A keleti kézműves áruk, illatok és kelmék különleges világával csábít az isztambuli Nagy, vagy más néven Fedett Bazár, mely a világ legnagyobb ilyen jellegű intézménye. Már maga az épület is varázslatos; a hatvan fedett utcácskára tagolódó épületkomplexum csaknem ötezer üzletet rejt, melyekben ékszereket, aranyat, antik bútorokat, szőnyeget, bőrárut és ruhaneműt, kerámiákat, és fűszereket kínálnak áru fajtánként csoportosítva. A Nagy Bazárban mintegy 250-400 ezer látogató fordul meg naponta.

E fontos kereskedelmi központ magját, az első ’bedestent’ (azaz raktárépületet, melyben a textilpiac működött) II.(Hódító) Mehmed szultán parancsára 1455 végén kezdték építeni, alig valamivel azután, hogy az oszmán törökök meghódították Konstantinápolyt (1453). Az ősi bazár Isztambul harmadik dombján terült el, Nagy Constantinus és Theodosius fóruma között, nem messze a legelső szultáni rezidenciától, a Régi palotától (Eski Sarayi).

4 napos városlátogatás Isztambulban - Hotel **** (Turkish Airlines járattal)

egyéni városnézés repülővel

Isztambul a világ egyik legmagávalragadóbb és legizgalmasabb városa. A régi és az új, a kelet és a nyugat érdekes keveredése és Európát Ázsiával összekötő különös földrajzi helyzete felejthetetlenné teszi a látogatást. Mint három birodalom korábbi fővárosának, Isztambulnak a múltat idéző jelei mindenütt fellelhetők a hajók kürtjétől a müezzinek imára hívó hangjáig, a mecsetek aranyos kupoláiról visszaverődő napsugaraktól a bizánci mozaikfigurák hipnotikus tekintetéig. Ajánlataink tetszőleges indulási nappal és időtartamra foglalhatók. Nem kell csoporthoz vagy fix programhoz alkalmazkodni, idegenvezető nélkül, saját tempójában és érdeklődése szerint fedezheti fel a várost.

Ezen a területen korábban is több piac volt, így a bizánci idők rabszolga-, használtcikk- és könyvpiaca is. 1545-ben a textilpiactól északra egy újabb ’bedesten’ épült, mely szantálfa-árusoknak adott helyet (a két fedett piac ekkor még teljesen elkülönült egymástól). Később a két ’bedesten’ között is megtelepedtek a kereskedők, s lassan elkezdődött az egész terület összeolvadása. A Nagy Bazár a XVII. század elejére érte el ma is ismert méretét és kiterjedését: ekkor öt mecsetje (ma kettő van), hét kútja (ma négy van), és 18 kapuja volt, melyet több ’han’ vagyis karavánszeráj és raktárak egészítettek ki. Ebben az időben a két ’bedesten’ kivételével a Bazár még nem volt fedett.

Persze a Nagy Bazár hosszú történetében elemi csapások – tizennégy alkalommal tűzvész és több földrengés is – előfordultak, a XIX. század pedig a válságot hozta el, legalábbis gazdasági szempontból. Nyugat-Európában erősödött a textil-ipar, megkezdődött a tömegtermelés, a birodalmon belül pedig erős nyugat-orientált szemlélet nyert teret, ami az itt élő, de a Pera és Galata negyedekben működő görög, örmény és zsidó kereskedőknek kedvezett. Az utolsó katasztrófa 1894-ben történt, ekkor az erős földrengés az egész várost megrázta, s a bazár felújítása 1898-ig tartott. 1914-ben a szantálfa-bedestent megvette az állam, s szőnyegekkel foglalkozó aukciósházzá alakították. A XX. században is előfordult néhány tűzeset, az utolsó újjáépítés 1980-ban történt.

A Nagy Bazár ma is ismert formáját az 1898-as helyreállítás után nyerte el; korábban nem üzletekre volt tagolva, hanem a kereskedők áruval megrakott polcaik előtt díványokon ültek. Standjaik 1,8 – 2,4 méter hosszúak és 0,9 – 1,2 méter mélyek voltak. A Bazár legfestőibb részei közé tartoztak a cipőárusok standjai. A birodalom különböző nációjú lakosai konkrét színű lábbeliket voltak kénytelenek viselni, így a törökök csak sárgát, a görögök kéket, a zsidók feketét, míg az örmények pirosat hordhattak. Az ottomán kor egyik jellegzetessége, hogy éttermek egyáltalán nem voltak a Bazárban, legfeljebb kis kioszkok, melyekben a lehető legegyszerűbb ételeket lehetett kapni.

A Bazárt éjszakára mindig bezárták, a rendre és nyugalomra járőrök vigyáztak, s ahhoz, hogy valaki éjszaka léphessen a területére, szultáni engedély szükségeltetett. A felhalmozott hatalmas értékek ellenére csak nagyon ritkán történt lopás. Az egyik ilyen említésre méltó eset 1591-ben történt, amikor 30.000 aranyat loptak el a régi ’bedestenből’. Az eset az egész várost megrázta. A Bazár két hétig zárva volt, s kínzással igyekeztek az ott dolgozókból kiszedni a pénz hollétét, míg végül egy lábtörlő alatt megtalálták. A tettes egy fiatal perzsa pézsmaárus volt, akit végül a szultán jóváhagyásával akasztással és nem kínzással végeztek ki.

A múltban a Bazár nem csak piacként, hanem találkozóhelyként is fontos volt, sőt, az egyetlen hely volt, ahová a háremhölgyek is elmehettek (természetesen szigorúan kísérettel).

Ahogy a Yerebatan Ciszterna, úgy a Nagy Bazár is szerepelt egy James Bond-film helyszíneként (ez a 2012-es Skyfall című filmben).

A másik híres és izgalmas isztambuli bazár a Fűszerbazár, vagy más néven Egyiptomi Bazár, mely szintén meglehetősen régi piac, a XVII. században épült a Yeni Valide Cami, vagyis az Új mecset, a Szultán valide dzsámija részeként, az Aranyszarv-öböl partján (ma a Galata-híddal szemben találjuk). Korábban az üzletek bérleti díjai is hozzájárultak a mecset fenntartásához. Nevének egyiptomi jelzője onnan ered, hogy építését az Egyiptomból befolyó bevételekből finanszírozták. Más forrás szerint viszont azért kapta az Egyiptomi nevet, mert az Indiából érkező fűszerek Egyiptom érintésével érkeztek Isztambulba. Eleinte kizárólag fűszereket és gyógyszereket árultak benne, ma már szélesebb kínálatot (szárított gyümölcsöket, delikát árut, élelmiszereket, természetes gyógyszereket, fűszereket, virágmagokat, ékszereket), de akár még elektronikai cikkeket is találunk itt.

A Nagy Bazárral ellentétben a Fűszerbazár csak kétszer, 1691-ben és 1940-ben égett le, mai formáját ez utóbbit követő restaurálás után nyerte el.

Az L-alakú épületet az udvari építész, Koca Kasim Aga tervezte (aki maga a leghíresebb oszmán török építész, Mimar Sinan asszisztense volt). A mecsetet, és vele a bazárt is IV. Mehmet szultán anyjának, a validének építették, innen ered az Új mecset elnevezése is.

Isztambul további nevezetességeiről a Látnivalók Isztambulban című oldalon olvashat részletesebben.