India és Nepál - élmények Ázsiából

Tíz ember tízfélét mondott arról, hogy milyennek látta Nepált vagy Indiát elsőre, másodikra. "Koszos, zajos, színes, misztikus, orrfacsaró, zsúfolt, mesebeli, kibírhatatlan, feledhetetlen" - csak néhány a leggyakrabban reá aggatott jelzők közül.

Turányi-Vadnay Szabolcs írása.

Langtang-völgy, Nepál Nepál középső részén, nagyjából az Everest- és az Annapurna-tömb közé esik a Langtang Lyrung és a Langtang II hegyekről elnevezett régió. Észak felől Tibettel határos, dél felől a Katmandu-völgy északi hegyvonulata zárja, itt vezetett át a hegyeken az egykori Selyem-út. Két hete élek itt főtt rizsen (bhat) és lencselevesen (dhal), ahol 4000 méter felett még lakott település van, a falvak közt a gyalogösvény az egyetlen összeköttetés, ahol a nagy részben tibeti lakosság még szárított jaktrágyával fűt és a holttesteket még mindig húsevő madarak tüntetik el. Tegnap Syabru Bensiben azonban egy 300 méter melyen a hegybe nyúló alagútrendszerben is voltam, ahol egy vízi erőmű működik alig tíz kilométerre attól a helytől, ahol este még gyertyával világítanak. Csúcstechnikát képviselő német generátorok és francia turbinák, hatvantonnás rögzített daru és számítógép-vezérelt szellőztetőrendszer ötven megawatt áramot fejleszt ott, ahol a szomszédos faluban mindössze egy telefonkészülék jut a teljes lakosságra. A hegymászás és a napi 30 kilométer kimerített. Ideje lazítani, sült csirkét enni. Holnap reggel indul a busz – hogy aztán tizennégy óra zötykölődés után – ami alatt légvonalban 160 kilométert tesz meg – végre Katmanduban pihenhessük ki magunkat.

Katmandu Nepál hat városa közül a legnagyobb. Nepál 14 millió lakosának egyhetede itt él földszintes, legfeljebb kétemeletes házakban. Központjában ezeréves templomok tövében Internet-kávézók. Egyazon üzletben kapható itt a tibeti jakszőr kabát és a legkorszerűbb hegymászó-overall. Voltam tegnap Kumari templomában, aki az egyik hindu isten – Durga - reinkarnációja. Az ötéves kislány addig isten, amíg biológiailag felnőtté nem válik - gyakorlatilag tizenéves koráig. Szerencsétlen gyerek elzárva él egy hatszáz éves házban a város főterén. Van ugyan néhány "udvarhölgye", de évente csak két alkalommal mehet ki az emberek közé, akkor sem teheti a lábát a földre - gyaloghintón hordozzák.

Dardzsiling, India Mi a közös Kőrösi Csoma Sándorban, és a világ tetejét elsőként megmászó serpában, Tenzig Norgayben? – Hát az, hogy a síremlékük egymástól tízpercnyi sétára van, a Hegyek Királynőjének nevezett, általunk leginkább csak a teájáról híres Dardzsiling városa állatkertjének közelében. Kőrösi és a helyi keresztény temető többi sírját a tanításközi szünetekben gyerekhad lepi el a szomszédos iskolából. Futkároznak a fejfák között, papírsárkányt eregetnek. Nagyon nem tudom elítélni őket - itt a halottakat elégetik és nem eltemetik, nem része a hagyománynak a temető tisztelete. De Kőrösi Csoma Sándor sírja rendben van. Minden évben eljön ide 2-3 magyar diák, aki kigyomlálja, újrameszeli, kijavítja. Aztán a Tigris-hegyről megnézi a híres dardzsilingi napfelkeltét a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa, a Kancsendzönga tövében híres dardzsilingi teát kortyolgatva. Benáresz, India Mindenki tudja, hogy a hindu vallásban nagyon sok isten van, mindegyiknek több reinkarnációja - ahogyan a hinduknál mindenki újjászületik, és az előző földi életétől függően kerül magasabb vagy alacsonyabb kasztba. Kivéve azokat, akik nagyon szent életet éltek, végigjárták a kasztok ranglétrait és haláluk után a Brahmával való szent egyesülésbe kerülnek. Az örök újjászületés körforgása alóli megváltás másik módja azonban egyszerűbb ennél: Benáreszben kell meghalni, önmagunkat a folyó partján elhamvaszttatni, porainkat a szent Gangeszbe szórni. Így aztán a Benáreszben két helyen – egy "kevésbé szent" folyóparti krematóriumban és egy "nagyon szent" nyílt folyóparti hamvasztóban (mindenki szeme láttára) folyik a halottégetés a nap 24 órájában. Egyes holttesteket Kalkuttából és Bombayből hoznak ide elhamvasztani, és van egy elfekvő, ahol öreg emberek hadserege várja a halálát a szent Gangesz mocskos vizének partján. A város fő látványossága az ezernyi templom mellett a sok ghat vagyis gát - aminek itt is hasonló a jelentése, mint a magyarban: a ghat a hinduknál a kiépített folyópartot jelenti. Afféle rakpart, sétány, vízbe vezető lépcső és a mögötte lévő többszáz éves hatalmas épület együttese. Az igaz hindu életében legalább egyszer elzarándokol Benáreszbe és a gátaknál megmosakodik a Gangeszben, a szent víz által lemosva magáról valamennyi bűnét. Itt - ahogyan mindenhol Indiában – a halottégetés nyilvános. Ráadásul a gangeszi gátakon ez turistalátványosság, és - a hozzátartozókon kívül - valószínűleg ez senkit sem zavar. Fényképezni persze nem szabad, ahogyan a legszentebb templomok belső oltárait sem – viszont látványosságként több helyi ember - idegenvezető, "szent ember", magát a helyi szegényház gondozójának kiadó, a halálukat váró szegény emberek számára "tűzifáravaló" pénzt gyűjtő és képeslapárus megélhetési forrása. A fa, amelyből egy halott elégetéséhez 200-300 kilogramm szükséges, nagyon drága. 145 rúpia (kb. 700 forint) kilója, ami azt jelenti, hogy egy halottégetés 150-200 ezer forint, ehhez jönnek a járulékos költségek - a különleges halotti lepel, szertartás, halottszállítás. Fehér lepelben égetik a férfiakat, pirosban a nőket, aranyszínűben az öregeket. Már akit el szabad égetni. Vannak, akiknek nem jó a karmájuk - őket egyszerűen a Gangeszbe süllyesztik. Nem égetik a terhes nőket, a kobramarás által elhunytakat, a leprásokat, megcsonkítottakat és a kisgyerekeket. Kő kerül a nyakukba, aztán lehet ébredni a nagy folyam fenekén. A szent teheneket - amelyek csordástul legelik a szemetet Benáresz szűk sikátoraiban - és a kígyókat hasonlóan a folyóba vetik, őket viszont nehezék nélkül. Így ha egy órát ülünk a folyóparton, valószínűleg Síva szent állataiból legalább egyet láthatunk döglötten tovaúszni. Negyven méterrel lejjebb pedig ott mosakszik tisztara a napi több ezer igazhitű hindu a világ legtisztább vizében.