Szűrők
pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás

Az olasz csizmától nyugatra elterülő Szardínia 24 090 km²-es területével a Földközi-tenger második legnagyobb szigete, melyet északon Korzikától a legkeskenyebb részén 12 kilométer széles Bonifaciói-szoros, a mintegy 200 kilométerre található Appennini-félszigettől pedig a Tirrén-tenger választja el. A sziget, mely Olaszország harmadik legnagyobb régiója, kellemes éghajlatával, különleges természeti adottságaival, hosszú és izgalmas történelmével, különleges látnivalóval, egyedi hangulatával és festői strandjaival vonzza a turistákat. Észak-Korzika tengerpartja északon és keleten sziklás, s csupán a nyugati partvidéken találunk homokos plázst. A sziget belsejét hegyek és dombvidékek uralják, mely Szardinia teljes területének a 80 %-át foglalja el.

A sziget éghajlata jellegzetesen mediterrán, mely szintén hozzájárul Szardínia turisztikai vonzerejéhez. A telek enyhék, míg a nyarak melegek, a csapadék északon és nyugaton jelentősebb. A napsütéses órák száma évente 2000-2300. A legsűrűbben lakott tengerpartokon a hőmérséklet szinte soha nem csökken fagypont alá. Az alacsony páratartalomnak köszönhetően a nyári forróság könnyebben elviselhető (a nyári átlaghőmérséklet 35 °C). A sziget belsejét uraló hegyvidékeken, télen gyakran havazik, és akár fagypont alá is csökkenhet a hőmérséklet. A hegyekben nyáron hűvös van, főként éjszaka, csak ritkán marad meg a meleg idő és gyakoriak az esős napok. Szardínia két legfontosabb szele a nagy sebességű misztrál és a tavaszi sirokkó. Előbbinek a nyári forróság hőmérsékletének csökkentése köszönhető, utóbbi azonban kiszárítja a földeket.

Szardínia hosszú és elszigetelt történelme, a régebbi korokból fennmaradt emlékek és látnivalók szintén nagy vonzerővel bírnak turisztikai szempontból. A szigetet már a paleolitikum idején is lakták; legkorábbi építészeti jellegzetességei azok a megalitikus építmények, melyek Szardinia több részén is fellelhetők (nurágik, menhirek, megalitikus templomok). A neolitikum és a Római Birodalom közti időszakot a nurági civilizáció töltötte ki, mely jellegzetes megalitikus épületeiről kapta nevét. Szardínia korai népessége a Földközi-tenger keleti medencéjéből származott: a hükszoszokat és a „tengeri népeket” (szardanák) már az egyiptomi és mükénéi feljegyzések is említik, utóbbiak rokonai voltak az etruszkoknak. A következő évszázadokban egymást érték a föníciaiak, a karthagóiak, a rómaiak, a vandálok, majd a bizánciak uralma. A IX. századtól kezdődött az úgy nevezett giudicatók kora, amely lényegében négy önálló, független, alkotmányos királyságot jelentett: Gallura, Logudoro, Arborea és Caralis. Közülük is Arborea volt a legeredményesebb.

A XIV. században az Aragóniai Királyság megkezdte Szardínia elfoglalását. Ekkor költöztek katalánok Algheróba, akiknek leszármazottai a szárd nyelvtől eltérően ma is katalánul beszélnek. Kasztília és Aragónia perszonáluniója után Szardínia az egységes Spanyolország szerves része lett, a szárdokat pedig a spanyol flottába sorozták be. A XVIII. században Szardínia a Savoyai-uralkodók birtokába került, de a sziget nehéz körülményeivel (szegénység, feudális viszonyok) nem foglalkoztak, ezért a feszültség egyre csak nőtt. A Szárd Királyságnak 1861-ben lett vége, amikor megszületett az Olasz Királyság, melynek – Savoyai birtokként – Szardínia is része lett. A két világháború között a fasiszta Olaszország széles körű agrárfejlesztési programot eszközölt az archaikus viszonyairól ismert szigeten: mocsarakat csapoltak le, ezzel is növelve a művelt területeket. Ugyanakkor a bányászatot is fejlesztették, melyet a hadiipar szolgálatába állították. Olaszok betelepítésével ekkor kezdődött a szardíniai városok olaszosítása is.

