Tarnów, a reneszánsz gyöngyszeme

Tarnów is azok közé a lengyel városok közé tartozik, amelyek sok szállal kötődnek hazánkhoz. E kötelék a város 1330-as alapítása idejéig nyúlik vissza, a viszony azonban nem volt mindig jó, 1441-ben a magyar főurak megtámadták, kifosztották és felgyújtották Tarnów várát. Ennek ellenére, nem egész kilencven év múlva Jan Kochanowski, Tarnów akkori főura a lengyel király elégedetlenségére fél évre vendégül látta a várában az országából száműzött Szapolyai János magyar királyt, aki itt készítette elő a magyar trónra való visszatérésének tervét. Jan Kochanowski hadserege többször harcolt együtt a magyar seregekkel, védve a határokat a török támadásoktól. Tarnów és a magyar nép közötti legszorosabb kapocs kétséget kizáróan Bem apó, a legendás tábornok, aki mindkét nép szabadságharcából tevékenyen kivette részét.

Tarnów kapcsolatai napjainkban is rendkívül intenzívek a magyarsággal, ennek egyik bizonyítéka az Írott Szó alapítvány és Sepsiszentgyörgy város által 2001-ben Tarnównak ajándékozott székely kapu, amely a Krakowska utcában áll. A kapu Bem apó és Petőfi nevét viseli, rajta a magyar és a lengyel címer látható, valamint Petőfi: Az erdélyi hadsereg című versének egy szakasza olvasható magyar és lengyel nyelven. Mögötte található a Petőfi tér, ahol a költő bronz mellszobra látható. A székelykapu mögött két kopjafa vonja magára a figyelmet. Balról látható Forgon Mihály (1885-1914), a Tarnówban fiatalon elesett és tömegsírban eltemetett magyar történész kopjafája. A 2006-ban felavatott kopjafa felirata magyarul és lengyelül Forgon Mihály végakaratának egyik mondata: „Nagy célokat tűztem ki magam elé, melyeket csak kis részben valósíthattam meg.” Ezzel szemben, jobb oldalon áll Lippóczy Norbert (1902-1996) kopjafája, aki 1933-ban telepedett le Tarnówban, lengyel nőt vett feleségül, és önként választott, második hazájában sikeres üzletembernek készült. A II. világháború, majd a szibériai munkatáborban eltöltött évek után csak 1953-ban nyílt lehetősége arra, hogy visszaköltözzön családjához Lengyelországba. Három évvel ezután az Egyházművészeti Múzeumnak adományozta több mint 200 darabból álló, felbecsülhetetlen értékű üvegfestmény gyűjteményét. A kopjafa felirata szintén magyar és lengyel nyelven: „Neked két hazát adott a végzeted”

A várost egykor két fontos kereskedelmi útvonal kereszteződésében alapították, melyek közül az egyik, a Dunajec völgyében haladó ún. „Magyar ösvény” a Balti-tengert kötötte össze Magyarországgal. Tarnów őrizte ezt az útvonalat, egyszersmind a Kárpátok felé induló, vagy onnan érkező kereskedőktől beszedte a várost megillető vámokat és adókat. A város a XVI. században élte virágkorát, ebből az időből származnak legértékesebb műemlékei.

A tarnówi Óvárost a „Reneszánsz gyöngyszemének” is nevezik. Ez nem véletlen, hiszen Tarnów a reneszánsz idején az egyik legszebb lengyel város volt. Az Óváros szabályos alaprajza a város alapításának idejéből, az 1330-as évekből származik, a városalapítók által meghatározott utcaszerkezet (a tér minden sarkából 2-2 utca nyílik) ma is jól felismerhető. A Piacteret körben sokszínű, gazdagon díszített, reneszánsz kori polgárházak, ún. lábasházak határolják, ezek falait domborművekkel, freskókkal díszítették. A Múzeum melletti, kétablakos épület boltíveinek tartóoszlopai felett gyümölcskosarat tartó fiút, kávéskannát tartó nőt, valamint egy szerecsent, középen pedig egy elefántot láthatunk. Az ettől jobbra látható Miklós-ház (amely a házsor legrégebbi épülete) homlokzatán egy szárnyas oroszlánt, valamint egy lengyel nyelvű feliratot tartalmazó, aranyozott címer díszlik.

