Amszterdam

Lassan már négy éve élek Hollandiában. Laktam már a szépséges Haarlemben és az igéző Amszterdam is – ide-oda vet a sors két város között. Most épp ez utóbbival bonyolódom soha nem múló, szenvedélyes szerelembe, egy Vondelpark melletti lakás boldog bérlőjeként, rövidke bringaútnyira a belváros kócos, mesekönyvbe illő házikóitól.

Amszterdamban képtelenség unatkozni. Az ember mindig belebotlik egy fesztiválba, talál egy épp neki való kiállítást, piaci kavalkádba keveredik a híres-neves terek valamelyikén, sört kóstol vagy szélmalmot csodál, esetleg eltéved a csatornák mentén, hogy aztán tátott szájjal bámészkodhasson a girbe-gurba sikátorok rejett kincsei láttán. Van, hogy üveges tekintettel bámulja a sokemeletes könyvtár legfelső szintjén elétáruló kilátást, amiből egyszerűen csak nem lehet elég, vagy utcazenészek dallamai ejtik rabul pár perc erejéig, miközben munkába rohan, kávézók teraszán töltekezik napsugarakkal vagy biciklire pattanva járja keresztbe-kasul a várost.

Akad persze olyan is, amire mindenki panaszkodik, legyen tősgyökeres, igazi holland, bevándorló vagy éppen turista: az időjárás. Itt szinte mindig fúj a szél és meglehetősen gyakorta esik, olykor pedig a kettő karöltve teszi kihívásokkal kecsegtetővé az ember reggelét.
Egyvalami van, ami után alighanem mindenki vágyakozik: napokig tartó, farkasordító hideg, hogy a csatornákat újra jég borítsa és előkerülhessenek a korcsolyák. Idén, 15 év után először, végre valóra vált az álom, s csak kevesen nem vállalkoztak arra, hogy a jégre merészkedjenek. Bánhatják nagyon, mert nincs nagyobb élmény, mint a gyönyörűséges Prinsen- vagy Keizersgrachton végigsuhanni, arra alkalmas lábbeliben vagy csak úgy sima cipőben, esetleg biciklivel – kvázi vízen járni ott, ahol alapesetben csak a parton sétálhat az ember, vagy ha szerencsés, csónakázva közlekedik.
Csak pár napunk volt kiélvezni az fagyos örömöket, de meg is adhattuk a módját: volt, aki partit adott a jégen: szalmabálából rögtönzött székekkel, lobogó tűzzel és forralt borral; rendeztek jégdiszkót és gyorkorcsolyaversenyt, és még ki tudja, mi mindent: spontán város ez, néha csak úgy egyik pillanatról a másikra történik valami, anélkül, hogy bárki is tervezné.

Amszterdam a különlegességek kedvelőinek városa. Télen-nyáron meglepetéseket tartogat és soha nem hagy cserben. Kihagyni kár, utcáin sétálni mindent megér. 

A szerző saját blogjának megtekintéshez kattints ide, a további fotóiért pedig ide.