Látnivalók Isztambulban: a Topkapi szeráj

Isztambul egyik legizgalmasabb, legrejtélyesebb látnivalója a Topkapi, vagy Ágyúkapu palota – mely szinte már város volt a városban –, s amely Isztambul talán legszebb kilátással büszkélkedő részén, az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger közti kiszögellésen, az ún. Szeráj Csúcson fekszik. A négy udvart és számos épületet magában foglaló komplexum tökéletesen elszeparált világában éltek és kormányoztak az Ottomán Birodalom szultánjai 1465 és 1853 között.

A Topkapi, melyet II. Mehmed szultán, Konstantinápoly meghódítója építtetett, rezidenciaként, állami adminisztratív és oktatási központként is szolgált a XIX. század közepéig. Ekkorra azonban elavulttá vált, így a szultán és udvartartása átköltözött a Boszporusz partján álló Dolmabahce palotába. De a kincstár, Mohamed próféta szent relikviái és az állami archívum továbbra is a Topkapiban maradtak. Az Ottomán Birodalom összeomlása (1922) után a szerájt Musztafa Kemal Atatürk, az új török állam vezetőjének utasítására múzeummá alakították (1924).

A Topkapit I. Mahmud szultán koráig (XVIII. század) Új palotának nevezték (II. Mehmednek ugyanis a Topkapi előtt egy régebbi rezidenciája is volt, a Régi palota). A Topkapi, vagyis Ágyúkapu elnevezés onnan ered, hogy I. Mahmudnak volt egy fából épült palotája a Bizánci falaknál, mely a tengerre nézett, s e palotával szemben néhány ceremoniális ágyú sorakozott. Eredetileg ezt a palotát nevezték Tenger-menti Ágyúkapu palotának, s amikor ez egy tűzvész során leégett, ennek nevét kapta meg az Új palota, vagyis a mai Topkapi szeráj.

Az udvarok és kertek körül sorakozó épületekben működtek az állami hivatalok, de itt voltak a szultán és családja, valamint az udvari alkalmazottak számára épített pavilonok és épületek is, sőt, a komplexumon belül iskola, kórház, pénzverde, pékségek, raktárak, istállók, fegyverraktár és méhészet is működött. 

A Topkapi palotát a Hagia Sophia felől a Birodalmi Kapun át lehet megközelíteni, a látogató ekkor az Első udvarba (más néven Janicsárudvar) érkezik. A múltban szertartásokat és körmeneteket tartottak itt. A nyilvánosság számára csak ez az udvar volt nyitva, földi halandó tovább nem mehetett. Itt található a bizánci Hagia Eirene (VI. század) templom (mely a Topkapi elkészülte után fegyverraktárként, majd archeológiai múzeumként működött, s miután ennek anyagát 1894-ben átszállították a mai épületbe, itt kapott helyet a katonai múzeum gyűjteménye). Egykor itt volt a pénzverde, a Pénzügyminisztérium, az udvari kórház, a tűzifa raktárak, a pékségek, de itt állt egy víztorony is, mely a Topkapi szökőkútjait látta el friss vízzel. A Középső, vagy más néven Üdvözlés Kapuja mellett van a Hóhérok kútja, ahol a bakók az ítélet végrehajtás után kezet moshattak. Az Üdvözlet Kapuja vezet a tulajdonképpeni palotába, melyen kizárólag a szultán léptethetett be lóháton (illetve a szultáni család hölgytagjainak hintajai).

A Második udvar az ottomán állam hivatalos reprezentációinak színtere volt; itt rendezték a koronázási szertartásokat, a különböző hivatalos ünnepségeket, vagy a nagykövetek fogadását. Itt voltak az udvari konyhák, ahol ma a világ legnagyobb kínai kék-fehér és szeladon porcelán-gyűjteménye van, melyből a szultánok étkeztek, akik úgy tartották, hogy ha az edényben méreg van, megváltozik annak színe. Jobb oldalt a janicsárok és az alabárdosok lakrészei, a kórház, az istállók, az Igazság Tornya, valamint a Diván (ahol a birodalmi tanács tagjai gyűltek össze) és a Külső Kincstár sorakoztak, ahol ma a fegyvergyűjteményt nézhetjük meg.

A Harmadik udvarba, mely lényegében a palota szíve, az ún. Boldogság Kapuja vezet. Itt található a Kihallgatási terem, közvetlenül mögötte III. Ahmed szultán könyvtára, a Kincstár, a Szent Palást Pavilonja (ahol Mohamed próféta köpenyét, kardját és egyik fogát őrzik, és ahová a szultán és családja is egy évben csak egyszer, Ramazán 15. napján léphetett be) és a hárem.

Ez, a gazdagon díszített, titkoktól, szerelmektől, intrikáktól és gyakran véres merényletektől terhelt női lakrész talán a legizgalmasabb része a Topkapi palotának, hiszen évszázadokon keresztül – az aktuális szultánok, és az őrzési feladatokkal megbízott herélt eunuchokon kívül – férfi a lábát be nem tehette. Elnevezése is az arab ’harama’ azaz tilos, törvénytelen szóból ered. Ugyanakkor a szexuális fantáziálások netovábbját jelentette, hiszen több száz szebbnél-szebb nő volt itt összezárva, akik közül sokan soha nem is kerültek a szultán ágyába. Persze a szultán ágyasain és feleségein kívül itt lakott a szultánanya, a valide, sőt a gyerekei is. A háremben több mint 300 szoba található, melyben 500 személyt lehetett elszállásolni, beleértve az eunuchokat is. Emellett kilenc hamam (tradicionális török fürdő), két mecset, kórház, alvókamrák, és mosoda is van itt. Szobáit a híres török építész, Szinán tervezte, de számos újításon és átalakításon ment keresztül; a legjelentősebb Nagy Szulejmán és kedvenc felesége, Roxelána idején (XVI. század). 

A Negyedik udvar, mint a szultán magán kertje funkcionált. Pavilonok, kerti házak, virágoskertek, teraszok tarkítják, valamint egy medencével ellátott márvány terasz. De a Negyedik udvarban néhány gyönyörű pavilont is találunk, így a Yerevan és a Baghdad Pavilont, és a kisfiúk körülmetélésének helyet adó lakrészt.

A Topkapi palotában porcelán- és üvegedények, oszmán kori öltözékek, fegyverek, miniatúrák, kalligrafikus iratok és ékszerek láthatók, valamint az Első udvarban helyet kapó Archeológiai Múzeum, mely világhíres gyűjteménnyel büszkélkedik.

A Topkapi palota 1985 óta UNESCO Világörökségi védelmet élvez.

Isztambul további nevezetességeiről a Látnivalók Isztambulban című oldalon olvashat részletesebben.