Zivatar, villámlás, mennydörgés a hegyekben

Amikor egy forró nyári nap kora délutánján viharfelhők jelennek meg az égen, az általában nem sok jót jelent a magashegyekben tartózkodó turistákra nézve. Minél melegebben süt a nap, annál nagyobb az esélye viharok kialakulásának, amelyek a Tátrában leggyakrabban délután két óra körül keletkeznek. Az időjárás a hegyekben nagyon gyorsan és gyakran változik, alpesi terepen nehéz a vihar elől megfelelő védelmet nyújtó megfelelő menedéket találni, ezért könnyen veszélyes helyzetben találhatjuk magunkat. Éppen ezért aki a hegyekbe indul, túra előtt tájékozódjon az időjárásról. A magashegyekben a reggeli tiszta égbolt nem jelenti azt, hogy egész nap szép idő lesz. A nyár eleji, viharos-zivataros időszakban magashegyi túrára legjobb korán reggel indulni, hogy délben már túl legyünk a túra legmagasabb pontján, adott esetben már ismét a völgyben járjunk.

A zivatar, amely nem más, mint villámlással és a mennydörgéssel kísért vihar, azok közé a természeti jelenségek közé tartozik, melyek az embert félelemmel töltik el. Találkozhatunk vele akár otthon, séta közben, akár a hegyekben tett túra közben is, és ha nem vigyázunk, egy viharba, zivatarba torkolló túra rémálommá is válhat. A mennydörgéssel és villámlással kísért heves esőzés még a hegyek szerelmeseinek morálját is gyorsan alááshatja. Régebben a viharokról és a villámlásról nagyon kevés megbízható információval rendelkeztünk. Egy dolog azonban biztos – a legtöbben nem azért mennek a hegyekbe, hogy ott viharba, zivatarba kerüljenek.

Fotó: www.info-mix.flog.pl
Néhány szó a zivatarokról
A Tátrában leggyakrabban tavasszal és nyáron alakulnak ki zivatarok, legtöbbször a déli órákban, illetve kora délután. Ilyenkor a talaj közelében elhelyezkedő nedves és meleg légtömegeket az intenzív napsugárzás erősen felmelegíti, a páradús, nagy nedvességtartalmú levegő felemelkedik. A felfelé haladó, egyre csökkenő hőmérsékletű levegő vízgőzzel való telítettsége egyre nő, amíg el nem éri a 100%-ot. Így alakulnak ki a felhők, a zivatarfelhők is. Ezekben a vízgőz kicsapódik, és megkezdődik a csapadékképződés, valamint az elektromos tevékenység. A keletkező csapadék eső, ritkán jégeső vagy hó formájában hullik a földre.
Zivatarról akkor beszélhetünk, ha a csapadékhullást villámlás és mennydörgés kíséri. E két utóbbi nélkül a jelenséget zápornak nevezzük. A fenti folyamat során keletkező zivatarokat hőzivataroknak nevezik, ezek általában rövid ideig tartanak, a legritkább esetben kíséri őket jégeső, és elvonulásuk után ismét meleg nyári időjárás várható. Ebben a folyamatban a zivatarfelhők kialakulásához nem szükséges hosszú idő, néha akár fél óra is elegendő.
Zivatarok kialakulásához a levegő elegendően magas páratartalma, valamint a levegő instabilitása mellett egy harmadik tényező, mégpedig az emelő hatás is szükséges. A levegőt leggyakrabban maga a napsugárzás készteti felemelkedésre (konvektív feláramlás), mégpedig azáltal, hogy felmelegíti azt, de ilyen emelő hatása lehet például a domborzatnak is (orografikus feláramlás). Ha a szél irányában ugyanis egy magas hegylánc áll, akkor a levegő felemelkedésre kényszerül annak érdekében, hogy megkerülje az akadályt.
Fotó: Bartolomiej Juercki
Villámlás, mennydörgés
A zivatarfelhők alsó és felső rétegei különböző elektromos töltésűek. Ezeknek a különböző töltésű rétegeknek, a bennük lévő vízcseppeknek, jégkristályoknak a súrlódása során keletkeznek a villámok. A villám nem más, mint talajhoz közeli, negatív töltésű meleg, és a magasabb, pozitív töltésű hideg felhőrétegek találkozásánál keletkező elektromos légköri kisülés.
A villámok közvetlen közelében a levegő hőmérséklete felhevül, hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel. Ez meglehetősen nagy robajjal jár, ezt a jelenséget nevezzük mennydörgésnek, amely a villámlás hatására bekövetkező intenzív hangjelenség.
Ennek a két jelenségnek a megfigyelése segíthet megállapítani, hogy a vihar milyen messze van tőlünk. Hogyan számítsuk ki a vihar és a köztünk lévő távolságot? A villámlás és a mennydörgés között eltelt minden másodperc 360 méternek (ez a hang terjedési sebessége) felel meg, vagyis ha a villámlás és a mennydörgés között három másodperc telik el, akkor a villám kb. 1 kilométerre tőlünk keletkezett. A másik, ugyanerre az eredményre vezető módszer szerint szorozzuk meg a villámlás és a dörgés között eltelt időt 0,33-al. Pl. ha ez az idő 5 másodperc, akkor ezt megszorozva 0,33-al 1,65-öt kapunk, vagyis a vihar 1,65 kilométerre van tőlünk.
Zivatar, villámlás, mennydörgés megfigyelésére létezik az ún. „30-30” biztonsági szabály. Az első 30-as azt jelenti, hogy ha a villámlást kevesebb, mint 30 másodperccel követi a mennydörgést, akkor gyorsan menedéket kell keresni. A villámlás akár több tucat kilométerrel is megelőzheti a vihart, és olyankor is lecsaphat, amikor még nincsenek felhők a fejünk fölött. A második 30-as azt jelenti, hogy az utolsó dörgés után még legalább 30 percig ne hagyjuk el a menedéket. A vihar elvonulásának korai feltételezése azt eredményezheti, hogy a szabadban villámcsapásnak tesszük ki magunkat.
Fotó: www.vova.sk
A közelgő veszélyre leginkább a felhők aljából a föld felszínére lehúzódó sávok hívják fel a figyelmet. Ne feledjük, hogy ha a felhő akár 10 km-re is van tőlünk, a vihar villámai akkor is elérhetnek minket. A sötét felhők azt kell, hogy jelentsék számunkra, hogy veszélyes helyzetben vagyunk.
A vihart abban az estben tekinthetjük veszélyesnek, ha a villámlás és a mennydörgés között kevesebb, mint 6-15 másodperc telik el. Ez azt jelenti, hogy a villám kevesebb, mint 2-5 km-re tőlünk csapott le.
Ha a vihar 5 perc elteltével korábbi távolságának felével közelebb kerül hozzánk, az azt jelenti, hogy nagyon gyorsan mozog. Ebben az esetben rendkívül fontos, hogy amilyen hamar csak lehetséges, megfelelő menedéket találjunk.
 