A XIV. század közepén gótikus-reneszánsz stílusban épült, majd később reneszánsz stílusban átépített városháza jelenlegi formáját az 1567-1584 közötti átépítés során nyerte el, az épületet ekkor kiszélesítették, tornyát megmagasították. Ekkor alakították ki az első emeleti dísz- és tanácstermet, a lépcsőházat, valamint a reneszánsz kaput. Az épület fő jellegzetességei a felső szinten látható, félköríves záródású, magas vakablakok, valamint a reneszánszban gyakorinak mondható pártázat, amelyet a krakkói Posztócsarnokhoz hasonlóan 14 db. kőből faragott emberfejjel (mascarone) és tornyocskákkal díszítettek. Az épület északi oldalán magasodik a harmincméteres óratorony, ennek erkélyéről kémlelték az őrök a vidéket, jelezték a tűzeseteket. A városháza korábbi állandó kiállításai a rekonstrukció miatt jelenleg nem látogathatók.

A műemlék házsor középső részén található Körzeti Múzeumban láthatóak a monumentális „Erdélyi Panoráma” (másik ismert nevén a „Nagyszebeni csata”, vagy „Bem tábornok Erdélyben”) című körkép egyes darabjai. A festmény az 1849. március 11-én vívott emlékezetes nagyszebeni csatát ábrázolja, melynek során a magyar honvédség Bem tábornok vezetésével bravúros győzelmet aratott az egyesült osztrák és orosz erők felett. A körképet magyar megrendelésre Jan Styka lengyel festőművész vezetésével neves lengyel és magyar művészek festették a szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére, a lembergi (ma Lvov) rondellában. A 120 méter hosszú és 15 méter magas körképet 1897 szeptemberében mutatták be a nagyközönségnek, majd Budapestre szállították, ahol az évfordulós ünnepségek alkalmából került bemutatásra. A körkép a hatalmas érdeklődés ellenére ismeretlen okokból visszakerült Lengyelországba, Varsóban állították ki, ahol tárolási gondok miatt, illetve értékesítési céllal részekre szabdalták, sajnos ma már azt sem lehet pontosan tudni, hány darabra. A tarnówi múzeum 1977-ben kezdett a körkép darabjainak összegyűjtésébe, jelenleg a monumentális festményből nyolc van a tulajdonában. Ezeket egy félreeső, egykor folyosónak használt helyiségben tekinthetjük meg, meglehetősen méltatlan körülmények között. Sajnos helyszűke miatt nem látható a mű legnagyobb, összefüggő darabja (mérete 3,85 x 3,28 m), amely a Bem apó által vezetett magyar honvédség hátvédjét ábrázolja.

A tarnówi gótikus székesegyház nem csak szentély, de egyben a város egyik legszebb műemléke is. A XV. században épült, három hajós, vörös téglás épület mai arculatát az 1889-1900-as években egy alapos felújítás és részleges átépítés után nyerte el. Gazdag berendezése, valamint a déli oldalhajó eredeti faltöredéki Lengyelország legszebb templomai közé emelik. A szentély bal oldalán látható a város egykori tulajdonosa, a Tarnowski család gótikus-reneszánsz síremléke. Jan Tarnowski (a felső fülkében) és fia, Jan Krzysztof Tarnowski 13 m magas, homokkőből és alabástromból faragott, emeletes síremléke európai viszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik. Ezzel szemben, a jobb oldali falon látható Janusz Ostrogski, valamint első felesége, a magyar Serédy Zsuzsanna XVII. századi, késő reneszánsz (manierista) síremléke. A déli oldalhajóban látható Barbara Tarnowska emlékműve a szakértők szerint az európai sírszobrászat egyik legkiválóbb alkotása.

A templom főbejáratával szemközti emeletes épületekben laktak régen a kanonokok, majd a XVI. századtól itt működött a Krakkói Egyetem kihelyezett részlege, az Akademiola. A mára összeépült egykori kanonoklakásokban, az internátus szobáiban és a rektori lakásban napjainkban Egyházművészeti Múzeum működik. Az épületsor jobb szélén található az 1521-ben épült, gótikus-reneszánsz kapuzatú, kecses gótikus ablakokkal ellátott Mikołajowski-ház, amelyben egykor az egyetem rektora lakott.