Észak-Szardínia legnagyobb városai Sassari, Olbia, Castelsardo, Nuoro, illetve Alghero, mely egyben az egyik legkedveltebb üdülőváros is a nyugati parton. Szardíniának ezen a részén beszélik még az alguerését (katalán nyelvjárás itt beszélt formája), melyet hivatalosan is elismertek kisebbségi nyelvként, és amely a sziget aragóniai múltját őrzi. Alghero hosszú történelmének köszönhetően számos kulturális látnivalóval is büszkélkedik amellett, hogy természeti szépsége is említésre méltó. A legrégebbi korok egyik legérdekesebb nevezetessége az Anghelu Ruju nekropolisz, mely még a nuragi-civilizációnál is régebbi (Kr. e. 3200-2800), de persze nuragikat is találunk errefelé (például Palmaverán, ami az egyik leglátványosabb nuragi Szardínián). Érdemes felkeresni templomait – köztük a XVI. században épült Alghero-katedrálist –, palotáit (Palazzo D’Albis, Palazzo Carcassona), a XIV. században épült, masszív, kerek Torre del Portal-t, vagy a XVI. századi Torre dell’Esperò Reial-t. Ami a természeti látnivalókat illeti, a XIX. században felfedezett Neptunusz-cseppkőbarlang a város egyik leghíresebb nevezetessége.

Észak-Szardínia számos izgalmas és emlékezetes kirándulást is tartogat a vállalkozó kedvű utazóknak. Az egyik legérdekesebb az Algherotól két órás autóútra, délre található Sinis-félsziget és Tharros régészeti lelőhely, mely Szardínia közép-nyugati részén, az Oristano-öböl közelében található. A sziget legszebb strandjai közül több is itt található, így például az Aruttas és a Putzu Idu. A Tharros régészeti lelőhely egy egykori kereskedelmi lerakat maradványa, melyet még a föníciaiak alapítottak és stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően gyorsan jelentős kereskedelmi központtá vált. Innen alig 20-25 perces autóútra található keleti irányban, de továbbra is Szardínia nyugati partján Oristano városa, melynek történelmi városmagja, éttermei, kávézói kellemes sétát kínálnak az ide érkezőknek. Látnivalói között a Santa Maria Assunta katedrálist, a San Francesco templomot, illetve a II. Mariano tornyot érdemes megemlíteni. Alghero és Oristano között pontosan félúton található Bosa városka, mely pasztellszínű házairól és a dombon álló váráról nevezetes. További nevezetességei a Ponte Vecchio (az óváros öreg hídja), a Bosa-katedrális, a Casa Deriu Múzeum, mely a csipkekészítés történetét mutatja be.

Észak-Szardínia egyik legszebb és leglátványosabb úti célja az Asinara-sziget, mely lényegében Szardínia északnyugati csücske. A kis szigetre Stintinóból megy hajó (naponta csak egyszer, reggel 9-kor indul, előre le kell foglalni!), majd kerékpárral, turista minivonattal, vagy terepjáróval lehet felfedezni Asinarát, mely az első világháborútól 1997-ig börtönként működött, azóta pedig nemzeti park, köszönhetően endemikus növény- és állatfajainak (itt élnek például a híres fehér szamarak). A szigeten felkereshetjük az egykori börtönt, piknikezhetünk valamelyik védett öblében, standjain viszont tilos az úszás, mivel védett terület! Castelsardo Szardínia északi partján található, Algheroból – Sassari érintésével – alig egy órás az út. A gyönyörű középkori kisváros kastélyáról, középkori erődített városfaláról, katedrálisáról, harangtornyáról, a Chiesa di Santa Maria templomról, illetve a kosárfonást bemutató múzeumáról nevezetes. Szintén Castelsardo mellett található Szardínia leghíresebb sziklaformációja, az Elefánt-szikla, mely – nevéhez híven – a hatalmas ormányosra emlékeztet és két neolitikus sír is található benne. Castelsardo után, egy háromnegyed órás autóútra keleti irányban található a híres Costa Paradiso. A festői partvidéket eldugott öblök pettyezik, közülük is a leghíresebb a Li Cossi.

