Valami közünk azonban a portugálokhoz is kell, hogy legyen. Van valami megmagyarázhatatlan hangulati egyezés: az a kicsit szomorkás, kicsit édeskés, kicsit szenvedős, kicsit szenvedélyes, kicsit temperamentumos, de csak éppen annyira, hogy megmaradjon a keserédes életérzés. Ami nem is rossz kombináció, gondoljunk csak egy testes vörösborra és akkor máris közelebb érezzük egymást magunkhoz.

Portugália olyan, mintha Magyarországot a nyugati határvidékére fordították és délnyugati irányban letolták volna az Atlanti-óceánhoz. Népessége nagysága és összetettsége is hasonló méreteket, változatosságot mutat. Ők is szeretik a focit, csak nekik most jobban is megy. Van a klasszikus két szelet kenyér között egy sült hús-os szendvicsük, amit nekünk nagyi csomagolt a vasárnapi ebéd után a hosszú hazavonatozáshoz. Nagy sörfogyasztók, pedig elismert bortermelők…. és egyelőre ennyi, mert miért érdekelne bárkit is egy olyan ország, ami hasonló a miénkhez?

Mert mégis más, de mennyire. Kezdjük azzal, hogy eléggé izoláltan élnek és gyakorlatilag két szomszéddal kell csupán jól kijönniük: keleten és északon a spanyolok, nyugaton az óceán. Ez azonban nem mindig ment gördülékenyen.

Portugália fővárosa - Lisszabon

Portugália utazások, Portugália cikkek

Portugália varázslatos ország. Európa nyugati peremén, az Atlanti-óceán erős hullámaitól ostromolva, Spanyolhon és a Nagy Víz közé szorulva éli nyugodt, melankolikus mindennapjait ez a hosszú, keskeny ország. Lakói erős nosztalgiával viseltetnek az egykori tengeri birodalom régmúlt dicsősége iránt, kiváló borokat készítenek és zseniális a konyhájuk.

Írta: Kovács Attila, megjelenés ideje: 2016.06.20 16:51

A portugál-spanyol viszony az angol-francia dél-európai mintája. Szövetségesei is egymásnak, a portugál-angol konkrétan a máig életben lévő legrégebbi szövetség a világon (1386). A portói kedvelői értékelik ezt csak igazán.

Volt idő, amikor a világot lényegében e két nemzet uralta (persze folytonos szárazföldi hadakozásokkal csavarva viszonyukat). Húztak egy hosszanti tengelyt a földgömbön és attól balra a spanyolok, jobbra a portugálok voltak a királyok (1494). Csak az előbbi nem tudta, hogy van egy jelentős dél-amerikai terület Brazília néven, ahol már ott lobogott a szomszéd zászlaja, így lelkesen írta alá a megállapodást a világuralomról, mondva így le a samba de Janeiro népszerűsítéséről.

Hogy sokan mégis egy kalap alá veszik az Ibériai-félsziget két országát, mondván két latin nemzet, egy kultúra, így elég „letudni” a spanyolokat és máris ismerjük Portugáliát is, nagyfokú tájékozatlanságot feltételez. A portugálok kikérik maguknak, ha lespanyolozzák őket, hisz mások. Kezdve a mentalitásbeli eltéréstől, a zenén, ételeken át a földrajzi különbözőségekig. Az egyik kicsi, a másik nagy, az egyik befelé fordulva vigad, a másik kifordul magából, az egyik folyékony a másik nyelvén, a másik csak pislog, mert nem működik a gracias.

A spanyolok klasszikusan inkább tengerparti sziesztázók, a portugáloknak viszont ott a nyugati szomszéd, a nyughatatlan Atlanti. Adok-kapok viszony az övék, mert sokáig kényeztet az óceán, vízi paradicsom, de aztán gondol egyet, épphogy megrázza magát, ami pont elég ahhoz, hogy mindent legyaluló szökőárban érjenek partot a hullámok. (Amúgy laikus, első-óceános szemlélődőnek egy enyhe szélben is mini cunamiként fodrozódik a víz. ) 1755-ben egy ilyen, akkor érhetően világvége jelének tekintett katasztrófa újraírta Lisszabon történelmét.

5 nap / 3 éjszakás városnézés Lisszabonban Hotel ****

5 nap / 3 éjszakás egyéni városlátogatás Portugáliában

A hangulatos portugál főváros egész évben várja Önt! Ajánlataink tetszőleges indulási nappal és időtartamra foglalhatók. Nem kell csoporthoz alkalmazkodni,saját tempójában és érdeklődése szerint fedezheti fel a várost, de igény esetén van lehetőség a helyi magyar nyelvű idegenvezető által szervezett kirándulásokon részt venni.

Mindenszentek napján akkora földrengés volt az óceán közepén, ami először romba döntötte a város központját, az ünnepre gyújtott gyertyák miatt hatalmas tűz ütött ki, majd toronyháznyi vízoszlopok csaptak le és pusztították el, amit még lehetett.

A szökőár 3 óra alatt érte el Anglia partjait, 3 méteres hullámokkal köszönt be az ötórai teához és dolga végeztével lepihent. Ma kb. 3 óra a repülőút Lisszabon és Bristol között, mi 1755-ben járunk, ez elgondolkodtató. Lisszabon talpra állt, tudatos városépítésnek köszönhetően egy mindennél színpompásabb belvárost kapott. A földrengés nyomai azonban még mindig fellelhetők a városban, csak merni kell bemenni és felmenni, mert….