Őszi séta a Szádelői-völgyben

A Gömör–Tornai-karsztvidéken található Szádelői-völgy (Zádielská dolina) a jelenleg is magyar többségű Szádelő (Zádiel, 260 m) község határában fekszik, Rozsnyótól 30 km-re délkeletre, Kassától 40 km-re délnyugatra, a magyar határ közelében. A szurdokvölgy kialakulásával kapcsolatban több legenda is létezik, az egyik szerint Szent László királyunk éppen a kunok elől menekült, akik már-már utolérték, azonban a lóháton vágtató, közben pedig Istenhez fohászkodó király mögött a hegy hirtelen kettészakadt. Ennek következtében a kunok mind a mélybe zuhantak, és ott összezúzták magukat. Ez a legenda sokaknak ismerős lehet, hiszen megegyezik a Tordai-hasadék legendájával. A tudományos magyarázat szerint viszont a szurdokvölgy a Szár-patak (Blatnica) intenzív eróziós munkájának következtében létrejött korábbi barlangok beszakadásával keletkezett.

A túra a községben vezető közút északi végén található parkolóban, a völgy szájánál kezdődik, majd a körtúra végén ugyancsak a kiindulási pontra térünk vissza. A parkolóban található információs táblán a mai szlovák terminológiában Szlovák-karsztnak (Slovenský kras) nevezett nemzeti parkkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról olvashatunk. Néhány lépés, és máris az észak-déli irányú Szádelői-völgyben találjuk magunkat, amely a Felső-hegyet (Horný vrch) és a Szádelői-fennsíkot (Zádielská pláň) választja el egymástól. Az aszfaltozott turistaút a közúti és a kerékpáros forgalom elől le van zárva, vagyis a hasadékot csak gyalogosan járhatjuk végig. A meredek falú völgy mélyén, majd annak végén a fennsíkra felkapaszkodva az átlós zöld jelzésű tanösvényen túrázhatunk, melyet az első információs táblán olvasottak szerint 1977-ben hoztak létre. A tanösvényen összesen hét, szlovák, magyar és angol nyelvű információs tábla van elhelyezve, ezek közül a völgy bejárata közelében található első tábla a nemzeti természetvédelmi terület általános tudnivalóit tartalmazza.

A zúgókkal, csobogókkal tarkított Szár-patak mentén hatalmas, több helyen erősen összeszűkülő sziklafalak között jutunk egyre feljebb a hasadékban, szebbnél-szebb természeti látnivalókban gyönyörködve. A fejünk felett emelkedő hatalmas sziklafalakra a völgy gazdag növényvilága miatt csak itt-ott nyílik kilátás, ezeken a helyeken azonban érdemes megállni, és megcsodálni a természet e nagyszerű képződményeit. Bármelyik évszakban túrázunk itt, mindig akad látnivaló. Tavasszal a völgy gazdag növényvilága, nyáron az erdő fáinak árnyat adó zöldje, ősszel a lehulló falevelek színkavalkádja, télen pedig a zöldellő növényzet által az év többi részében eltakart hatalmas, hóval és jégcsapokkal borított sziklafalak látványa miatt érdemes ide eljönni.

A völgytúra középső részén elhaladunk a hasadék egyik leglátványosabb sziklaalakzata, a Cukorsüveg 105 méter magas karcsú sziklatornya alatt, amely a sziklamászók kedvelt célpontja. Ennek közelében találjuk a tanösvény második információs tábláját, amely a terület geomorfológiájával ismerteti meg a látogatókat. Erről megtudjuk, hogy a szurdokvölgy kb. 2200 méter hosszú, mélysége helyenként eléri a 300 métert.

A Cukorsüveget elhagyva elérjük a szurdok legszűkebb, mindössze 10 méter széles szűkületét. Mesébe illő formájú fatörzsek, északi oldalukon valószerűtlenül élénkzöld mohával borított gyökerek között, a patak kisebb-nagyobb zúgói mellet jutunk egyre feljebb, de ne feledkezzünk meg a fák koronája fölött fölénk magasodó hatalmas mészkőfalakról sem. Hamarosan elérjük a harmadik információs táblát, ezen a völgy növényvilágáról olvashatunk hasznos tudnivalókat.

