10 ősi város, ahol még ma is élnek

Csokorba szedtünk a világ legrégebb óta lakott települései közül tízet, melyek máig őrzik ősi hangulatukat, ahol minden kő régi történeteket mesélhetne, s ahol mégis úgy pezseg az élet, mint a legmodernebb metropoliszokban.

10. Ife, Nigéria – alapították: kb. Kr. e. 350
A yoruba nép máig az emberiség mitikus bölcsőjének tartja ősi városát. A legenda szerint két istenségük egyike hozta létre az első embereket agyagból, akik közül az egyikből király lett. A XI. században a város a királyság fővárosa lett, az itt élő emberek neves kézművesek voltak; hozzájuk köthetők a régió híres terrakotta fejei, melyeket az elkövetkező kétszáz évben alkottak. A XVIII. században majdnem megsemmisült, de a rabszolga-kereskedelem sem tett jót virágzásának. Ife városában található ma az ország egyik legnagyobb egyeteme, valamint a Nigériai Történelmi Társaság. Ife ma 600 ezer lakosú város.

9. Balkh, Afganisztán – alapították: kb. Kr. e. 500
Alapítása idején Baktra néven ismerték, s a Nagy Sándor által meghódított Perzsia Baktria tartományának központja volt. Miután jó néhány hódító leigázta, Khoraszan fővárosa lett. Balkh a középkor során a tudás, a művészetek központja lett, s a „Városok anyja” nevet ragasztották rá, s úgy tartják, itt alakult ki a zoroasztriánus vallás is. A XIII. században, Dzsingisz kán hódítása során a város nagy része elpusztult, s a XV. századig csak romjai álltak. Ma sem sokkal nagyobb egy falunál (lakossága néhány ezer fő), ennek ellenére néhány régi épület fennmaradt, köztük számos buddhista sírépítmény, és a város külső falai.

8. Luoyang, Kína – alapították: kb. Kr. e. 1050
Egyike Kína nyolc ősi fővárosának, a Csou-dinasztia uralkodása alatt, a Kr. e. XI. században alapították. Az elkövetkező idők során kilenc egymást követő dinasztia fővárosa volt. Sajnos a város egy jelentős gazdasági válságon ment keresztül, mely az 1900-as évek közepéig tartott. A luoyangi iparosodás a Szovjetunió közreműködésével éledt újjá. A város egyik nagy építészeti és spirituális kincse a Fehér Ló Templom, mely a kínai buddhizmus bölcsője, s a Kr. u. I. században épült. Emellett a városban találhatók az UNESCO Világörökség által védett Longmen grották, mely egy sor buddhista barlang, s a buddhista építészet gyöngyszemei.

7. Patras (Pátra), Görögország – alapították: kb. Kr. e. 1100
Bár a régészeti bizonyítékok szerint a települést a Kr. e. III. évezredben alapították, városként a II. évezredtől működött. Történelme kezdeti időszakában viszonylag jelentéktelen volt, csak a második akháj liga (görög poliszok szövetsége) idején nőtt meg a fontossága. Tengerparti elhelyezkedésének köszönhetően a város fontos kereskedelmi központ volt, s ma is az. Sajnos nagyon kevés ókori épülete maradt meg, ezek egyike egy római kori Odeon (kis színház épület, mely a II. században épült), és egy ősi akropolisz a Kr. e. XIV. századból, melyet a legenda szerint maga Héraklész épített.

6. Kutaisi, Grúzia – alapították: kb. Kr. e. 1400
Kutaisi Grúzia egyik legrégebbi és legnagyobb városa, mely olyan királyságok fővárosa volt, mint a Kr. e. VI. században létezett Kolkhisz. Ez a királyság az Argonauták, Jaszón és az aranygyapjú ógörög mítoszából lehet ismerős számunkra. A várost később számos támadás érte, többek között a mongolok és a törökök is kifosztották. A XII. században Kutaisi a Grúz Királyság fővárosa lett, s páratlan építkezések kezdődtek benne. Ekkor épült Kutaisi egyik leghíresebb nevezetessége, a Gelati kolostor, mely a középkori grúz építészet gyöngyszeme. Az épület nagyon jó állapotban maradt fenn, ma UNESCO Világörökségi védelem alatt áll.