A Capo Testa Szardínia legészakibb csücskén található csodálatos félsziget, mely a Bonifaciói-szoros vizébe nyúlik. A félsziget látványos szikláiról és romantikus tengerpartjairól híres, mint például a Spiaggia Zia Culumba, a Cala Spinosa, a Cala Francese, vagy a Ponente strand és Rena di Levante strand, melyek kivételesen finomhomokos strandjukról nevezetesek. A La Maddalena-sziget a Capo Testától kicsit több mint egy órás autóútra (plusz kompozásra, a komp Palauból indul) található Szardínia északkeleti csücskében. A sziget a 7 szigetből álló La Maddalena Szigetcsoport Nemzeti Park része, melyek közül csak a két legnagyobb, a La Maddalena és a La Caprera, melyeket autóval is be lehet járni. A sziget a körbefutó panorámaútjáról és csodálatos strandjairól nevezetes (Bassa Trinita, Spiaggia di Monte di Rena, a Testa del Polpo strand, vagy a Cala Serena, Cala Caprarese). A többi szigetet csak hajóval lehet elérni, ezek végiglátogatása egy egész napos program lehet. A Caprera-szigeten – mely egykor Giuseppe Garibaldi tulajdona volt – feltétlenül látogassunk el a nagy olasz hazafi házába, a Compendio Garibaldino-ba.

A La Maddalena-szigettől kicsit több mint egy órányi útra fekszik déli irányban (immár Szardínia keleti partján) Costa Smeralda és Porto Cervo, mely a milliomosok kedvelt jachtkikötője. S mint ilyen, a sétálóutcában luxusbutikok, éttermek sorakoznak. Itt van háza Harrison Fordnak és Stingnek is. A Costa Smeraldán a legjobb strandok a Principe, a Pevero, a Romazzino, a Ruja, vagy a Caprizzioli Beach. Algheroból nagyjából két és fél óra autóútra, Szardínia túloldalán található az Orosei-öböl, mely csodálatos öbleiről nevezetes, amelyeket hajóval (vitorlás, motorcsónak) lehet felfedezni. Szintén itt, az Orosei-öbölben találhatók a Bue Marino-barlangok, melyek az egykor itt élő szerzetes fókákról kapták a nevüket (olaszul bue marino a szerzetes fóka). Ezek a barlangok voltak az utolsó menedékük, mielőtt kihaltak. A barlangokhoz szintén kizárólag hajóval lehet eljutni, a barlangok vezetett túra keretében látogathatók. Kirándulásra tökéletes választás lehet a Gorrupo-szurdok (2,5 – 3 óra autóval Algheroból, Oroseiből 40 perc déli irányban, az SS125-ös néven is ismert Dorgali-Arbatax úton érhető el), amely Európa egyik legmélyebb, és Szardínia egyik legszebb kirándulóhelye! A túrák 4-5 órát vesznek igénybe, az utolsó része profiknak való.

Szardinián érdemes megkóstolni a helyi konyhát is, hiszen a gasztronómiája legalább olyan híres, mint strandjai, vagy a helyiek vendégszeretete. Az autentikus szardíniai konyha megkóstolására legalkalmasabb helyek az úgy nevezett agriturismók, amelyek tanyasi szállások fejedelmi konyhával. Egy jellegzetes agriturismo menü a következőket tartalmazza: antipasti, amely pácolt és sült húsokat, zöldségeket (padlizsán, articsóka), sajttálakat tartalmaz. Ezt követi a primo piatto, amely rendszerint tésztaétel (Szardínián kóstoljuk meg a gnochettit, amely egy kagyló alakú tészta, és a culurgionest, amely egyfajta sajttal töltött ravioli, amit paradicsomszósszal tálalnak). A secondo piatto salátával, vagy zöldségekkel tálalt hús, vagy hal. Az egyik szardíniai különlegesség a porceddu, sült malac. A leggyakoribb desszert a sebada, amely sült ricottás leveles tészta mézzel. Feltétlenül érdemes megkóstolni a „mirto” nevű likőrt, amely szardíniai különlegesség.



Akciók, kedvezmények, last minute Észak-Szardínia

Észak-Szardínia térkép
Észak-Szardínia cikkek

találat
Részletes találati lista
Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!