Ha egy kis változatosságra és turistamentes nyugalomra vágyunk Rómban, érdemes egy kellemes sétát tenni Róma legrégibb útján, a Via Appián. A Birodalom legfontosabb közútját Appius Claudius Caecus censor kezdte el építtetni Kr. e. 312-ben, hogy biztosítsa a samnis háborúban harcoló legiók utánpótlását. Az út Rómát és az apuliai Brindisit (az ókori Brundisiumot) kötötte össze, s a Várost a Porta San Sebastianón (Porta Appián) keresztül hagyta el. Az út mentén több érdekes, spirituális élményt nyújtó látnivaló sorakozik.

A monumentális téglakapu után alig 800 méterre áll a bájos kis Quo Vadis templom (Chiesa del Domine Quo Vadis), éppen ott, ahol a legenda szerint a menekülő Szent Péter találkozott Jézussal, s megkérdezte tőle, hová megy? (Domine, quo vadis - Uram, hová mész?). Krisztus erre azt felelte, Rómába megyek, hogy újra keresztre feszítsenek. (Eo Romam iterum crucifigi). Péter visszafordult, s nem sokkal később valóban keresztre feszítették. A történet Henryk Sienkiewicz Quo Vadis című regényéből ismerős lehet. A kis barokk templomban láthatjuk a híres lengyel író mellszobrát, és a fejjel lefelé megfeszített apostol képét, aki nem tartotta magát méltónak arra, hogy Jézushoz hasonlóan fejezze be életét. 

A Via Appia Anticán több ókeresztény katakombát (San Callisto, Domitilla) is találunk, de közülük a San Sebastiano maradt fenn a legjobb állapotban. A négyszintes temetkezési helyet már a Kr. u. I. században is használtak, majd a IV. század elején halálra nyilazott római katonát, Szent Sebestyént temették el itt, de ereklyéit később a katakomba fölött álló San Sebastiano fuori le Mura templom Albani-kápolnájába vitték. Szintén itt látható a barokk nagy szobrászának, Berninek gyönyörű Szent Sebestyén-szobra is.

A csendes, rusztikus úton tovább sétálva elérjük az igen jó állapotban fennmaradt Maxentius cirkuszt, mely a IV. századból származik. A feljegyzések szerint csupán egyszer rendeztek benne játékokat, Maxentius császár fiának, Valerius Romulusnak a temetése alkalmából. A Maxentius cirkuszból már jól látható Caecilia Metella robosztus, dobalakú síremléke, mely a köztársaság kora óta őrzi a Via Appiát. A nemes hölgy a triumvir Marcus Licinius Crassus fiának felesége volt. Szarkofágja ma a Farnese palotában látható. A síremléket a középkorban a Caetani család erődítménynek használta.

Látnivalók Rómában

Látnivalók nevezetességek Rómában

Ha Rómában egyetlen ókori romot, világhírű múzeumot, vagy ismert nevezetességet sem láthatnánk, akkor is érdemes lenne ellátogatni az Örök Városba utánozhatatlan hangulatáért. Az évszázados, ütött-kopott vakolatú épületek, a tetőteraszokra telepített buja kertecskék, a méregzöld zsalugáterek, a látóhatár fölött őrködő kupolák, a Tevere álmosan kanyargó vonala, mely felett ódon hidak ívelnek keresztül, az utakat övező tányérlombú pineák, vagy az ég felé törő ciprusok, az utakon moszkitóként száguldozó kismotorok – maradjunk stílusosak: Vespák – berregő hada mára védjegyévé váltak Rómának, mely épp ettől az eklektikus egyvelegtől oly menthetetlenül romantikus. Az alábbiakban összeszedtük a 10 leghíresebb látnivalót, amit Rómában járva kötelező megnézni!

Az Örök Város további látnivalóiról a Látnivalók Rómában című oldalon olvashat többet.