5. Türosz, Libanon – alapították: kb. Kr. e. 2750
Az ősi föníciai kikötőváros, Türosz kedvező fekvése miatt hamarosan virágzó kereskedőközpont lett, de épp ezért többször is támadásokkal kellett szembe néznie: a babiloni király, Nabukodonozor 13 éven át sikertelenül ostromolta, majd Nagy Sándor vette be falait, a várost pedig – az ellenállás miatt – földig rombolta. Itt, vagy a közeli Szidonban állítottak elő először bíbor festékanyagot (a bíborcsiga nedvéből), amely miatt a görögök Phoinikes-nek – bíbor népnek – nevezték őket, innen ered a föníciai elnevezés. Az ókorban Türosz egy kis szigeten helyezkedett el, de Nagy Sándor hatalmas töltést emeltetett, s így összekötötte a települést a szárazfölddel. A város ma Sour néven ismert, s Libanonban található. Számos római kori nevezetességgel büszkélkedik, ezek egyike egy II. században épített hippodrom, mely az egyik létező legnagyobb a világon.

4. Szidon, Libanon – alapították: kb. Kr. e. 3000
Szidon neve a görög ’halászat’ szóból ered, amely tökéletesen rávilágít a föníciai kikötőváros egyik legfontosabb bevételi forrására, a halászatra. Emellett persze kereskedelméről és üveggyártásáról is híres volt. Akár csak testvérvárosát, Türoszt, Nagy Sándor Szidont is elfoglalta, azonban ez a város megmenekült a pusztulástól, mivel lakói feltétel nélkül adták meg magukat a makedón hódítónak. Szidon a török uralom alatt is virágzott, bár többször is feldúlták és átépítették. A város egyik legrégebbi építészeti öröksége a gyógyulás föníciai istenének, Eshmunnak szentelt templom, mely a Kr. e. VII. századból maradt fenn.

3. Argosz, Görögország – alapították: kb. Kr. e. 5000
Európa talán legöregebb városa, Argosz eredetileg görög polisz (városállam) volt. Bőséges természeti erőforrásainak, és a termékeny argoszi síkságnak köszönhetően, a mükénéi időszak végén, a Kr. e. II. évezredben erősödött meg, s Spárta felemelkedéséig a régió legmeghatározóbb városállama volt. A város és környéke számtalan alkalommal feltűnt a görög mitológiában is: itt született Perszeusz, Diomédész és Agamemnón király is. Argosz a legtöbb görög polisszal ellentétben a római, majd a bizánci időkben is virágzó település maradt. A modern Argosz nagy részben az ősi város maradványain épült fel, így csak kevés maradt meg az ókori polisz emlékeiből, a legrégebbi műemlék az argoszi Heraion (Héra istennő temploma), mely a Kr. e. VII. századból származik.

2. Büblosz, Libanon – alapították: kb. Kr. e. 6000
A legrégebbi létező föníciai város, Büblosz számos tudományos és technológiai felfedezés helyszíne volt hosszú történelme során. A történészek szerint itt találták fel a föníciai ábc-t, mely az írásbeliség meghatározó állomását jelentette. Görög elnevezése a ’papír’ szóból ered, mely egyike volt legfontosabb exportcikkének. Büblosz a Kr. e. III. évezred végén az amoriták támadása következtében porig égett. A város eredetileg egyiptomi protektorátus volt, fontos kiviteli termékei – cédrusfa, stb. – fejében védelmet élvezett. A Kr. e. XI. században függetlenné vált, s föníciai terület lett; jelentőségét meglehetősen sokáig megtartotta, majd a keresztes hadjáratok után lehanyatlott. A modern Jbail nevű város jórészt az ókori Büblosz romjain épült fel, megmaradt ókori műemlékei UNESCO Világörökségi védelem alatt állnak.

1. Jerikó, Izrael – alapították: kb. Kr. e. 9000
Az emberiség talán legrégebbi lakott (és a Föld legalacsonyabban, tengerszint alatt 250 méterrel fekvő) települése a ciszjordániai területen található Jerikó. Rendkívül termékeny talajának köszönhetően először itt telepedtek le a régió vadászó-gyűjtögető népei, s kezdték meg az állatok háziasítását. Városfalai a történelem első védelmi rendszerét jelentették. A prehisztorikus Jerikó Tell es-Sultan néven ismert; a település hosszú évszázadokon keresztül virágzott, majd a Kr. e. II. évezred vége felé nomád törzsek elpusztították, majd néhány száz évvel később tűz martaléka lett. A modern Jerikó az ősi város egy részén épült fel, de fontos szerepe volt a zsidó és keresztény kultúrkörben is.