1939-ben Tarnów lakosságának 45 százaléka volt zsidó, az Óváros keleti részét főként zsidók lakták, így a város számos, a zsidó kultúrához fűződő műemlékkel büszkélkedhet. A Piactérről keleti-északkeleti irányban fekszik a város valaha zsidók által lakott legrégebbi negyede, ahol utca- és térnevek formájában ma is minden az egykor itt élt jelentős közösségre emlékeztet. Az Óváros keleti részén, egy füves kis téren a legrégebbi tarnówi zsinagóga, a Bima fennmaradt részlete áll. Az épületet 1661-ben építették, de a németek 1939 novemberében teljesen elpusztították. Helyén ma négy oszlop, valamint egy emléktábla emlékeztet az egykori zsinagógára, melynek közeléből indultak az első transzportok a városból Auschwitzba.

Bem apó

A Kapitulna utcából egy árkádos lépcsősoron a Wałowa utcába jutunk, ahol jobbra indulva hamarosan egy kis parkba érkezünk. Itt áll Bem apó 1985-ben felavatott szobra, felirata magyarul: „Bem József tábornok, Tarnów szülötte, lengyel és magyar hős”. A hatalmas fűzfa alatt álló szobor a városba látogató magyar turistacsoportok egyik fő célpontja, az év szinte minden részében magyar nemzetiszínű szalagokat lenget rajta a szél.

A szobortól a Főtéren, majd ún. „Nagy-lépcsőkön” át jutunk a Bem térre. A jelenleg virágpiacnak helyt adó kis tér délnyugati sarkán álló sarokház falán találjuk azt a táblát, amely arra emlékeztet, hogy valószínűleg ezen a helyen állt az 1794. március 14.-én született Jozef Bemnek, a magyar szabadságharc nagy vezérének, Petőfi rajongva szeretett Bem apójának szülőháza. A lengyel nyelvű emléktáblát halálának hatvanadik évfordulóján, 1910-ben állították, az alatt látható magyar táblát pedig 2001-ben a Tarnówi Magyar Baráti Társaság kezdeményezésére helyezték el. Bem József emlékhelyeit kutatva a sétálóutcából a Katyni áldozatok teréről a Pilsudski utcába, ezen keresztül pedig a Strzeleczki parknak nevezett városi parkba juthatunk, ahol a mauzóleuma található.

Bem tábornok aleppói sírjának feltárására 1929. június 20.-án került sor, hamvait Magyarországon át szállították Tarnówba. Útközben Budapesten, a Nemzeti Múzeum előtt ravatalozták fel a legendás szabadsághős koporsóját, amely előtt a gyászoló magyarok tömegei is leróhatták kegyeletüket. A hamvakat ezután szülővárosába szállították, ahol ünnepélyes keretek között helyezték el a városi parkban felépített impozáns mauzóleumban, a park északi részén fekvő tóban kialakított mesterséges szigeten található. A szarkofágot – benne a hős tábornok maradványaival – hat korinthoszi oszlop tartja, talapzatán 10 db, fémlánccal összefogott, ágyúgolyót szimbolizáló betongolyót helyeztek el. Talán meglepő, hogy a szarkofágot a vízililiomokkal gazdagon benőtt tóban kialakított mesterséges szigeten felállított oszlopok tetején helyezték el. Ennek az a magyarázata, hogy Bem – Ferik Murád pasa – az emigrációban áttért a muzulmán hitre, és a lengyel püspöki kar állásfoglalása szerint hamvai nem nyugodhattak a megszentelt lengyel földben.

Bárhogy is történt, emlékezzünk kegyelettel hőseinkre, nyugodjanak a világ bármely pontján, ismert vagy ismeretlen sírhantok alatt, vagy adott esetben oszlopok tetején, az anyaföld fölé emelkedő szarkofágban…

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Utazási ajánlatok

» Tavaszi hétvége Krakkóban - 3 nap
» Advent Krakkóban és a lengyel Tátrában - 3 nap
» Zakopane a Tátra fővárosa: tutajozással a Dunajec folyón, felvonóval a Kasprowy csúcsra - 3 nap
» Advent Krakkóban és Zólyomban - 3 nap
» Szilveszter Krakkóban - 3 nap

Információs oldalak

» Szilveszteri utazások
» Karácsonyi utazások
» Húsvéti utazások
» Adventi utak
» Buszos körutazások Lengyelországban

Cikkeink

» Egy szerelem története – Mazuria - az eltitkolt mese! -
» Hogy kaphatunk segítséget a hegyekben? - magas-tatra.info
» Túra a felhők felett - Kasprowy és Giewont, a Lengyel-Tátrában - Kovács Attila
» Európa ősrengetege - A Białowieżai-erdő - Etédi Alexa
» Tutajozás a Dunajecen - Nagy Árpád
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!