Jeruzsálem, a bibliai város

Jeruzsálem elsősorban vallási desztinációként ismert, de ezen a területen aztán nincs a világon még egy város, amely nagyobb riválisa lehetne. A bibliai település több másban is leg; így például ez a világ egyik legősibb városa, emellett három vallás - a judaizmus, a kereszténység és az iszlám - is szent helyének tartja. Jól lehet, szinte valamennyi nevezetessége a hithez, a történelemhez, illetve a vallástörténethez kapcsolódik, mégis, azok számára is érdekes helyszín, akik alapvetően nem hívők. Jeruzsálem benne van abban az "elit klubban", amelyben csak néhány nagyobb város szerepel: amelyekre egy kiadós városlátogatás során talán az egy hét is kevés. Amelyek annyi látnivalóval büszkélkednek, hogy napokig lehet róni utcáikat fáradhatatlanul, akkor sem fogynak ki a nevezetességekből. Persze ahhoz már a két-három nap is bőségesen elegendő, hogy az ide látogató kellemesen megmerítkezzen Jeruzsálem történelmi hangulatában, bepillantást kapjon pezsgő mindennapjaiba és láthassa legfontosabb nevezetességeit. 

 

Jeruzsálembe utazáshoz Tel-Avivba legegyszerűbb repülni, onnan akár autóval, akár tömegközlekedéssel nagyon egyszerű az eljutás. Tel-Avivba az El Al izraeli légitársaság vagy fapados légitársaságok repülnek. 

Az El Al akciós repülőjegyeit itt találja. MOST 33.000 Ft-os retúr ártól.

 

Az Óváros titkai

Jeruzsálem óvárosa - a városnéző séták első számú célpontja - 1981 óta UNESCO világörökségi helyszín. Területe jól körülhatárolt; 1538-ban, Nagy Szulejmán uralkodása idején városfalakkal vették körül, melynek nyolc kapuja ma is működik. Ezek közül talán a Jaffa-kapu a leghíresebb. Az ottomán időszakból származó építmény - mely egyidős a falakkal - Dávid kapujaként is ismert. A kapun túli kis térről lehet megközelíteni a muszlim, a keresztény és az örmény negyedeket, és itt van az egyik bejárata a színpompás arab piacnak is, melyet feltétlenül érdemes útba ejteni, akár vásárolni szeretnénk, akár csak bámészkodnánk. A kaputól pár perces sétával érhető el a Dávid tornyaként is ismert jeruzsálemi citadella. Elnevezése a bizánci időkből ered, azonban tévesen kapcsolták Dávid királyhoz, eredetileg egy kora középkori erődítmény volt, mely ma a Dávid tornya Múzeumnak ad otthont. A gyűjtemény a város történetével és a három vallás jelentőségével ismerteti meg az érdeklődőket. Érdemes felmenni a citadella falaira is, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik az ember szeme elé, tiszta időben még a Holt-tengerig is ellátni.

Innen rövid sétával érhető el a keresztény negyedben a Szent Sír-templom, a kereszténység talán legfontosabb kegyhelye. Az épületet Kr. u. 325-ben Nagy Konstantin császár emelte - a feltételezések szerint - azon a helyen, ahol Jézus Krisztust megfeszítették, majd eltemették. Ma a templom a jeruzsálemi görög ortodox patriarchátus székhelye, ellenőrzése azonban több keresztény felekezet között oszlik meg. A falain belül található a Keresztút utolsó öt stációja, melyek Jézus utolsó útját szimbolizálják a Via Dolorosán át a Golgotán történt keresztre feszítéséig. A Szent Sír-templom legdíszesebb része maga a Golgota. A templomból a Via Dolorosán át folytassuk utunkat, amely a kereszténység egyik legfontosabb zarándokútja. Évszázadok óta jönnek ide a hívők, hogy végigjárják Krisztus szenvedésének állomásait. Kiindulópontja az Antonia-erőd volt - melyet még Nagy Heródes építtetett katonai laktanyaként - ahol a római helytartó elítélte Jézust. A Kr. u. 70-ben, a Titus-féle zsidó háborúban lerombolt erőd a mai Templomhegy közelében állhatott. 

