A Mont Blanc megmászása,-sztori és történelem

Nos, kezdjük Ádámtól és Évától- nekik sokkal jobb ötleteik voltak a Paradicsomban, mint hogy hiányos öltözékben másszanak magas hegyeket. 1786 ban azonban megunta az emberiség a történelem-hosszon át tartó bűnt, háborút és paráznaságot- két humanoid képviseletében tiszteletét tette a csúcson.

Akkor még azt hitték, hogy Európ a legmagasabb csúcsát mászták meg, de Mozart barátja, Saussure unszolására, Paccard és Balmat még nem tudhatta, hogy ez a csúcs csak a 18.-ik az öreg kontinens hegyeit magasságuk szerint sorba állító listában: igaz az összes legyőzője a Kaukázusban található. Azóta is Chamonix főterén mutatják egymásnak a csúcsot, amit kiválóan lehet a szomszédos kávézóteraszról is szemlélni- ekkor jut eszünkbe elsőnek, hogy lehet, ennyi elég is lenne. Itt még nevetgélünk ezen, de néhány nap múlva komolyan, nagyon komolyan fontolóra vesszük, mennyivel jobb ötlet lenne mindezt a szépséget lentről megfigyelni. De az élet örökös tanulás ugye... A Hegyet gleccservölgyek határolják, maga a Chamonix-völgy is jégvájta teknő: alkotója a  jégkorszakban egészen Genfig elért. Mára már magasan találhatók az oldalvölgyekből kilógó jégfolyamok folyton omló végei- az 1800 as években még simán leértek a fővölgy talpáig. Azóta persze fóliasátorrá változtattuk piciny Földünk légkörét, persze ettől még nem terem meg a paradicsom Szibériában- de néhány kiadós anomáliára azért számíthatunk a közeljövőben. A felmelegedés nem csak abban érezteti hatását, hogy én a röpke 10 év alatt, mióta ide járok, látványos jég visszahúzódást tapasztaltam. A havas gerinceket, régebben egybefüggő, hasadékmentes hegyoldalakat most spaltnik szabdalják fel: egyre komolyabb kockázatot okozva. A folyamat a legveszélyesebbnek tartott szakaszon, a Grande Couloir-ben is tetten érhető: csak nyár elején van már hó, augusztusra teljesen eltűnik, így "csak" egy meredek törmeléklejtőn kell átsétálni. A biztosításra kifeszített drótkötél ilyenkor több méter magasan, majdnem funkció nélkül himbálózik felettünk, azért persze lehet használni, ha szükséges- de semmiképp ne így. mert annak csupán egy eredménye lehet: ez. Az elhelyezkedését tekintve a Hegy Olaszország és Franciaország határán van, bár a főcsúcs teljesen francia terület, már amennyiben ez bármit is számít az európai integráció tekintetében. Itt kanyarodik az Alpok főgerince kelet-nyugati irányból észak-délibe, és az Atlanti-óceán partjaitól bizony ez a legnagyobb pukli-szép és akadálytalan fentről a kilátás arrafelé. Ennek a geológiai ténynek viszont komoly meteorológiai következményei vannak, amennyiben ebből az irányból érkezik csapadékos légtömeg vagy front: jobb ilyenkor fedett helyre húzódni, leginkább az alacsonyabb régiókban. Kempingben keresztrejtvényt fejtve, kocsmában félig igaz mászótörténeteket mesélve vagy Chamonix hegymászó múzeumában is sokkal nagyobb biztonságban vagyunk ilyenkor, mint a ködben, viharban, a hómezőn kóborolva. A legfontosabb, hogy itt nem Hazudós B. Márta jósolja az időt: nagyon, de nagyon komolyan kell venni az előrejelzést, mert az életünkbe kerülhet a "ilyen kis havazásban simán felmegyünk" meg a "majd időközben biztos gyengül a szél" kezdetű virtuskodás. Számoljunk vele, hogy egy hirtelen jött havazás a nyár kellős közepén akár több napra is a hegyen marasztalhat minket. Előrejelzés, előrejelzés, előrejelzés. Apropó idő. A legjobb időjáráshoz alakították a hegyi házak is a nyitva tartásukat: június közepétől szeptember közepééig vannak nyitva. Júniusban még sok a hó, és jó hideg van: a kevesebb ember miatt én ezt szeretem a legjobban, júliusban már jobb a klíma fenn, nem nagyon fagy hajnalban, de azért még biztonságos, az augusztus felejtős, ilyenkor van a legjobb idő:legnagyobb tömeg a csúcsrégióban. A szeptemberi időszak a másik kedvencem, már nincsenek annyian, gyönyörű az ég színe, és gyakori a szép idő- mondjuk ha vihar van, az már hosszabb és erősebb mint a nyáron tapasztalt néhány napos rosszidő-periódusokban. A következő részben a szükséges fizikai felkészülést vizsgáljuk.