Tízparancsolat turistáknak

Néhány szabály, melyet valamennyi, a hegyekben túrázó turistának ismernie kell. A magashegyi turisztika már régen megszűnt kiváltság lenni, ma már tömegesen űzött tevékenységnek számít. A hegyekbe, különösen a Tátrában történő túrázás mára egyszerűen divattá vált. (Lengyelországban) Ma mindenki a Sas útra (Orla Perć) vagy a Tengerszem-csúcsra (Rysy) akar feljutni, lehetőleg már az első tátrai túrája során. Találkozhatunk érdekes emberekkel. Néhányan strandpapucsban indulnak a hegyre, nem törődve a közelgő viharral sem. A médiában egyre több hír jelenik meg a turistautakon bóklászó idiótákról, a hegyimentőknek egyre több dolguk akad ezekkel. Változik valami? Semmi. Évről évre ugyanaz a helyzet. Semmi következetesség, semmi gondolkodás, semmi változás.

 

1. Készüljünk fel a túrára

Előzetesen (fotókról, videókról) ismerkedjünk meg az útvonallal, különösen a nehezebb szakaszokkal. Számoljuk ki a túra várható idejét, hagyjunk időt az esetlegesen fellépő fáradtság miatti késésre, a hirtelen időjárás változásra, kisebb sérülések miatti csúszásra.

 

2. Tájékozódjunk az időjárásról, figyeljünk a körülményekre

A túra megkezdése előtt több forrásból is tájékozódjunk a várható időjárásról. Ezeknek, valamint saját képességeinknek megfelelően válasszuk ki a túra célpontját. A túra során is figyeljük az időjárást, ami a hegyekben nagyon gyorsan változhat! Esőben a turistautak csúszhatnak, és veszélyessé válhatnak. Ha látjuk/halljuk a közeledő vihart, forduljunk vissza! Nem számít, ha lemegyünk a hegyoldalba, a villám bárhol lecsaphat.

 

3. Megfelelő lábbeli és öltözék

A megfelelő túrabakancs csökkenti a sziklákon történő megcsúszás veszélyét, ami sok esetben akár az ember életét is megmentheti. Még a napsütéses napokon is legyen a hátizsákban meleg ruházat és vízhatlan esőkabát, valamint mentőfólia és fej (vagy kézi-) lámpa. Ha a hirtelen beköszöntő rossz idő vagy baleset miatt a szabadban kell tölteni az éjszakát, ezek megvédik a szervezetet a hidegtől.

 

4. Feltöltött mobiltelefonunkba rögzítsük a segélyhívó számokat

Baleset esetén a gyors segítség akár életet is menthet. Túra előtt ellenőrizzük, hogy fel van-e töltve a mobiltelefon akkumulátora. Győződjünk meg róla, hogy a hegyimentők segélyhívó száma rögzítve van-e a telefonban? Szlovákiában 18 300, Lengyelországban 601 100 300.

 

5. Valaki mindig tudjon róla, hová megyünk

Előfordulhat, hogy baleset esetén nem leszünk képesek segítséget hívni (térerő hiánya vagy eszméletvesztés miatt). Ezért mindig tájékoztassunk valakit tervezett túránkról, úticélunkról és a hazaérkezés várható idejéről. Amennyiben menedékházból indulunk, írjuk be magunkat a túrakönyvbe. Ne felejtsük el frissíteni az információt, ha menet közben megváltozik a tervezett túra.

 

6. Ügyeljünk a tervezett útvonal nehézségére

Ha első alkalommal megyünk a Tátrába, ne a Sas útra, a Swinicára vagy a Tengerszem-csúcsra induljunk. Kezdjük a könnyebb útvonalakkal, majd fokozatosan haladjunk a közepesen nehéz útvonalak felé. Ismerjük meg, hogyan kell tájékozódni a sziklás terepen, ellenőrizzük, hogyan reagálunk a kitett terepre. Ne feledjük, hogy inkább ne menjünk a Sas útra, mint hogy ez legyen az első és egyben utolsó túránk.

 

7. Ne szemeteljünk

Tartsuk tiszteletben azt a helyet, ahol túrázunk. Akkor is, ha nem vagyunk a hegyek szerelmesei, tartsuk szem előtt, hogy védeni kell a természetet. Az út mentén hagyott szemét nem csak a tájat csúfítja el, de mindenekelőtt veszélyezteti a vadon élő állatokat.

 

8. Ne szégyelljünk visszafordulni

Elkezdett esni az eső, vagy erősen havazik? Jön a vihar? Esteledik? Minden ilyen helyzet arra irányuló jelzés, hogy vissza kell fordulni. Nagyobb bátorság feladni a túrát, és a visszafordulás mellett dönteni, mint veszélybe sodorni magunkat és társainkat. A hegyek megvárnak – többet ér, ha adunk magunknak esélyt arra, hogy ismét lássuk őket.

 

9. Ne térjünk le a jelzett útról

Erre főleg biztonsági okokból van szükség. A rövidítések, vagy a látszólagos könnyítések gyakran tragikus következményekkel járnak.

 

10. Ne féljünk az erőfeszítésektől

A hegyekben történő túrázás nagy áldozattal jár – lemondást a kényelemről, leküzdeni saját gyengeségünket, elviselni a fizikai fáradtságot. Ezekben rejlik azonban a magashegyi turizmus legfőbb vonzereje, veleje. A vonatokat és az autókat hagyjuk meg azoknak, akik arra kényszerülnek, hogy használják őket, mi induljunk útnak, és kortyoljunk az egészségükre!