Látnivalók Prágában: a Josefov

Prága zsidónegyede tulajdonképpen a város megalapítása, azaz a X. század óta létezik, a 9 hektár területű városrész az óvároshoz kapcsolódik. A történelem során a prágai zsidók megítélése mindvégig hektikus volt: gyakran vádolták őket kutak megmérgezésével, rituális gyilkosságokkal, s ezért a pogromok, a megkülönböztetések gyakoriak voltak. Külön zsidótörvények vonatkoztak rájuk, de a különböző uralkodóktól kedvezményeket is kaptak: a gettót fallal vették körül, és földet kaptak a városon belüli temetkezésre.

Ekkor, a XV. században alakult ki a Régi Zsidó Temető (Židovský hřbitov), amely az Európában található zsidó temetkezési helyek közül a második legrégebbi, és amely ma is az egyik leglátogatottabb prágai nevezetesség. A sírkertben mintegy 12 ezer sírkövet találunk (a legrégibb 1439-ből), mivel a többi temetőből is ide hozták őket. A viszonylag kis területen több rétegben csaknem százezer ember nyugszik, ezért 1787 óta nem temetkeznek ide. A temető leghíresebb síremléke Jehudi Löw ben Bezalelé (1523-1609) a híres Löw rabbié, akinek a nevéhez több misztikus eset kapcsolódik: egy alkalommal, amikor a császár le akarta bontatni a zsidónegyedet, s lakóit száműzetésbe akarta küldeni, a rabbi a Károly hídon az uralkodó kocsija elé állt. A rabbit szeméttel kezdték megdobálni az emberek, amit ő rózsákká változtatott. Ekkor a császár meghívta magához a palotába, hogy tegyen újabb csodákat, például idézze meg a zsidó ősatyák szellemét. A rabbi elfogadta az invitálást, de egy feltétellel, hogy senki se nevessen közben. Persze az udvaroncok nem bírták megállni nevetés nélkül, s a palota plafonja elkezdett leszakadni, csak a rabbinak köszönhették, hogy nem nyomott össze senkit, mert Löw még időben megállította, így csak nagyon alacsony lett.

Booking.com

Löw rabbi leghíresebb esete azonban a Gólem megalkotása volt. Egy alkalommal készített egy agyagszobrot, melynek a szájába varázspapírt rakott, amitől az életre kelt. Gólem, az agyagember Löw rabbi otthonában dolgozott, csak szombatonként pihenhetett meg. Egy szombaton azonban a rabbi elfelejtette kivenni Gólem szájából a papírt, s míg ő a zsinagógában éppen a sabbath kihirdetésére készült, hír érkezett, hogy Gólem megvadult, és tör-zúz. Löw pillanatig nem tudta mitévő legyen, hisz elvileg már szombat volt, amikor semmit sem szabad csinálni, de aztán úgy döntött, hogy még nem mondta végig a zsoltárt, tehát nincs még szombat. Hazaszaladt, s kirántotta a baromfiudvarban őrjöngő Gólem szájából a varázspapírt, amitől az holtan esett össze. Löw soha többet nem élesztette újra az óriást, hanem testét a Régi-új zsinagóga padlására vitte, talán még most is ott van, ha a turisták szét nem szedték azóta. Jól ismert babona, hogy Löw rabbi sírkövének repedéseibe cédulára írt üzeneteket dugdosnak az emberek 3 kívánsággal, hogy a rabbi teljesítse azokat.

A prágai zsidók negyedében, a Zsidóvárosban – mely 1850-ben kapta a Josefov nevet II. József tiszteletére, aki türelmi rendeletében a zsidók helyzetét is rendezte – számos zsinagóga épült. Közülük a leghíresebb a Régi-új, a Maisel-, a Pinkász-, a Magas, a Klausz-, és a Spanyol zsinagóga, melyek közül az első kivételével mindegyik az Állami Zsidó Múzeum kezelésében van, közös jeggyel tekinthetjük meg őket. Külön kell azonban jegyet váltani a Régi-új zsinagógába, mely Európa legrégebbi, épen fennmaradt zsidó imahelye: 1275-ben épült kora gótikus stílusban. A legenda úgy tartja, hogy a jeruzsálemi templom pusztulásakor az angyal Salamon templomának köveit hozta ide, s ebből épült a prágai zsinagóga. Itt őrzik a zsidó község történelmi zászlaját, ami vörös alapon egy sárga Dávid-csillagot ábrázol, s ami a zsidók jogait jelképezi. A lobogót II. Ferdinánd adományozta nekik, mert bátran harcoltak a svédek ellen, amikor azok 1648-ban megostromolták a várost. E jogokat IV. Károly, III. Ferdinánd, és VI. Károly is megújította.

A túlzsúfolt, komfort nélküli házakból álló negyed nagy részét 1893 és 1913 között egészségügyi megfontolásokból lebontották, majd ezt követően párizsi mintára újjáépítették. Prága egyik legelegánsabb utcája, a Párizsi utca (Pařížská) is ennek emlékét őrzi. Az egykori gettóból mára csupán a régi városháza, hat zsinagóga és a temető maradt meg.

A náci megszállás eredményeként a prágai zsidó közösség szinte teljes egészében elpusztult, ma csupán 2000 zsidó él a cseh fővárosban.

A cseh főváros további nevezetességeiről a Látnivalók Prágában című oldalon olvashat részletesebben.