Több órás türelmes várakozásra kell számítania annak, aki Prágában meg akarja tekinteni a cseh koronázási ékszereket, amelyek péntektől május 19-ig láthatóak a Hradzsin legdíszesebb termében, az Ulászló Teremben.

A legféltettebb cseh nemzeti kincsnek számító koronázási ékszereket az új cseh köztársasági elnök megválasztása kapcsán állították ki, a belépés a hagyományoknak megfelelően ismét ingyenes. A kiállítás naponta reggel kilenctől este hatig tart nyitva. A megnyitóra reggel négytől várakoztak az első érdeklődők. A legutóbbi kiállítás alkalmával, 2008-ban összesen több mint 30 ezer ember tekintette meg a kincseket. A belépésre akkor is 4-5 órát kellett várakozni. A látogatók számát korlátozza, hogy többféle ok miatt az Ulászló Terembe naponta legfeljebb 4-5 ezer embert lehet beengedni.

A rendeletet, hogy a koronázó ékszerek csak rendkívüli, ünnepélyes alkalmakkor legyenek kiállítva, még IV. Károly német-római császár és cseh király adta ki a 14. században. Ennek következménye, hogy például a 20. században is csak kilenc alkalommal voltak kiállítva, míg századunkban a 2003-ban megtartott 11 napos kiállítás volt az első alkalom a kincsek megtekintésére. A kiállítást a Cseh Köztársaság kikiáltásának 10. évfordulója, valamint az előző köztársasági elnök megválasztása alkalmából rendezték meg.

Látnivalók Prágában

Minden amit látni kell....

Az évszázadok során költőket, írókat, zeneszerzőket ihletett meg a cseh főváros hangulata, mely mindig is olyan jelzők dicsfényében fürdött, mint „a Moldván úszó fenséges arany hajó” (Apollinaire), száztornyú város, arany Prága, vagy egyszerűen csak a városok királynője. Európa egyik legelragadóbb, leghangulatosabb és a legtöbb építészeti stílust felvonultató városát a X. században alapították a Moldva partján, s a település szerencsésen átvészelte a legnagyobb világégéseket, így ékszerdobozhoz hasonló történelmi központját 1992-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Budapest örökös versenytársa, a turisták egyik nagy kedvence nem véletlenül szerepel mindig a világ legszebb városainak top tízes listáján. S ez bizony nem véletlen…

A kiállított Szent Vencel-féle királyi korona, a jogar és az országalma a cseh államiság legfontosabb jelképeinek számítanak. A drágakövekkel ékesített királyi korona 21 karátos aranyból készült, s legrégibb részei a 11-13. századból származnak. Mai formáját alapvetően a 14. században, IV. Károly idején nyerte el. A szintén aranyból készített, drágakövekkel díszített jogar és országalma a 16. század elejéről valók.

A cseh koronázási ékszereket egyébként rendeltetésüknek megfelelően legutoljára 1836. szeptember 7-én használták, amikor a Habsburg-házból származó Ferdinándot cseh királlyá koronázták. A két utolsó Habsburg-házi uralkodó - I. Ferenc József és I. Károly - sosem koronáztatta magát cseh királlyá.

A legféltettebb cseh nemzeti kincsnek számító koronázási ékszereket a hradzsini Szent Vitus-székesegyház pincéjének páncélszekrényében őrzik, amely hét kulccsal nyílik. A kulcsok mindegyike más-más köztisztviselőnél van, akik csak együtt tudják kinyitni a széfet. A hatályban lévő szabályozás szerint jelenleg az államfőnek, a kormányfőnek, a parlament két elnökének, a prágai főpolgármesternek, a prágai érseknek és a székesegyház főpapjának van egy-egy kulcsa.

A hét köztisztviselő csütörtökön este a szigorú előírásoknak megfelelően közösen kinyitotta a széfet, majd az ékszereket az régi királyi palotába szállították. Ott az éjjel szakértők megvizsgálták, majd az Ulászló Terembe vitték, ahol tíz napig lesznek láthatók.

Forrás: Múlt-kor történelmi magazin