Zakopane alvó lovagja, a Giewont

A Giewont (1894 m) jellegzetes mészkőgerince a Nyugati-Tátra erdős dombjai fölé emelkedik, Zakopanéval éppen szemben. A mészkőgerinc a Tátra főgerincéből a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) keleti végpontját jelentő Konrád-púpból (Kondracka Kopa) elágazó gerinc északi lezárása. A csúcsot olyan jelentős völgyek veszik körül, mint a Konrád-völgy (Dolina Kondratowa), a Palánkos-völgy (Dolina Strążyska) és a Kis-réti-völgy (Dolina Małej Łąki). Ezeken kívül több kisebb völgy és vályú is felfut a gerinc alá, mint p. a Fakanál-vályú (Warzecha), a Kis-völgy (Dolinka Mała) és a Bánya-völgy (Dolinka do Bani), melyeket szinte teljesen elhomályosít a masszívum lenyűgöző északi fala.

A Giewont, amely más tátrai csúcsokkal ellentétben nem magasságának, hanem elhelyezkedésének, jellegzetes formájának, a Zakopanéra nyíló kilátásnak és a hozzá fűződő legendáknak köszönheti hírnevét, jól ismert egész Lengyelországban, a kollektív tudat a Tátra szimbólumának tekinti.
A csúcsot már a XIX. század első felében látogatták turisták, majd a XX. század elején több barlangot és hegymászóutat tártak fel az északi falon. A Nagy-Giewont, melynek neve a köztudatban egyszerűen csak Giewont, a Tátra egyik leglátogatottabb pontja. A csúcson álló keresztet, melynek köszönhetően maga a csúcs valóságos búcsújáró hellyé vált, 1901-ben állították (a jubileumi 1900-as esztendőre emlékezve) Kazimierz Kaszelewski zakopanei plébános kezdeményezésére. A csúcson álló kereszt azonban nem csak a zarándokokat és a turistákat vonzza, hanem a villámokat is. A kereszt közelében sűrűn előfordulnak villámcsapás okozta balesetek, az egyik legtragikusabb 1937-ben történt, amikor a villán négy embert ölt meg, további tucatnyit megsebesített. Emiatt amennyiben vihart látunk közeledni, jól tesszük, ha a lehető legrövidebb időn belül lemegyünk a völgybe.

Írta és fényképezte: Nagy Árpád
További hasznos infó: http://www.magas-tatra.info