A völgy mélyén és a fennsíkon egymástól eltérő hőmérsékleti viszonyok uralkodnak (növényvilági inverzió), ennek köszönhetően a területet nagyon változatos növényvilág jellemzi. Közvetlenül a tanösvény völgy mélyén vezető szakaszának vége előtt találjuk a negyedik információs táblát, amely a szurdok rendkívül gazdag, endemikus fajokat is magában foglaló állatvilágát mutatja be.

A tábla közelében az aszfaltútról egy keskeny fahídon jobbra letérve árnyas bükkösben találjuk magunkat, majd a nem túl meredek domboldalon vezető régi szekérúton kapaszkodunk fel a Szádelői-fennsíkra. Nyári időszakban azonban érdemes néhány száz métert tovább menni a völgy mélyén vezető aszfaltozott úton, amely hamarosan egy kis tisztásra érkezik, ahol egy turistaházban frissíthetjük fel magunkat.

Az emelkedő végig bükkerdőben vezet, melynek fölénk boruló koronája sokszor készteti megállásra a nyitott szemmel járó természetfotóst. Hamarosan megérkezünk a túra legmagasabb pontjára, a Sziklán (Na skale, 670 m) nevű útelágazáshoz, melynek közeléből első alkalommal merészkedhetünk ki a hasadék peremére, ahonnan északi irányból szép kilátás nyílik a hasadékra. Itt találjuk az ötödik információs táblát, amelyről a területen folyó gazdálkodással ismerkedhetünk meg. A ligetes fennsík rétjeit birkákkal legeltetik, ha a birkanyájat nem is, de a birkahodályt biztosan láthatjuk a fennsíkon vezető turistaút első nagyobb tisztásának szélén.

A lankás fennsíkon történő ereszkedés közben a Kerek-major (Okrúhly laz, 587 m) nevű elágazásnál található hatodik információs táblán a terület történelméről, közelebbről a vaskorból fennmaradt egykori erődítmény maradványairól olvashatunk. Utunk során keresztezzük az erődítmény máig fennmaradt 900 méter hosszú, romos északi védőfalát, a köves fal helyenként ma is eléri a 3 méteres magasságot és a 8 méteres szélességet.

Ezután vörösfenyő, közvetlenül utána pedig erdeifenyő ligeten keresztül vezet az út, majd megérkezünk a hasadék peremén található újabb füves, sziklás kilátópontra. A kilátást akadályozó fák hiánya miatt talán ez a legalkalmasabb hely arra, hogy benézzünk a hasadék mélyére, innen felülről is láthatjuk például a Cukorsüveg sziklatornyát, valamint a szurdok hatalmas, néhol teljesen függőleges sziklafalait. A hasadék peremére kimerészkedve fokozottan ügyeljünk a biztonságra, főleg ha gyermekekkel túrázunk, hiszen a néhol törmelékes, néhol simára csiszolt felületű sziklákon egyetlen meggondolatlan mozdulatnak súlyos következményei lehetnek.

A kilátópontot magunk mögött hagyva egy zsomboly korláttal körülvett beszakadásának közelében találjuk a tanösvény hetedik, egyben utolsó információs tábláját, melyről a karsztos jelenségekről tájékozódhatunk. Innen is több, jelzés nélküli csapás vezet ki a hasadék peremére. Ezek közül néhányat érdemes követni, hiszen valamennyi kilátópontról más kilátás nyílik a szurdok mélyére, sziklafalaira.

Miután kigyönyörködtük magunkat, a fennsík déli részén egy újabb útelágazáshoz érkezünk, itt a zöld jelzésű tanösvény jobbra elágazik a kék jelzéstől, majd egy lapos nyeregben élesen jobbra fordul. Innen a meredek, napsütötte, cserjés hegyoldalon néhol törmelékes, néhol sima felületű, ezért esős időben nagyon csúszóssá váló mészkővel borított ösvényen szerpentinezve ereszkedtünk vissza Szádelőre, melyet a parkolótól délre, kb. 200 méter távolságban érünk el.

Az egész túra pihenőkkel, fotózással kb. 4-5 óra alatt teljesíthető, az útvonal hossza kb. 9 km, szintkülönbsége kb. 450 m. Ennek a körtúrának a kevésbé felkészült turisták is bátran nekivághatnak, és kitűnő célpont lehet kisgyermekes családoknak is, akik szeretnének néhány órát eltölteni e varázslatos természeti szépségekkel gazdagon ellátott tájon.