Vándortúrán voltunk - Fjällräven Classic 5.nap - Kieron - Abisko

Hatalmasat aludtunk, érezni már az elmúlt 4 nap hatását, de az izgalom miatt korán ébredünk. Fel is merül a kérdés, hogy mit is kezdjünk a felhalmozott előnyünket? Ha pikk-pakk összeszedelőzködünk és egy normál túratempóban kvázi megállás nélkül letudjuk a távot Abisko-ig, akkor jó eséllyel még 98 órán belül teljesítjük a túrát, ami ezüst jelvényt jelent. De megvallom őszintén, hogy ez valahogy ott a természetben teljesen hidegen hagyott, legszívesebben inkább visszafele indultam volna el...
Ebben egyébként egyetértés volt köztünk, így azt határoztuk, hogy beérünk ahogy beérünk, amit terveztünk az teljesítjük akárhogy is és még maximálisan kiélvezzük a természetet, az Abisko nemzeti park szépségeit. Talán az időjárás is tisztában van vele, hogy a mai nap nagy jelentőséggel bír, így a nap hétágra süt, de a tegnapi szél hatását azért érezni, a túra leghidegebb hőmérsékletét mérjük, 6 fokot. (Mint később kiderül a hegyekben havazott is, így ahol tegnap jártuk most hó van.  :-)
Nyugodtan szedelöcködünk tehát, reggeli és csatlakozva a túraúton haladó többi önkéntes vándorhoz elindulunk Abisko felé. Mintha kicseréltek volna mindenkit, az elgyötört arcok eltűntek, mindenki mosolyog, viccelődik, fényképezkedik. A beszélgetésekből kiderül, hogy nem mi választottuk egyedül a természetet a dicsőbb sportteljesítmény helyett és ezt jó látni, mert ez azt jelenti, hogy a Fjällräven Classic és a svéd természet közeli gondolkodás elérte célját.



Ma ismét egy tó mellett haladunk, ez az Abiskojaure, melyet viszont skandináv nyírfaerdő övez. Az út remekül járható, sehol egy szikla és ez annyira nem is baj. A csillogó napsütésben rengeteg madár csicsereg, amely miatt ez a terület kedvelt a madárrajongók körében. Több különleges fajt is meglehet itt figyelni, mi azonban most csak a hangjukban gyönyörködünk.



Ahogy az ebédidő közeleg, piknikező helyet keresünk, majd a svédektől tanult nyugalommal és kényelemben fogyasztjuk el "utolsó" ebédünk a vadonban. Közben arról beszélgetünk hogy annak ellenére, hogy tudatosan készültünk, milyen félelmek is voltak bennünk és hogy most visszanézve mennyire egyszerűnek is tűnik az egész. És igen, ha fejben elhatározza az ember, hogy megcsinálja, ez már nem kérdés tovább, csak megy és közben élvezni tudja a tájat, a csodát, szabadságérzést, melyet otthon nem tud megélni.



Az utolsó kilométereken a fákra tűzött kis táblácskák jelzik, hány kilométer van még a célig. Ahogy csökken a szám a táblákon, egyre felszabadultabbak vagyunk, azon beszélgetünk, milyen is lesz a célba érés, kicsit elképzelhetetlen, hogy nem kell majd mennünk, cipelnünk, lesz megint meleg vizes zuhany, rendes ennivaló. Akik ezt a cikksorozatot olvassák, talán megértik, amit most mondani szeretnék, mert lehet kicsit meredek, de én szeretem ezt. Szeretem, mikor a mindennapokban oly természetes dolgokat ismét ennyire értékelni tudja az ember és szerintem sokkal boldogabb lenne a világ, ha ezt időnként mindenki átélhetné.
Filozófiai magasságokba emelkedő gondolatmenetünket azonban megzavarja valami zörgés az út melletti bozótban. Egy rénszarvas 10m-en belül! Mindent belead a természet, hogy tényleg feledhetetlenné tegye az itt létünk.  :-)



Ahogy elhagyjuk az "1km a célig" táblát valami furcsa zaj üti meg a fülünk, mintha focimeccs lenne a közelben, masszív tapsvihar és hangos buzdítás. Uh, teljesen felvillanyoz, ez vár a célba minket is? Szívverésünk mellett lépteink is megszaporodnak, már csak 500m.
A célvonal Abisko szélén található turistaház udvarán található. Ahogy befordulunk, megpillantjuk a cél felíratok és a rengeteg embert, akik csak arra várnak, hogy valaki megjelenjen és ismét ovációba törhessenek ki. És igen, ez nekünk is jár, nem is írom tovább, hallgassátok...



Az ember ettől átkerül egy másik dimenzióba, csodálatos érzés, főleg, hogy a taps őszinte, túratársainktól kapjuk, akik szintén megtették azt, amit mi.
A gratuláció mellé jár egy medál és egy felvarró is, végül 98 óra 29 perc alatt teljesítettük a túrát, mely 112km távot jelentett összesen. Sérülésünk, sebünk semmi, még egy kis izomláz se, amit azért még én sem hittem volna, köszönet érte a tökéletes felszerelésnek. Az igazi személyes sikerélményem azonban Vera mondása, mint végszó: "Ha most valaki azt mondaná, most indulhatok újra, tuti menni is!"



Célom a cikkek megírásával nem titkoltan az volt, hogy elmesélhessem, megoszthassam másokkal is ezt az érzést, ami remélem sikeresen el is ért a célba. Persze más elolvasni és megélni. Aki tehát mostanában komolyabb, a természetben eltöltött kalandra készül, tervezi azt, annak javaslom tekintsen észak Európa irányába, egész pontosan a svéd Lappföldre és ajánlom figyelmébe a Fjällräven Classic-ot.



Jó túrázást kívánok! Lycka till!

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Utazási ajánlatok

» Malmö és Koppenhága -
» Stockholm és egy falatnyi Baltikum - 8 nap
» Skandináv fővárosok és norvég fjordok -
» A Balti-tenger gyöngyszemei -

Cikkeink

» Dalsland – Svédország Nils Holgerson nyomában -
» Fjallraven Polar Expedíció - Kutyaszánozás - Kramer Zsolt
» A 14 szigetre épült főváros: Stockholm - Explorer World
» Stockholm és nevezetességei - Etédi Alexa
» Vándortúrán voltunk - Fjällräven Classic - Utóirat - Kamarás Marcell

Utazások

» Schneeberg kirándulás - 1 nap
» Alacsony-Tátra: Csúcstúra a Király-hegyre (1946 méter) - 1 napos túra
» A Kis-Fátra legmagasabb csúcsa és főgerince - 1 nap
» Szlovák Paradicsom – Hernád-áttörés - 1 nap
» Alacsony - Tátra főgerinc, Gyömbér - Chopok - Dereše - 1 nap
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!