Látnivalók Londonban: A Szent Pál-székesegyház

London igazi látványossága a Szent Pál székesegyház. Bár 604 óta már az ötödik templom áll ezen a helyen, Európa ötödik legnagyobb katedrálisa a nagy londoni tűzvész (1666) után épült fel ma is látható pompájában. Az új székesegyházat 1675-1710 között a kor lángelméjű építésze, Sir Christopher Wren tervezte. Az új latin kereszt alakú dóm megjelenésében a római Szent Péter székesegyházra emlékeztet. Timpanonja Szent Pál megtérését ábrázolja, amikor a damaszkuszi úton Saulusból Paulus lett (pálfordulás). A lenyűgöző templom harangjai is említésre méltók, hiszen az északi toronyban egy tizenkét harangból álló harangjáték szerkezet van kialakítva (1878), míg a déli toronyból a 360 mázsás Great Paul harang zúgását hallhatjuk (1882).

Akinek nincs akrofóbiája (magasságtól való félelem), az feltétlenül másszon fel a templom 31 méter átmérőjű kupolájába is, ahol több érdekes élmény is vár ránk. A 30 méter magasan futó belső körfolyosó – ahogy neve is sugallja: Suttogó-folyosó (Whispering Gallery) – olyan érdekesen van kialakítva, hogy ha arccal a falhoz fordulunk, az egyik oldalon elsuttogott szó a túloldalon is tisztán érthető. De még innen is van tovább! Az 53 méteres magasságban található külső körfolyosóra, a Kőgalériára (Stone Gallery) 376, míg a 85 méter magasban található Arany Galériára (Golden Gallery) 528 lépcsőfok vezet fel, gyakran csupán egy vékonyka vaslétra formájában, de ha túljutottunk a félelmetes mélység felett, olyan, mintha a mennyországba jutottunk volna: London csodálatos panorámája tárul elénk. A grandiózus, 111 méter magas kupola egyébként egész Londonból jól látszik, s építésének idején épp úgy szentségtörésnek számított hatalmas méreteivel (és a korabeli londoni látkép megzavarásával), akárcsak napjainkban a The Shard felhőkarcoló. A kupola legtetején található arany gömb hat méter átmérőjű, és tíz ember férne bele – persze a gömb nem látogatható.

A templom első orgonáját 1695-ben Bernhard Schmitz építette, de gyakran játszott rajta Handel is: 1759. április 6-án – 8 nappal halála előtt – még eljátszotta itt a Messiást. A jelenlegi Henry Willis-orgona – melynek néhány sípja még Smith atya orgonájából való – 1870-ben épült.

A Szent Pál-katedrális számos királyi esemény helyszíne volt: 1897-ben Viktória királynő ünnepelte itt gyémánt jubileumát, idén pedig II. Erzsébet. Házasságoknak sem volt híján, hisz 1501-ben Aragónia Katalin és Arthur herceg frigyét, 1981-ben pedig Charles walesi herceg és Lady Diana Spencer esküvőjét tartották e szent helyen. S mint a nemzet temploma, temetkezési helyként is szolgál: Anglia nagyjai közül, akinek végső nyughelyét nem találjuk a Westminster-apátságban, az több mint valószínű, hogy itt, Európa legnagyobb kriptájában lett eltemetve. Így Horatio Nelson admirális, Arthur Wellesley, Wellington első hercege, Sir Winston Churchill, a festő William Turner, a penicillin „atyja” Alexander Fleming, de itt lelt örök nyugalomra a templom építésze, Wren is, akinek egyszerű, de méltán híres sírfelirata így hangzik: „Lector, si monumentum requiris, circumspice”, azaz „Olvasó, ha emlékművét keresed, nézz körül”.

Az angol főváros további nevezetességeiről a Látnivalók Londonban című oldalon olvashat részletesebben.