Látnivalók Rómában: Az ókeresztény katakombák

A világ legkiterjedtebb földalatti sírrendszere Rómában található, a közel 50 főkatakomba és a számtalan kisebb járat összesített hossza a becslések szerint eléri az 1000 kilométert, a későókorban, tehát a II. és az V. század között 5 millió halottat helyeztek itt el végső nyugalomra Krisztus követői. A korai keresztények temetkezési szokásai nagyban eltértek a tradicionális római gyakorlattól, Jézus hívei ugyanis a majdani feltámadás reménye miatt nem hamvasztották el társaik csontjait, hanem inkább földbe temették őket. A pogányoktól való elkülönülésre a hitbéli eltérések mellett a Nero császártól (64-től) a milánói ediktumig (313-ig) hosszabb-rövidebb szünetekkel folyó keresztényüldözések is okot adtak, a pogány uralkodók dühe elől sokszor a 10-20 méterrel a felszín alatt húzódó katakombákba menekültek a Krisztus istenségét elismerő emberek. 

A legszebb és leghíresebb járatok – a Szent Callixtus (San Callisto), a Szent Sebestyén (San Sebastiano), vagy épp a Szent Domitilla (San Domitilla) katakombák – a vak Appius Claudius censor által i.e. 312-ben építtetett híres út, a Via Appia mentén, tehát már a metropoliszon kívül találhatók, temetkezni ugyanis a római törvények szerint csak a város határán kívül lehetett. A felszín alatti folyosók híre számos pletykát megérlelt a pogány római arisztokrácia köreiben, a leghíresebb ilyen mendemonda a keresztények szimbolikus aktusának, a szentelt kenyér és az áldozati bor fogyasztásának a félreértésén alapult, a régi többistenhívő vallás követői szerint ugyanis Jézus hívei a föld alatt kannibalizmust folytattak, mikor Krisztus uruk testét ették és vérét itták.

Nero (54-68), Decius (249-251), Valerianus (253-260), majd Diocletianus (284-305) császárok alatt folytak a legkegyetlenebb keresztényüldözések a Római Birodalomban, az ősi isteneknek szóló nyilvános áldozatok bemutatását megtagadó személyeket válogatott kegyetlenségek között végezték ki, de nemegyszer elég volt a „christianus sum”, tehát a „keresztény vagyok” szókapcsolatot kimondani a halálos ítélethez. A mártírok holttesteit aztán a katakombákba temették, melyek a hívek körében később zarándokhellyé váltak.

A Via Appia harmadik mérföldkövénél lévő talaj számított a legideálisabbnak a vájatok létrehozásához, mivel ezen a helyen a puha tufába könnyedén fúrtak járatokat. Itt található a két legismertebb katakomba, a Szent Callixtus pápáról, illetve a Szent Sebestyén mártírról elnevezett járatrendszer. Előbbi 150 körül épülhetett és tulajdonképpen egy 20 kilométer hosszú labirintus, melyben többek között 50 mártírt és 16 főpapot temettek el. A katakomba leghíresebb és egyben legrégibb része a II. századi „pápák kriptája”, ahol Róma kilenc püspökének holtteste nyugodott, közülük öt nevéről mind a mai napig felirat is beszámol. A kripta bejáratánál márványtáblán olvasható a IV. század második felében élt Damasus pápa latin verse, mely a legyilkolt keresztények emlékezetére íródott.

A Szent Sebestyén katakomba a négy földalatti szintjével ugyancsak kiemelt jelentőségű, a helyet az ókorban sokáig a két mártírhalált halt apostol, Péter és Pál tiszteletére is használták (előbbit fejjel lefelé feszítették keresztre, utóbbit római polgárjoga miatt „csak” lefejezték), emiatt Constantinus császár (306-337), a Római Birodalom első keresztény uralkodója bazilikát építtetett később a járatrendszer bejárata fölé.

A katakombáknak nemcsak történelmi és vallási, hanem művészettörténeti jelentőségük is van. A szűk folyosókat keresztény témákat megjelenítő freskók, márványtáblák és díszes szarkofágok teszik változatossá, a későókor kutatói számára pedig talán a keresztény szimbólumok a legérdekesebbek. Számtalan krisztogram (Krisztus nevének első két betűjéből, a khíből (X) és a róból (P) készített szimbólum), hal- és galambábrázolás, valamint pásztort és egyéb bibliai jeleneteket (például az utolsó vacsorát) megjelenítő kép látható a járatokban. A kereszt viszont csak nagyon ritkán jelenik meg a falakon, az ókorban még inkább a krisztogramot, illetve az alfát és ómegát használták helyette a keresztények.

Sólyom Márk

Az Örök Város további látnivalóiról a Látnivalók Rómában című oldalon olvashat többet.