Ami az angoloknak a Westminster, a lengyeleknek a Wawel, a franciáknak pedig a Saint-Denis székesegyház, az a cseheknek a prágai Szent Vitus katedrális: évszázadokon át itt koronázták meg a cseh királyokat és királynőket. A csodálatos kőcsipkékkel, gazdag faragással, tornyocskákkal és mesés rózsaablakokkal díszített vallási épület Prága legnagyobb temploma, mely a Hradzsin tetején trónolva, szó szerint megkoronázza a város látképét. Csak néhány számadat a méretek érzékeltetésére: a templom 124 méter hosszú, kereszthajója 60 méter széles, főhajója 34 méter, tornya 97 méter magas, és 21 kápolnája van.

Bár már korábban is templom állt itt, a ma is látható gótikus katedrálist Luxemburgi János cseh király kezdte építtetni 1344-ben, majd IV. Károly folytatta; építésze a neves német szakember, Peter Parler volt, akinek több prágai műemlék is a nevéhez fűződik. Parler készítette 1347-ben a székesegyház pazar Arany kapuját is, amely kivételes esetekben tart csak nyitva.

Cseh Kastélyok és Prága

4 napos buszos körutazás Csehországban

Ahol az évszázados hagyományok összeolvadnak a modern kultúrával. Utazzon velünk lenyűgöző hegyvidékeken, történelmi jelentőségű városokon keresztül és csodálja meg a cseh építészet remekeit, történelmi nevezetességeit.

A székesegyház a XX. század első feléig folyamatosan épült (a nyugati homlokzat két gótikus tornya például a XIX-XX. század fordulóján készült el), így minden építészeti korszak sajátosságát magán viseli. IV. Károly az új székesegyházat koronázó templomnak, családi kriptának és Szent Vencel tiszteletére rendelt zarándokhelynek is szánta. A teljesen befejezett templomot csak 1929-ben szentelték fel.

A katedrális amellett, hogy koronázó templomként funkcionált, egyben temetkezési hely is volt: itt helyezték örök nyugalomra Csehország nemzeti királyait, így Szent Vencelt is, akinek sírja az oltár alatt van. A királyi kriptához egyébként a Szent Kereszt-kápolnából vezet a lépcső: itt sorakoznak a Premysl-dinasztia szarkofágjai. Koronázó templom funkcióját illetően itt találjuk a Cseh Királyság koronaékszereit is, melynek legértékesebb darabja az ún. Vencel-korona.

Az aranyból készült mesterműben 91 drágakő, 1 bizánci kámea és 20 igazgyöngy található, s nevével ellentétben IV. Károly készíttette 1346-ban a Vencel iránti tiszteletből.

Booking.com

A korona a szent király tulajdona, az ő aranyozott szobrának a fején őrzik, melyet a koronázási alkalmakkor húsz font ezüst fejében kellett kikölcsönöznie a jövendőbeli királyoknak. Így az sem meglepő, hogy a székesegyház legértékesebb része a Szent Vencel-kápolna, melynek falát féldrágakövek és freskók borítják.

A templom mellett, a vár harmadik udvarán egy igen ismerős szoborra bukkanhatunk: a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György-szobra minden valószínűség szerint Nagy Lajos ajándékaként kerülhetett Prágába, aki apósát, IV. Károlyt lepte meg vele (az eredeti műalkotást a Szent György-kolostorban találjuk).

A cseh főváros további nevezetességeiről a Látnivalók Prágában oldalon olvashat részletesebben.