Mi a teendő zivatar, villámlás esetén?
A magashegyekben a közeledő vihar első jele az ún. csendes kisülés néven ismert jelenség. Ennek jellemzői a halk sziszegő hang, a száraz csattogó széllökések, amelyek felborzolják az ember haját. Amennyiben ezt a jelenséget észleljük, a lehető leghamarabb keressünk menedéket.
Mint másutt, a lecsapó villám a hegyekben is a legmagasabban fekvő tárgyakba csap bele, mivel a felhőkben felhalmozódott elektromos töltés a kisüléshez vezető legrövidebb utat keresi. A hegyek különlegessége viszont az, hogy a villám nem mindig a csúcsokon csap le. Egyes területeken a villámokat a hegyek alapkőzetének fémérc tartalma is magához vonzza, így könnyen előfordulhat, hogy a hegygerincen éri villámcsapás az embert.
Vihar közeledtével először is kerülni kell a horizont fölé magasodó, kiemelkedő pontokat, így a csúcsokat, a hegygerinceket és a nyergeket, valamint a környezetükből kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, elektromos távvezeték) közelségét. A lehető leghamarabb le kell jutnunk a hegyek alsóbb régióiba, vagy legalább a gerinc szélmentes oldalára. Arra azonban figyeljünk, hogy ne hagyjuk el a jelzett turistaösvényt, lehetőleg ne kerüljünk nehéz, kitett terepre. A jelzett utakról történő letérés könnyen oda vezethet, hogy nem tudunk visszajutni olyan pontra, ahonnan a biztonságos visszatérés még lehetséges.
Legveszélyesebb helyek az egyenetlen, erősen tagolt hegygerincek, a villám gyakran csap le ezeken a területeken, mivel az éles formációk vonzzák a villámokat. Kerüljük a nyitott területek közelségét, a vízfelületeket és patakmedreket, a nedves, nyirkos helyeket, mert mint tudjuk, a víz kiváló elektromos vezető. Nem ajánlott a fák, különösen a nagyobb, magányos fák alatt menedéket keresni. Amennyiben mégis csak fák közelében találunk menedéket, mindenképpen alacsonyabb fákat keressünk. Legalább 3-5 méterre álljunk meg a fa törzsétől, a lombsátor alatt, ne álljunk közvetlenül a fa törzse mellé, és semmiképpen ne érintkezzünk vele.
Ugyancsak nem ajánlott a nyílt területen történő mozgás, hiszen ezzel ez ember kiemelkedik környezetéből, és a villám általában a környezetéből legmagasabbra kiemelkedő pontot találja el. Az erdőben próbáljuk meg megtalálni az alacsonyabban fekvő területeket, magashegyi túránál keressünk törmelékes kőzettel borított helyet magunknak. Ha a helyzet lehetővé teszi, le kell ereszkedni a völgy alacsonyabban fekvő részébe, kerülve a beépített vasláncok, létrák és egyéb, fémből készült segédeszközök használatát. Ne érintsünk meg fémből készült tárgyakat, ezektől a lehető legtávolabb helyezkedjünk el. Annak ellenére, hogy ezek a néphittel ellentétben nem vonzzák a villámot, nagyon jól vezetik az elektromosságot.
Sem fához, sem sziklához ne támaszkodjunk, ezektől mindig legalább 1,5 méter távolságba legyünk. Amennyiben egy barlang vagy üreg szájában állunk, előfordulhat, hogy testünk hidat képez a nyílás két fala között egy oda becsapó villám útjában. Ha mégis ilyen helyre kell behúzódnunk, akkor mindenképpen figyeljünk arra, hogy az kellően tágas legyen, a fejünk és a barlang teteje között legalább 3 méter távolság legyen, a barlang falától és nyílásától is legalább 1 méterre tudjunk tartózkodni.
Fotó: J Śliwiński
Ha az érkező zivatar nyílt terepen, vagy pedig a törpefenyő zónában ér el bennünket, keressük meg a legközelebbi bemélyedést, ott kuporodjunk össze, és kezünket a térdünkre helyezve várjuk meg, amíg a vihar elvonul. Ha lehetőségünk van rá, valamilyen szigetelőanyagot (hátizsák, kötél) fektessünk a földre, és úgy üljünk rá, hogy alsó végtagjaink érintkezzenek a szigetelő felülettel. A villám mindig a lehető legegyszerűbb utat keresi, legkönnyebben a kinyújtott végtagokon keresztül hatol be az emberi testbe. Közvetlenül a villámcsapás előtt sercegést vagy recsegést lehet hallani, és bőrünkön felállhat a szőr vagy bizsergést érezhetünk. Ha ilyenkor csoportban vagyunk, szóródjunk szét, és guggoljunk le úgy, hogy az egyes emberek között legyen 4-5 méter távolság. Ilyenkor, ha az egyik csoporttagot villámcsapás éri, a többiek segíteni tudnak rajta. Miután a vihar elhaladt a fejünk felett, maradjunk addig a védett helyen, amíg a vihar legalább 10 km-re eltávolodik (a dörgés és a villámlás között legalább 30 másodpercnek el kell telnie).
A szakemberek szerint tévhit, hogy a fémből készült felszerelési tárgyak, a nálunk lévő mobiltelefonok, mp3 lejátszók vonzzák a villámokat, hiszen a fém csak jó vezető, de nem vonzza a villámot. A zivatarban történő telefonálás máig nagyon vitatott dolog, hozzáértők szerint a mobiltelefon használata villámlás közben sem veszélyes.
Végül egy érdekes megfigyelés a villámlással kapcsolatban: amennyiben fémszerkezetű hátizsákunk van, vagy valamilyen fémből készült felszerelés (pl. túracsákány) van nálunk, amely egyszer csak nagyon hangos csilingelő hangot hallat, amelytől égnek áll a hajunk, akkor pár pillanat múlva valahová a közelbe villám fog becsapni. Ekkor van néhány másodpercünk, amíg eldől, hogy a következő villámcsapás bennünket ér le, vagy mellénk csapódik…
Fotó: www.poznajpolske.onet.pl
A villámcsapás veszélyei és következményei
Az embert érő villámcsapás viszonylag ritka jelenség, és a legtöbb ember túléli, ha belecsap a villám. Mindazonáltal a villámcsapás közvetlen életveszélyt jelent az emberre nézve, és akár végzetes következményekkel is járhat. A villámcsapás következtében az emberi testet villamos energia járja át, ezen kívül hő- és lökéshullámok keletkezhetnek. A túléléshez két feltételnek kell fennállnia. A villámcsapásnak nagyon rövid ideig kell tartania, valamint gyorsan, ellenállás nélkül át kell haladnia az emberi testen. Ez azonban csak abban az esetben fordul elő, amikor testfelületünk nem érintkezik jól vezető anyagokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a villám behatoljon a szervezetbe, és a belső szervek súlyos sérülését okozza.
Az emberi szervezetre nézve elsődleges hatása a keringési elégtelenség és a légzésmegállás miatt bekövetkező szívleállás. A villám súlyos károsodást okozhat a létfontosságú belső szervekben, károsítja a központi idegrendszert, a légzésközpontot, a látást, megzavarhatja a szívverés ritmusát, ami szintén szívmegálláshoz vezethet. A villámcsapás következtében fellépő hő hatására testfelületünk súlyos égési sérüléseket szenvedhet. A lökéshullám károsíthatja a dobhártyát, az annak következtében fellépő zuhanás pedig más, külső és belső sérülésekhez vezethet.
Fotó:skiper
Amennyiben villámcsapás ér valakit
Állapítsuk meg, működnek-e az alapvető életfunkciók – légzés, pulzus, tudati állapot. Ha szükséges, késedelem nélkül lássunk hozzá az újraélesztéshez. Ha a légzés leállt, alkalmazzunk mesterséges légzést szájból-szájba, valamint szívmasszázst. Ez nagyon fontos, mivel a villámcsapás következtében bekövetkező leggyakoribb halálok a szívmegállás. A villámcsapás következtében az emberi szervezetben nagy feszültség keletkezik, ami idegrendszeri károsodást okozhat, legrosszabb esetben hosszabb ideig tartó ideg- és légzésbénulás állhat be. Ez a légzés és a vérkeringés megálláshoz vezethet.
Ha azonban a légzésfunkciók működnek, ne alkalmazzunk tüdőből-tüdőbe történő mesterséges légzést, mivel a villámcsapás következtében leállt szívverés spontán újraindulhat. Ilyenkor a légzésfunkciók továbbra is fennállnak, ezért a tüdőből tüdőbe történő azonnali mesterséges légzés akár szívmegálláshoz is vezethet.
Hívjunk orvosi segítséget, és a szakemberek megérkezéséig tartsuk fenn az alapvető életfunkciókat. A villámcsapás minden áldozatát – még a látszólag sérülésmentesek is – kórházba kell szállítani legalább 24 órás megfigyelésre. Ha ezt elmulasztjuk, az áldozat élete és egészsége forog veszélyben, hiszen a szívritmuszavar akár egy későbbi időpontban is felléphet.
 