Egy alig tíz perces séta után feltűnik előttünk a Templomhegy, rajta az Ommajád-kori Sziklamecset aranykupolája, mely egész Jeruzsálem legjellegzetesebb panorámáját kínálja. A mára teljesen beépült Templomhegy a muszlim negyedben fekszik, a hely azonban mind a judaizmus, mind az iszlám számára szent. Ezen a helyen állt egykor a második jeruzsálemi templom és itt volt a Morija-hegy (szikla), ahol Ábrahámnak fel kellett volna áldoznia fiát, Izsákot. Az iszlám szerint erről a helyről emelkedett a mennybe Mohamed próféta is. A VII. században épült Sziklamecsetbe kizárólag muszlim hívek léphetnek be, a Templomhegy azonban mindenki számára látogatható. A Templomhegyre nem muszlimok egyedül a Siratófal melletti rámpáról léphetnek be, a többi kaput a muszlim látogatóknak tartják fent. A Sziklamecset mellett magasodik a VIII. században épült, ezüst kupolás Al-Aksza-mecset, mely Mekka és Medina után az iszlám harmadik legszentebb helye (ez a mecset mindenki számára látogatható).

A Templomhegy nyugati falának (Kotel) egy része a már a zsidó negyedben található Siratófal, mely valójában a heródesi (második) templom idejéből való támfal (az alsó 12 méter a korabeli fal). Ez a judaizmus egyik legszentebb helye, a jeruzsálemi templom egyetlen maradványa. 1948-67 között a terület jordániai fennhatóság alatt állt, ekkor a zsidóknak tilos volt a belépés. A tér az év minden napján, napi 24 órában van nyitva: első sorban imádkozni szoktak itt, de Bar Mitzvah szertartásokat, katonai eskütételt is szoktak tartani. A Templomhegy délkeleti csücskénél, de már az óvároson kívül található Dávid városának régészeti parkja, amely az ókori várossal ismerteti meg az érdeklődőket. Számos olyan helyszínt ismerhetünk itt meg, amelyekkel a Bibliában lehet találkozni, mint Siloam medencéjét, amely egy rituális fürdő volt, vagy a város egykori földalatti vízvezetékrendszerét, amelyet ma zseblámpák segítségével lehet felfedezni.

Az Óvároson túl

Az Óvárostól keletre, az Oroszlánkapun túl magasodik az Olajfák-hegye, amely a keresztény hívek számára szent hely. Itt, a Getsemane-kertben töltötte Jézus az utolsó vacsora utáni éjszakát és itt árulta el őt Iskarióti Júdás. A kertben áll a Nemzetek Temploma, más néven az Agónia bazilikája, mely a XX. század első felében, a világ minden részéből érkezett adományokból épült (innen a neve). A templom azon a helyen áll, ahol Krisztus elárultatása előtt imádkozott. Belsejének félhomályos megvilágítása ezt a gyötrelmet szimbolizálja. Az Olajfák-hegye a IV. század óta jelentős zarándokhely a keresztények körében. Az itt található olajfák több mint ezer évesek. Az Óvárostól északra, nem messze a Damaszkusz-kaputól található a Kerti sír, amely a protestánsok hite szerint Jézus sírja, és a Feltámadás helyszíne volt (a katolikus vélekedés szerint a Szent Sír-templom volt ez a hely). Az ókori zsidó sírt a XIX. századi ásatások során fedezték fel, a csendes, nyugodt kert ideális az elmélyülésre, az imádkozásra. A Kerti sír egész évben látogatható, azonban Húsvét alkalmával igazán hangulatos.

Feltétlenül érdemes beiktatni a programba a jeruzsálemi Izrael Múzeumot, amely a világ egyik legelismertebb művészeti és régészeti gyűjteménye. Anyagában a Biblia világával, a zsidó élettel, a Szentföld történetével és kultúrájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Legjelentősebb kiállítási tárgyai a Holt-tengeri tekercsek, valamint más bibliai kéziratok. Kertében – a Billy Rose Művészeti Kertben – olyan művészek munkái kaptak helyet, mint Henry Moore, Auguste Rodin, vagy Pablo Picasso. Egy másik fontos jeruzsálemi helyszín a náci Holokauszt áldozatainak szentelt hivatalos emlékhely, a Yad Vashem a Herzl-hegy lejtőjén. A komplexum a Holokauszt Történeti Múzeumból, az Emlékműcsarnokból, a Gyermekmúzeumból, a Holokauszt Művészeti Múzeumból és a holokauszt-tanulmányokra összpontosító kutatóintézetből és oktatási központból áll. De az Igazak Kertjében azokról a nem-zsidó származású emberekről emlékeznek meg, akik életük kockáztatásával mentették a zsidó embereket az üldöztetések során.  

Egyet azonban ne feledjünk, Jeruzsálem legtöbb vallási kegyhelyén öltözködési szabályok vannak érvényben: a hölgyek esetében a fedett vállak és a térd alá érő szoknya/nadrág, a férfiaknak pedig a fejfedő a megkívánt viselet!

Repülőjegy foglaláshoz kezdje az utazás tervezését itt.