Látnivalók Isztambulban: az Archeológiai Múzeum

Az isztambuli Archeológiai Múzeum legkorábbi anyagai még a bizánci stílusú Hagia Eirene templom falai között (Topkapi palota Első udvara) kaptak helyet a XIX. században. Csakhogy a gyűjtemény hamarosan kinőtte a terület adta lehetőségeket, így a XX. század elején átköltöztették a szomszédos, Alexandre Vallaury által tervezett épületbe. Három fő részből áll: a Régészeti Múzeum (a főépületben), az Ókori Kelet Múzeuma, valamint az Iszlám Művészet Múzeuma (a Cinili Kösk – Csempézett Kioszkban), mindegyik a Topkapi palota külső kertjeiben található.

A múzeum legelső gyűjteménye a török művészet tárgyait hivatott bemutatni, de a tartományok kormányzóit uralkodói rendelet kötelezte, hogy az egykor hatalmas kiterjedésű birodalom legtávolabbi pontjairól is szerezzék be a megőrzendő leleteket, így a múzeum hamarosan hatalmas gyűjteményre tett szert.

A múzeum leghíresebb és legjelentősebb kiállítási tárgyai minden bizonnyal a sidoni nekropolisz kőkoporsói, köztük is a legértékesebb, az Alexandros szarkofág, mely a közhiedelemmel ellentétben nem Nagy Sándornak, hanem az általa Sidon királyának kinevezett Abdalonymosnak készült. A szarkofág egyik hosszanti oldala a makedón hódító isszoszi csatáját (Kr. e. 333) ábrázolja, fején a híres kosszarvas sisakkal, mely az Oliver Stone által forgatott Nagy Sándor film sisakjának is mintául szolgált. Ezen az oldalon két másik felfegyverzett makedón is azonosítható, a tudósok szerint az egyik Alexandros közeli barátja, Haephaistion, míg a másik tisztje, Perdiccas. A szarkofág másik oldalán Abdalonymos alakja is feltűnik. A hellenisztikus kőkoporsó egyébként a Kr. e. IV. században készült, Lysippos, Nagy Sándor udvari szobrászának stílusában. Eredetileg, a bevett ókori eljárás szerint színesre volt festve, mely mára alig láthatóra kopott, de a múzeum gipszmodelljén megnézhetjük, miként festett valaha az élénk színekre pingált szarkofág.

A múzeum másik ritka és világhírű kincse a Kadeshi békeszerződést (Kr. e. 1258) tartalmazó agyagtábla, mely a világ legrégebbi ismert nemzetközi békeszerződése. A megállapodás II. Ramszesz egyiptomi fáraó és III. Hattusili hettita uralkodó között jött létre, s e szerződés nagyméretű másolata látható ma az ENSZ New York-i székházának falán.

Emellett, valamint a csodás sidoni szarkofágokon kívül számos török, hellenisztikus és római kori műalkotás látható a régészeti múzeum kiállításán. A többi között a babyloni Ishtar kapu mázas csempéi, a bergamai Zeusz templom néhány szobortöredéke, egy oroszlán szobor a halikarnasszoszi Mauzóleumról (az egyetlen darab, amely elkerülte a brit régészek kapzsiságát), a trójai ásatás anyaga, ottomán kori pénzérmék, pecsétek és medálok, ékírásos táblák, valamint a híres Siloam felirat, amely az egyik legrégebbi fennmaradt paleo-héber betűkkel írt szöveg.

Isztambul további nevezetességeiről a Látnivalók Isztambulban című oldalon olvashat részletesebben.