív központja. 

A Topkapi palota elavulásával egyidőben Abdul-Medzsid a Boszporusz egy hajdani öblét szemelte ki az új palota helyszínének, melyet korábban feltöltöttek, s a XVIII-XIX. században szultáni kerteket, nyári lakokat építettek a területén. Itt állt a régi Besiktas-palota is, ezt azonban még a Dolmabahce szeráj építése előtt lebontották. A Dolmabahce jelentése is erre utal: ’dolma’ azaz töltött, és ’bahce’ vagyis kert összetételből ered. A szultán az elismert örmény származású udvari építészcsalád három tagját, Garabet Balyant, fiát Nigogayos Balyant és Evanis Kalfát bízta meg a palota terveinek elkészítésével. Az építkezés ötmillió ottomán mecidiye aranypénzt (35 tonna arany) emésztett fel; csak aranyfüstből tizennégy tonnát használtak fel a 45.000 négyzetméter alapterületű palota mennyezetének borítására.

Törökország legnagyobb palotája a korszak francia stílusát tükrözte, hisz egyesítette magában a barokkot, a rokokót és a neoklasszikus stílust, persze a hagyományos ottomán építészet jegyeit is felfedezhetjük benne. Az európai módi térhódítását jelezte az is, hogy míg a Topkapi palotában elsősorban izniki csempe és tradicionális fafaragások voltak a díszítőelemek, addig a Dolmabahce palota aranytól és kristályoktól roskadozott.

1856 és 1924 között az Ottomán Birodalom utolsó hat szultánja és családjuk élt itt, majd az új Török Köztársaság létrejöttével a palotát, mint a nemzeti örökség büszkeségét államosították. 1924-ben új lakó költözött a díszes falak közé, Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság első miniszterelnöke személyében, aki a Dolmabahce palotát választotta elnöki rezidenciának, s 1938. november 10-én itt is halt meg. A palota összes órája Atatürk halálának időpontját, 9 óra 5 percet mutat ma is.

Itt, a Dolmabahce palotában található a világ legnagyobb cseh kristálycsillárja: a 750 égőt tartalmazó, és 4,5 tonnás mestermű Viktória királynő ajándéka volt. De a palota nem csupán ezzel az egyetlen cseh kristálycsillárral büszkélkedhet, ellenkezőleg, a világ legnagyobb gyűjteményét csodálhatjuk meg termeiben, melyeket híres Baccarat kristályok egészítenek ki, s ha ez nem lenne elég, a híres Kristálylépcső mahagóni mellvédjét alátámasztó oszlopok is Baccarat kristályból lettek kifaragva. Persze a lakástextilek szerelmesei is találnak itt kedvükre való látványosságokat, hiszen számtalan gyönyörű Hereke szőnyeg díszíti a palotát. Az Isztambultól 60 km-re, egy tengerparti városkában található Hereke Birodalmi Manufaktúrát I. Abdul-Medzsid 1841-ben pontosan azzal a szándékkal hozta létre, hogy ott gyártsák a készülő Dolmabahce palota hatalmas és pazar szőnyegeit. A gyárban a birodalom legkiválóbb szőnyegszövői dolgoztak, s miután a palotát elegendő szőnyeggel látták el, a további mesterművek ajándéknak készültek, melyeket a szultán koronás főknek, államférfiaknak és más nemeseknek ajándékozott. Jellemzőik a hatalmas méret, s gyapjút, teveszőrt, selymet, de még ezüst és aranyszálat is felhasználtak alapanyagként. De találunk itt 150 éves medvebőrt is, amely az orosz cár ajándéka volt.

A palotát három különálló rész alkotja: a Mabeyn-i Hümayun vagy Selamlik amely a férfiak lakrésze volt, a Muayede Salonu, vagyis a díszterem, illetve a Harem-i Hümayun, azaz a hárem, ahol a szultán családja lakott. A palotában 285 szoba, 46 terem, 6 hamam (török fürdő), és 68 illemhely van.

Isztambul további nevezetességeiről a Látnivalók Isztambulban című oldalon olvashat részletesebben.