Látnivalók Rómában: A Bocca della Verita és a Santa Maria in Cosmedin templom

Bizonyára sokunk számára ismerős a filmtörténet klasszikusának, a Római vakációnak híres jelenete, amikor a Gregory Peck oldalán először feltűnő gyönyörű színésznő, Audrey Hepburn izgalomtól reszketve bedugja kezét az Igazság szájába. Az 1953-ban bemutatott, többszörös Oscar-díjas, fekete-fehér film egész cselekményét az olasz fővárosban vették fel (az idegen országokban való forgatás akkoriban ritkaságnak számított), így a filmnek köszönhetően rengeteg római látnivaló kapott akkor különleges reklámot. Ezek egyike a Santa Maria in Cosmedin templom előterében található Bocca della Verita, azaz az Igazság szája is.

A bájos rómán kori templom, és a hozzá kapcsolódó, de sokkal idősebb kőkorong Róma egyik legszebb részén, a Tevere közelében, a Capitolium és a Palatinus dombok között elterülő Forum Boariumon, azaz az ókori római marhapiac területén található, a tér neve ma Piazza della Bocca della Verita. Már maga a tér is érdemes a komolyabb szemrevételezésre, s ha itt járunk, semmiképpen ne felejtsük el megtekinteni az itt álló Fortuna Virilis- (ma Portunus-), és a Vesta-templomot (ma Hercules Victor), valamint a Janus-ívet se.

A hatalmas kőkorong - mely egy folyóisten arcát ábrázolja - az ókorból maradt ránk, egykor a Cloaca Maxima, az ókori Róma legnagyobb szennyvízcsatornájának egyik fedele volt, ma a Santa Maria in Cosmedin templom előcsarnokának falánál van felállítva, s mindig hatalmas sorok kígyóznak előtt, türelmesen kivárva, hogy önként betehessék kezüket a félelmetes állkapcsok közé, hátha egyszer valaki kezét mégiscsak leharapja. A filmnek köszönhetően ugyanis rengetegen ismerték meg a Bocca della Verita történetének legendáját: ha az ember bedugja kezét a kinytott szájba, s nem mond igazat, az Igazság szája leharapja.

A legenda szerint egy gazdag ember régóta gyanakodott asszonyára, hogy az megcsalja őt, ezért elvitte a Bocca della Veritához, hogy kiderüljön az igazság. A rafinált asszonyka azonban megkérte szeretőjét, hogy az a férj előtt játssza el egy bolond szerepét, aki váratlanul megöleli őt. A szerető így is tett, majd amikor a feleség bátran bedugta a kezét a kinyitott szájba, s kijelentette, hogy a férjén és ezen a szegény bolond férfin kívül senki nem ölelte még meg, - minthogy az állítás valóban igaz volt - a kőarc nem harapta le a kezét. Csakhogy a Bocca della Verita megsértődött az átverésen, s soha többé senki kezét nem volt hajlandó leharapni.

Miután türelmesen végigálltuk sorunkat, és szerencsésen megúsztuk, hogy a Bocca della Verita nem tett kárt bennünk, feltétlenül nézzük meg a gyönyörű Santa Maria in Cosmedin templomot belülről is, egészen biztosan nem fogjuk megbánni. A VIII. században, egy ókori Herkules-szentély és a Statio Annonae, az ókori Róma egyik ételelosztó központjának maradványain felépült templom 1123-ra nyerte el végső formáját. Hétemeletes, román stílusú harangtornya (campanile), mely a középkor legmagasabb ilyen jellegű építménye Rómában, és az előcsarnok (ahol ma a Bocca della Verita áll) szintén a XII. században épült a templomhoz. Azonban a XVIII. század építészeti szokásainak megfelelően ez a templom sem kerülhette el, hogy külsőségeiben ne alakítsák át barokk kori épületté, így 1718-ban Giuseppe Sardi építésznek köszönhetően új homlokzatot kapott, melyet csak a XIX. században bontottak vissza, azóta az eredeti bejárat fogadja a híveket, érdeklődőket, turistákat. 

A gyönyörű, három hajós Santa Maria in Cosmedin egyszerű belső díszítése igen figyelemreméltó, elsősorban kora középkori kórusa és görög mozaikpadlója (cosmata) vonzza a látogatókat. Emellett püspöki trónja, antik vörös gránit oltárja (1123), ókori eredetű oszlopai (melyek egykor a Statio Annonae-t támasztották alá) és lenyűgöző, bizánci stílusú festményei szintén figyelmet érdemelnek. A sekrestyében látható mozaikkép egykor a Szent Péter-bazilikában volt, onnan helyezték át ide. A templom baloldali szárnyasoltára Szent Valentin (Szent Bálint, a szerelmesek védőszentje) virágkoszorús koponyáját őrzi.

A Santa Maria in Cosmedin templomban választották pápává II. Gelázt (1118), III. Celesztint (1191) és XIII. Benedek ellenpápát (1394). A templom és környéke 1980 óta UNESCO Világörökségi védelem alatt áll.

Az Örök Város további látnivalóiról a Látnivalók Rómában című oldalon olvashat többet.