A Zlatá ulicka (Arany utcácska) legalább olyan híres prágai látványosság, mint a Károly-híd, vagy az Óvárosi tér gyöngyszemei. A romantikusan egyszerű, mesebeli színes házacskákkal teletűzdelt hepehupás, macskaköves kis utca a Hradzsin északi oldalán, a várfal tövében található. A pasztellszínű falak, apró ajtók és ablakok, az alacsony tetők és a sok-sok kémény olyan hangulatot varázsol az utcába, mintha egy mézeskalács városkában lennénk.

A XVI. század előtt ez a rész a Hradzsin szeméttelepe volt, így amikor II. Rudolf itt alakította ki a várőrök szállását, az utcácska házai gyakorlatilag törmelékre és szemétre épültek. Később, a XVII. században a Hradzsinban működő ötvös mesterek örökölték meg a színes házikókat, akik persze nem itt, hanem a Szent Vitus-székesegyház és a Lőportorony közötti laboratóriumokban, a Vikárská-közben igyekeztek alkimista praktikáik segítségével aranyat csinálni.  

Látnivalók Prágában

Minden amit látni kell....

Az évszázadok során költőket, írókat, zeneszerzőket ihletett meg a cseh főváros hangulata, mely mindig is olyan jelzők dicsfényében fürdött, mint „a Moldván úszó fenséges arany hajó” (Apollinaire), száztornyú város, arany Prága, vagy egyszerűen csak a városok királynője. Európa egyik legelragadóbb, leghangulatosabb és a legtöbb építészeti stílust felvonultató városát a X. században alapították a Moldva partján, s a település szerencsésen átvészelte a legnagyobb világégéseket, így ékszerdobozhoz hasonló történelmi központját 1992-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Budapest örökös versenytársa, a turisták egyik nagy kedvence nem véletlenül szerepel mindig a világ legszebb városainak top tízes listáján. S ez bizony nem véletlen…

Az Arany utcácska legsötétebb időszaka a XIX. században érkezett el, amikor a takaros aranyműves házakat a szegény rétegek foglalták el, igazi nyomornegyeddé vált, s mindennaposak lettek a bűnesetek is.

Booking.com

Ez a tarthatatlan helyzet a XX. század közepéig tartott, amikor is a bérlőknek el kellett hagyni a házakat, hogy az Arany utcácska történelmi épületeit felújítsák és a turizmus szolgálatába állítsák.

A Zlatá ulicka további vonzerejét az egykor ott élő nevesebb személyek is emelik. A 22-es szám alatt lakott 1916-17 fordulóján Franz Kafka és nővére, de itt lakott az irodalmi Nobel-díjas Jaroslav Seifert is. Itt élt Madame de Thebes, a híres prágai jósnő is, akit a Gestapo elfogott és halálra ítélték, amiért megjövendölte a náci korszak bukását.

A XX. század elején az egyik házikóban egy öreg filozófia doktor, Uhle professzor lakott, aki minden pénzét régi, varázslatokkal foglalkozó könyvekre költötte. Apró laboratóriumában gyakran végzett titkos kísérleteket is, de egy alkalommal az Arany utcácska lakói hangos robbanásra ébredtek. Amikor a tűzoltók megérkeztek, és eloltották a tüzet, ott találták holtan Uhle doktort, kezében egy sárga kővel, melyről később kiderült, hogy arany volt. Hogy miként került a kezébe, nem derült ki. Talán az ő és a régi alkimisták álma vált ekkor valóra?

Az Arany utcácska legidősebb házikói a Hradzsint elpusztító 1541-es tűzvész után épültek, többségük viszont a XVII. századból való. A Zlatá ulicka házai mai formájukat, kinézetüket az 1950-es évek első felében elvégzett felújításkor kapták. Az utcát 2010 májusában újították fel utoljára, amikor jelentősebb régészeti feltárásokat is tudtak folytatni, amellyel a középkor alsóbb rétegeinek életét vizsgálták.

Az apró házikókban ma galériák és szuvenír árusok boltjai működnek, ahol csipkét, könyveket vagy a híres cseh üvegtermékeket lehet kapni.

A cseh főváros további nevezetességeiről a Látnivalók Prágában című oldalon olvashat részletesebben.