Gleccserár veszély a Mont Blancon-helyszíni tudósítás

A gleccserek csodás és egyben félelmetes képződmények. Hatalmas fehér kígyóként kanyarognak a sziklás hegyóriások között, mélyükben rejtenek rengeteg fagyott édesvizet, töredezett felszínük pedig gyakran halálos veszélyt jelent az ott túrázókra.

Persze sokkal komolyabb hatásokat okozhat egy gleccser  az emberek életében, még olyanokon is kitöltve erejét, akik elég bölcsek ahhoz, hogy ne járkálják össze a havat a hátán, és nem merészkednek e bizonytalan közegbe. Aki csak a páratlan kilátás érdekében vett telket a Mont Blanc alatt, vagy egyszerűen csak a Saint-Gervais völgybe született példásan töltött előző életeinek köszönhetően, azt bizony nem alszik nyugodtan ezen az őszön. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Tete Rousse gleccser belsejében 65 ezer köbméter(az rettenetesen sok) olvadékvizet találtak a kutatók. Az előző évek melegedő időjárásának köszönhetően halmozódott fel ez a víztömeg, és külön problémát jelent az is, hogy ez a hatalmas súly tömegénél fogva is tovább olvasztja a jéggátat. Elképzelni is nehéz azt a pusztítást, amit ennek a mennyiségnek az elszabadulása jelentene az alant elterülő völgyekre. Mivel Nyugat-Európa legmagasabb pontjára épp itt vezet fel a legkönnyebben mászható útvonal, ezen a gleccseren és alatta naponta több száz ember baktat fel vagy le  a tengerszint fölé  4810 méterrel emelkedő Mont Blanc meghódításának vágyától vezérelve. A francia hatóságok nem sokat teketóriáztak, azonnal próbafúrásokat nyitottak a gleccser esésvonalában, a jelenlegi állapotot felmérendő. A kritikus részen több, napelemmel táplált és a vészjelzőközponttal folyamatos kapcsolatban lévő mérőállomást helyeztek el, így ha megszólal a völgyben a sziréna, akkor 10 perce van a lakosságnak biztonságos helyre menekülni. Ugyanis a több méteres szökőárszerű hullám hatalmas sárlavinát és sziklaomlást is elindítana. Szeptember eleji ottjártunkkor lázas munka folyt a felszínen. Helikopterrel hatalmas aggregátorokat és konténereket valamint egy markolót szállítottak a jégre, majd nagynyomású forró vízzel megkezdték a kutatóárkok kibővítését. Hatalmas kék vízvezetékcsövet fektettek a szivattyúkhoz és megkezdték a veszélyes mennyiség Bionassay gleccserre való lassú leeresztését, ahonnan biztonságosan a környező patakokon keresztül majd az Arve-ba folyik az olvadékvíz. A biztató eredmények ellenére mindenkit óva intenek a helyi hatóságok: nem tudják teljes bizonyossággal kizárni az árvíz elindulását, a megelőzés viszont jól halad. A munkát nehezíti, hogy a kőomlásairól hírhedt Grand Couloire szomszédságában lévő hegyoldal most előre került a veszélyességi listán, és hatalmas kőtömbökkel bombázza a gleccser felszínét. Így nem csak a hegymászás, de az árvízi védekezés is veszélyes a kőhullás miatt. Több hír szólt a 2250 méter magassági közlekedő fogaskerekű kisvonat a TMB lezárásáról is: ezt egyébként is indokolta egy évek óta tervezett felújítás, minek keretében új talpfákat és  végállomást kap a népszerű vasútvonal. Reményeink szerint megmenekül a bájos kisváros és a harsogó zöld füvű rétekkel és mélyzöld fenyvesekkel borított völgyet sem borítja el méter vastag kő és sártörmelék egy gleccserár nyomán. Igaz, most elég ipari a környezet a Tete Rousse ház környékén, de mindez szükséges a völgyben élők és az itt túrázók biztonságának szavatolásához. Néhány kép a munkákról: