Látnivalók Rómában: A Forum Romanum

Róma és az ókori világ központjaként funkcionált évszázadokon keresztül a Capitolium és a Palatinus dombok között elterülő 2700 éves monumentális köztér, a Forum Romanum. A rómaiak „Kossuth terét” piacként, gyülekezési helyszínként, szakrális és politikai életnek otthont adó területként is használták, itt látható többek között az antik világbirodalom „Parlamentje” (a szenátusi Curia), Vesta istennő híres kör alakú temploma, továbbá két győzelmi diadalív is. Olyan világhírű személyiségek lépkedtek az ódon kövek között napi rendszerességgel, mint a történelem legnagyobb szónoka, Cicero, a zseniális hadvezér, Julius Caesar, az első római császár, Augustus (Kr. e. 27–Kr. u. 14), vagy az anyagyilkos uralkodó, Nero (54-68). A rómaiak több fórumot is építettek, a jelentősebb császároknak egyaránt elkészült a maguk köztere, azonban mindvégig a legrégebbi, a Forum Romanum maradt a legjelentősebb közülük, ezért gyakran Forum Magnumnak, „Nagy Köztérnek” is nevezték az ókorban.

Ha keleti irányból, a Colosseumtól közeledünk a Forum Romanum felé, akkor a Szent úton, a Via Sacrán lépdelve fogjuk megpillantani Titus (79-81) császár diadalívét, mely tulajdonképpen a tér kapujának számít. A Szent úton, illetve a zsidó háború (66-70) befejezése után a harcok győzedelmes megvívását ünneplő diadalív alatt vonultak el négylovas harci szekéren a Juppiter főistennek maszkírozott hadvezérek diadalmeneteik (triumphusaik) során. A tér északkeleti pontján Maxentius (306-312) császár bazilikájának romjai terülnek el, ez az építmény az egyik legújabb és legnagyobb a területen, több funkciót is ellátott egyszerre (kereskedelmi és igazságszolgáltatási helyszín, Róma város praefectusának, „polgármesterének” lakhelye), ugyanakkor a bazilika kifejezés majd csak a középkor folyamán fog nagyobb keresztény templomot jelölni. A Forum északkeleti részén látható még a várost alapító Romulus temploma is, mely az egyik legjobb állapotban megmaradt épület. Mellette áll az idősebb Faustinának, Antoninus Pius (138-161) császár feleségének szentelt imahely, az ókorban a császárokat és császárnékat gyakorta istenné avatták haláluk után, így saját papsággal és templomokkal is rendelkeztek, áldozatokat mutattak be nekik, imádták őket.

A Forum északnyugati pontján található Septimius Severus (193-211) császár parthus háborúinak sikerét hirdető diadalíve, továbbá a szónoki emelvény, a Rostra, melyen Kr. e. 43-ban a kivégzett, vagy öngyilkosságra kényszerített rendszerellenes személyek, így Cicero levágott fejét is közszemlére bocsátották. Emögött látható az ókori római „Parlament”, tehát a szenátusi Curia (Curia Julia), ahol a szenátorok a világbirodalom ügyeit tárgyalták a két consul, majd később a császár jelenlétében. A köztér nyugati részének nevezetességei közé tartozik több romos állapotban megmaradt templom, ezeket Concordiának (az „Egyetértésnek”), a nyilvános árnyékszékek használatát megadóztató Vespasianus (69-79) császárnak, valamint az aranykori istennek, Saturnusnak szentelték. Utóbbi épület évszázadokon keresztül az állam kincstáraként is funkcionált.

A Forum Romanum középső részét – mely 2700 évvel ezelőtt még mocsaras terület volt – Lacus Curtiusnak, Curtius-tónak nevezték az ókoriak, a szabin nők elrablása miatt kitört háborúskodás során ugyanis a nőszöktető rómaiak ellen bosszút forraló ellenséges hadvezér, Mettius Curtius kis híján itt fulladt bele a később lecsapolt mocsárba. A terület egyébként egy császárgyilkosságról is hírhedt, a hordszékéből kiborított Galbát (68-69) a Forum ezen részén szurkálták halálra ellenfele katonái. Kissé odébb tornyosul Phokas (602-610) bizánci császár koraközépkori oszlopa. A pápával furcsa módon jó viszonyt ápoló uralkodó leginkább csak kegyetlenségeiről és véres uralkodásáról maradt ismeretes, hatalomátvétele után a trónjáról letaszított császárt például csak azután végeztette ki, hogy végignézette vele saját fiai erőszakos halálát. A kegyetlen zsarnokot végül nyilvánosan fejezik le Konstantinápolyban.

A köztér déli részén három épület kiemelkedően fontos. Az egyik a Julius Caesar által építtetett Basilica Julia, a másik a Vesta szüzek házát, illetve a Vesta istennő templomát magában foglaló komplexum, míg a harmadik a Regia, vagyis a római főpap, a pontifex maximus háza. Sajnos utóbbiból már semmi sem látható manapság. A Vesta szüzeket gyakran már gyermekként kiválasztották a papnői feladatokra, szüzességi fogadalmat kellett tenniük, s őrizniük kellett az istennő örökkön égő szent tüzét. A fogadalmukat megszegő, ártatlanságukat vesztő Vesta szüzeket a legkegyetlenebb módon büntették, élve temették el őket. A feladatukat jól végző papnők azonban számos privilégiumot élveztek, s a 30 év letelte után meg is házasodhattak, tehát a szüzességi fogadalom esetükben nem a halálig tartott.

Az Örök Város további látnivalóiról a Látnivalók Rómában című oldalon olvashat többet.