Székelyföld félreeső 'szegelete': Erdővidék

Részlet, Sütő István: A bútorfestő és fafaragó Sütő család, című könyvéből.

"Habár szerény művemnek nem Erdővidék ismertetése a célja, mégsem tehetem meg, hogy ne szóljak röviden arról a tájról mely keretül szolgált történetünkhöz, s melyet annyi szépséggel ruházott fel a Teremtő.
Erdővidék a Székelyföld egy zárt, félreeső szeglete, mely ugyanakkor rengeteg látnivalót és élményt kínál az idelátogatónak. Körös-körül dombok és hegyek övezik kicsi medencénket: a Dél Hargita, a Baróti hegyek, a Rika hegység. Ma Kovászna megye észak-nyugati részét alkotja, de hajdanán két székre is futotta Erdővidékből. Ezek Miklósvárszék és Bardocfiuszék voltak.
A vidék nevét adó erdőkből még ma is van jócskán, szállást biztosítva a barnamedvének, vaddisznónak, őznek, farkasnak, hiúznak, s egyéb vadaknak. A dombok között csobogó kisebb-nagyobb patakocskák rákot, pisztrángot, s más halakat éltetnek. Egyetlen erdővidéki falu határát sem látogathatjuk meg úgy, hogy ámulatba ne ejtene a körülölelő táj.
A legmegkapóbb természeti adottságunk a Vargyas szurdokvölgye, melyet a Hargitán fakadó Vargyas pataka alakított ki, patakokra valló szorgalmas és türelmes munkával. Több mint száz barlangot és kőfülkét tartanak számon a völgyben, a leghíresebb és legnagyobb az Orbán Balázs barlang, mely a legnagyobb székelyt is magával ragadta hajdanán.

Vidékünk rengeteg borvízforrással, sőt néhány kisebb borvízfürdővel is rendelkezik. Az Olt és holtágai, valamint bányatavaink sok halászt és horgászt vonzanak.

A “falu borvize” Székelyszáldoboson. Felirata: „Aki ennek vizét issza, annak szíve vágyik vissza”.

Az uzonkai borvízfürdő

Erdővidék gazdag történelmi emlékekben is. Az ember már a kőkorszaktól lakja, de mai településeink is ősiek. Vargyason például rovásírásos kő (szobortalapzat vagy keresztelőmedence) került elő az Árpádkori templom feltárásakor.

Az Árpádkori templom alapjaira Makovecz Imre tervezett újat, mely a régi templom több elemét is őrzi

Székelyföld három legkorábbi oklevelekben említett települése is Erdővidéken található (Miklósvár, Nagyajta, Barót, XIII. század eleje). Ezen kívül itt húzódik a 'kakasborozda' nevű védelmi töltésvonulat egy része is különböző erősségekkel. Bodvajban öntötte Gábor Áron első két ágyúját, de Köpec határában ütközetre is sor került 1848-ban.

A nevezetes bodvaji vashámor (frissen felújítva)

Erdővidék épített öröksége is igen gazdag. Elég ha csak a Szent László legendáját őrző bibarcfalvi templomra, a nagyajtai vártemplomra (festett kazettái id. Sütő Béla munkája), bölöni vártemplomra, a vargyasi és az olasztaleki Daniel kastélyra, a miklósvári Kálnoky kastélyra gondolunk, de folytathatnánk még. Fennmaradt jónéhány impozáns kúria is vidékünkön, melyeknek hatékony védelme igencsak időszerű lenne, hogy csak az omladozó erdőfülei Boda kúriát említsük itt.

A vargyasi Daniel kastély (az esztergomi önkormányzat tulajdona)

A vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő család kiállítása (www.festettbutor.com)

2006-ban felavatták Erdővidék Múzeumát, mely címéhez illően kiveszi részét örökségünk átmentéséből és bemutatásából.
Erdővidék híres szülötteiként említhetjük Benedek Eleket (emlékháza megtekinthető Kisbaconban), Baróti Szabó Dávidot, Gaál Mózest, Kriza Jánost, Benkő Józsefet, Apáczai Csere Jánost, Bölöni Farkas Sándort, de erdővidéki szálakkal bírt László Gyula professzor is.

A Benedek Elek emlékház Kisbaconban

Erdővidék őriz néhány egyedülálló népszokást is, mint például az apácai kakaslövés, vagy a bölöni farsangtemetés, legényavatás, stb.
Ma már jónéhány panzió és vendégház is várja a vidékünkre látogatókat és örvendetes módon ezek közül egyre több alapoz Erdővidék sajátosságaira, hagyományaira és épített örökségére is.

Erdővidék szeretettel várja az örökségét megismerni vágyó látogatót!"