Ne feledjük azonban, hogy a halálos villámcsapásnál sokkal veszélyesebb ez emberre a vihart kísérő felhőszakadás és az erős, hideg szél. A nagy mennyiségű víztől átázik a ruházatunk, melynek hatására gyorsan csökken testünk hőmérséklete, majd fellép a hypothermia, a szervezet fokozott mértékű kihűlésének veszélye. Ez nagy magasságban gyorsan kihűléshez, vagy akár halálhoz is vezethet.
Túráink számának növekedésével az időjárásról, az égbolton látható változásokról szerzett tapasztalataink is egyre növekednek, egyre inkább tisztában leszünk a kockázatokkal, és egyre könnyebb lesz az ilyen döntések meghozatala. Legyünk körültekintőek és óvatosak, hogy mindig biztonságban térhessünk vissza otthonunkba!

Összeállította: Nagy Árpád

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Utazási ajánlatok

» Alacsony-Tátra: Csúcstúra a Király-hegyre (1946 méter) - 1 napos túra
» Alacsony - Tátra főgerinc, Gyömbér - Chopok - Dereše - 1 nap
» Magas-Tátra hágótúrák Vörös-torony-hágó (2352 m) - 1 nap
» Magas-Tátra gyalogtúra: Kapor csúcs 2367 méter - 1 nap
» Magas-Tátra gyalogtúra: Zöld-tavi menedékház - 1 nap

Információs oldalak

» Aktív nyaralás
» Via ferrata túrák kezdőknek és haladóknak

Cikkeink

» A Magas-Tátra télen - Kovács Attila
» Hogy éljünk túl ANYAGILAG egy tátrai balesetet? - magas-tatra.info
» Könnyű túra a Tátrában - a Zöld-tavi menedékház - Kovács Attila
» A Magas-Tátra természeti látnivalója - a Tarpataki-vízesések - Kovács Attila
» A Szlovák Paradicsom szurdokai - Kovács Attila

Utazások

» Magas-Tátra: Túra a Krivánra (2495 méter) - 1 nap
» A Tengerszem csúcs meghódítása (2499 méter) - 1 nap
» Magas-Tátra hágótúrák, Kis-nyereg-hágó (2372 m) - 1 nap
» Nepál: Annapurna-kör gyalogtúra - 17 nap
» Peru kalandutazás - 19 nap
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!