Lengyel Tátra gyalogtúra

Reggel, korán indulunk Budapestről a szlovák-lengyel határon található Lysza Polana településre.. A Bialkai-szénégető nevű parkolóból ezúttal csak a Mickiewicz-vízesésekig követjük az aszfaltozott utat majd a vízesések után jobbra fordulunk, és a keresztező zöld jelzésen a Lengyel-Tátra egyik legszebb, de minden bizonnyal legnagyobb völgye felé vesszük az irányt. Hosszú völgytúrán jutunk egyre magasabbra, a Roztoka-völgy felső részén elhaladunk a Lengyel-Tátra legnagyobb vízesése, a Siklawa-vízesés mellett, melyet magunk mögött hagyva érkezünk meg a Tátra egyik legszebb völgyébe, a Lengyel-Öt-tó völgyébe. Ebben a völgyben nevével ellentétben nem öt, hanem hat tó található, ezek közül mi hármat fogunk látni egészen közelről. Utunk a Tátra legmélyebb tava, a Nagy-tó mellett vezet, majd a Kis-tavat magunk mögött hagyva érkezünk meg az Elülső-tó partján álló Lengyel-Öt-tavi menedékházhoz. A Lengyel-Tátra legmagasabban fekvő menedékházában lehetőség lesz megebédelni, felfrissülni, a vállalkozó kedvűekkel viszont egy rövidebb pihenőt követően teszünk egy rövid sétát a hatalmas völgyben. A menedékháztól a felfelé megtett úton jutunk vissza a parkolóban várakozó autóbuszhoz, majd tovább utazunk Zakopanéba, és elfoglaljuk szállásunkat.  

Túratáv kb. 16 kilométer, szintkülönbség 750 méter, menetidő 7-8 óra.

A kirándulás második napjára tervezett túránkra Zakopane legforgalmasabb turistaközpontjából, Kużnicéból indulunk. Úticélunk ezúttal nem más, mint a várost uraló, korábbi kirándulásaink során több irányból is megcsodált Giewont csúcsa (1894 m). Egy kellően korai indulással remélhetőleg a nyáron ennél a csúcsnál szinte megszokott sorban állást is sikerül megelőznünk, és még a tömeg előtt megérkezünk a legendákkal övezett népszerű kilátócsúcsra. Útközben érintjük a kicsiny, de annál hangulatosabb Konrád menedékházat (1333 m), de a torlódás megelőzés érdekében itt most nem sokat időzünk. A menedékháztól meredeken emelkedik az út egy nyeregbe, majd onnan eleinte törpefenyők között, később azokat is magunk mögött hagyva érkezünk meg a csúcson álló hatalmas kereszthez. A csúcsfotók elkészítése és a kilátás megörökítése után egy másik, nem kevésbé szép útvonalon, a Kis-réti-völgyön keresztül érkezünk vissza Zakopaneba. Innen a helyi közlekedést lebonyolító minibuszokkal bemegyünk Zakopane központjába, ahol a sétálóutca és a piac nyáresti hangulatával szabad program keretében ismerkedhetünk meg. A városból az esti órákban saját buszunkkal jutunk vissza a szállásunkra.
Túratáv 12 km, szintkülönbség kb. 900 méter, menetidő 6-7 óra.

Ezen a napon ismét kisbuszokkal jutunk el Kużnicéba (1010 m), ahonnan kabinos felvonóval jutunk fel a Gáspár-csúcsra (Kasporwy Wierch, 1987 m). A Gáspár-csúcsról a piros jelzésen indulunk nyugat felé, és hullámvasútszerű túrát teszünk a lágyan hullámzó főgerincen. Ennek során a Konrád-púpon (2005 m) keresztül eljutunk a Vörös-hegyek nevű hegycsoport legmagasabb csúcsára, a Kis-réti-hegy füves kúpjára (2015 m). Utunk idáig Lengyelország és Szlovákia határán, egyben a Tátra főgerincén vezet, amely sokak szerint a legszebb élményt nyújtó tátrai túrák közé tartozik. A Kis-réti-hegyen ebéd gyanánt elmajszoljuk magunkkal hozott szendvicseinket, majd megkezdjük a hosszú ereszkedést a Zakopane nyugati szélén ránk várakozó autóbuszunkhoz. A lefelé vezető út egy szakaszán láncok segítik az ereszkedést, a széles füves hegygerincen, valamint az abból itt-ott kiemelkedő mészkősziklákon szebbnél-szebb havasi virágokban gyönyörködhetünk. A túrát követően visszautazunk Zakopaneba, ahol a sétálóutca és a piac nyáresti hangulatával szabad program keretében ismerkedhetünk meg. A városból az esti órákban érkezünk vissza a szállásunkra.

Túratáv 12 km, szintkülönbség ~570 méter fel, 1600 méter le, menetidő 6-7 óra

A következő napon a Lengyel-Tátra nyugati részén túrázunk, Kiryből (927 m) indulva célpontunk a Fenyves-tó partjáról többször megcsodált Ornak-gerinc. A gerincre a Kościelisko-völgyön keresztül, a jól ismert Ornak menedékház mellett elhaladva jutunk fel. A menedékházig (1108 m) kényelmes út vezet, onnan viszont erősen emelkedni kezd az egyre keskenyebb ösvény, majd az Iván-hágón (1459 m) át megérkezünk a Fenyves-tótól sokszor irigykedve csodált gerincre. Itt aztán kinyílik a látóhatár, a hosszas megközelítésért bőséges kárpótlást nyújt majd a gerincről nyíló kilátás. A gerinc síkjából az előttünk emelkedő csúcsok sem tűnnek elérhetetlennek, mi azonban ezen a napon csak egy szép, különösebb nehézségek nélkül teljesíthető gerinctúrát tervezünk, így túránk a hullámzó, füves-sziklás gerinc Hátsó-Ornak (1867 m) nevű csúcsán véget ér. Ezen a szép kilátóponton tartunk egy rövid pihenőt, majd visszafordulunk, és a gerincről leereszkedve az Ornak menedékházban lesz lehetőségünk ebédelni, felfrissülni. A menedékháztól a felfelé megtett úton jutunk vissza buszunkhoz majd vissza utazumk szállásunkra.
Túratáv 20 km, szintkülönbség ~1050 m, menetidő ~8 óra.

Fontos, hogy a túraösvényeken, hegyi ösvényeken való jelenlétünkkor mindenki tartson be alapvető fontosságú szabályokat:
A magaddal hozott élelmiszerek és italok csomagolóanyagait ne dobd el menet közben! Hozz erre a célra egy külön zacskót magaddal.
Ha a hegyi menedékházakban fogyasztod el saját elemózsiád, ne hagyd ott a szemetet, hozd le azt! Általában az ott kitett szemetesek az ott vásárolt dolgok maradékainak vannak kitéve.
Ne hangoskodj feleslegesen!
Ha dohányzol, a csikket se hagyd ott kövek alá, faüregekbe dobva!
Ne szedj le a virágokat, mert védettek és büntethetnek is érte!
Figyelmeztesd azokat, akik ezeket elfelejtik!