Párizsról az emberek többségének azonnal a Notre Dame, a Louvre, vagy az Eiffel-torony ugrik be, ami talán nem is véletlen, hisz e három intézmény mára szinte a város védjegyévé vált. Ez utóbbi látványosság ma a világ leglátogatottabb fizetős nevezetessége: csak 2011-ben 7,1 millió látogató kereste fel, s 2010-ben járt itt a 250 milliomodik vendég.

3 napos városlátogatás Párizsban - Hotel ***

egyéni városnézés repülővel

Párizs a "Fények városa" egész évben várja Önt! Ajánlataink tetszőleges indulási nappal és időtartamra foglalhatók. Nem kell csoporthoz vagy fix programhoz alkalmazkodni, idegenvezető nélkül, saját tempójában és érdeklődése szerint fedezheti fel a várost.

Pedig az „Öreg Hölgynek” vagy épp „Csúfságnak” is nevezett acéltorony igencsak megosztja a közvéleményt, sokan kedvelik, mások utálják, s ez korábban sem volt másként. Már megépítése körül is parázs viták bontakoztak ki, a korszak művészei – a többi között ifj. Alexandre Dumas, vagy Guy de Maupassant – petíciót írtak alá a torony megépítése ellen.

Az 1789. évi forradalom 100. évfordulójára tervezett világkiállítás tervezői a kor elképzeléseivel összhangban valami monumentális megvalósítására törekedtek, mely méltán dicsőítheti Franciaország nagyságát. Akkoriban a korszak építészei egy „ezer lábnál magasabb” torony megvalósításán fáradoztak Washingtontól Párizsig, de kivitelezésük a technikai nehézségek miatt többnyire csak álom maradt.

4 napos városlátogatás Párizsban - Hotel ***

egyéni városnézés repülővel

Párizs a "Fények városa" egész évben várja Önt! Ajánlataink tetszőleges indulási nappal és időtartamra foglalhatók. Nem kell csoporthoz vagy fix programhoz alkalmazkodni, idegenvezető nélkül, saját tempójában és érdeklődése szerint fedezheti fel a várost.

A világkiállításra az Eiffel & Cie. két mérnöke, Maurice Koechlin és Émile Nouguier egy látványos acéltorony tervét dolgozta ki. Gustave Eiffel – aki addig csak kevéssé lelkesedett az ötlet iránt – 1884-ben megvásárolta a szabadalmat, s a torony ettől fogva cége neve alatt futott. A tornyot először a barcelonai világkiállításra kínálta fel a katalán város polgármestere számára, de ő hatalmas költségei miatt nem vette meg az ötletet. Publikációk, reklámok és hatékony pr bevetése után azonban a párizsi városatyákat sikerült megnyernie terve kivitelezéséhez, melyet 80%-ban saját zsebből előlegezett meg. Bár a tornyot eredetileg 1909-ben lebontották volna, végül úgy állapodtak meg, hogy az első 20 évre Eiffel megkapta a hasznosítás jogát, mely azután átkerült Párizs város tulajdonába.

A torony építése 1887 elején kezdődött meg a Mars-mezőn, s a tiltakozások ellenére havonta mintegy 12 méterrel lett magasabb. Hamarosan túlszárnyalta az 1848-84 között épült Washington-emlékművet is, mely addig a világ legmagasabb ember készítette építmény és obeliszk címet viselte (ma csak a kőépítmények között őrzi elsőségét). Az Eiffel-torony ezután 41 évig volt a világ legmagasabb ember által emelt épület címének büszke tulajdonosa, melyet csak 1930-ban hódított el a New York-i Chrysler Building. 1957-ben az „Öreg Hölgy” visszavette elsőségét (persze már csak a Chrysler Buildinggel szemben), amikor egy 22 méter magas tévéantennát szereltek a tetejére (így ma összesen 322 méter magas, míg a Chrysler Building „csak” 319 méter).

5 napos városlátogatás Párizsban - Hotel **

egyéni városnézés repülővel

Párizs a "Fények városa" egész évben várja Önt! Ajánlataink tetszőleges indulási nappal és időtartamra foglalhatók. Nem kell csoporthoz vagy fix programhoz alkalmazkodni, idegenvezető nélkül, saját tempójában és érdeklődése szerint fedezheti fel a várost.

Végül a határidő betartásával, 1889 tavaszán elkészült a torony. A nagy sikernek köszönhetően a világkiállítás első hat hónapja alatt a torony 2 millió látogatót fogadott. Ekkoriban az első emeleten az „Anglo-American Bar” nevű luxusétterem működött, a másodikon pedig a Le Figaro működtette szerkesztőségét, de Eiffel is fenntartott magának itt egy kis lakást (a híres építész nevéhez fűződik a New York-i Szabadságszobor tartószerkezete, a budapesti Nyugati pályaudvar terve, de a Margit-híd munkálataiban is részt vett).

Az Eiffel-tornyot többször is az elbontás veszélye fenyegette, melyet a náci megszállás idején Hitler komolyan fontolgatott is, hogy fegyvereket készíthessenek belőle. 1940-ben elvágták a liftek kábelét, hogy a németek csak gyalog tudjanak feljutni a torony tetejére. Hitler nem is mászta meg, ezért azt mondták, hogy bár Franciaországot meghódította, de az Eiffel-tornyot nem. A torony különböző szintjein tudományos méréseket is folytattak: 1910-ben Theodor Wulf atya a tetején tett mérései során fedezte fel a kozmikus sugárzást. 1925-ben egy Victor Lustig nevű szélhámos két alkalommal is eladta a tornyot, mint fémhulladékot, ami akkoriban még egész hihetőnek tűnt, tekintve, hogy a tornyot eredetileg csak időlegesen akartak megtartani, s meglehetősen rossz állapotban is volt. 1925 és 34 között három oldalán a világ legnagyobb világító reklámja (Citroën) működött. Az „Öreg Hölgy” megélt villámcsapást (1902), tűzvészt (1956), de még bungie jumping ugráshoz is választották bázisként (1987 – A. J. Hackett, 1991 – Thierry Devaux).

Közkedveltségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azóta számos replikáját megépítették a világ különböző pontjain. Így például Las Vegasban a Paris Las Vegas hotel előtt, a kínai Shenzenben található ’A világ ablaka’ elnevezésű témaparkban (ahol ezen kívül a Versailles-i kastély, a Mont Saint-Michel apátság és a Pont du Gard aquaduct másolatát is láthatjuk), vagy éppen az ohioi Kings Island Szórakoztató Park Eiffel-tornya.

A torony szerkezete 7300 tonnát nyom, a tervezői zsenialitást bizonyítja, hogy erős szélben sem leng ki 6-7 centiméternél jobban. A torony látványos kivilágításáról 292 ezer watt gondoskodik.

A francia főváros további nevezetességeiről a Látnivalók Párizsban című oldalon olvashat részletesebben.