Dubai leghíresebb alkotásai, a mesterséges szigetek

Mivel Dubai hosszú történelem híján régi épületeket, alkotásokat nem tud felmutatni, „kénytelen” újakkal felhívni magára a figyelmet. A város összes lélegzetelállító építménye közül talán a part mentén sorakozó mesterséges szigetek – The World, Palm Jumeirah, Palm Jebel Ali, Deira-szigetek, illetve a még csak tervasztalon létező The Universe – a legnevezetesebbek, melyek amellett, hogy puszta létük is az emberi teljesítőképesség határát súrolja, előnyösek is, hiszen kibővítik a lakhatás szempontjából hasznos területeket.

Maga a mesterséges sziget, mint emberi alkotás, nem új keletű dolog, Mikronéziában már a XIII. századtól építettek ilyet (Nan Madol), de máshol is épültek a történelem folyamán.

Más kérdés, hogy a megfelelő anyagi fedezet és az elérhető legjobb technikai feltételek Dubainál alapvetően adottak voltak, így nem volt kérdés, hogy egymás után születtek meg a különböző szigetek tervei. Ezek közül egyelőre csupán egy pálma alakú sziget, a Palm Jumeirah készült el teljesen (ez 6,5 négyzetkilométeres nagyságával a világ hetedik legnagyobb mesterséges szigete, a még félkész állapotban lévő, 8 négyzetkilométeres nagyságú Palm Jebel Ali pedig az ötödik), mely elkészültével azonnal a Világ nyolcadik csodája megtisztelő címére tartott igényt. A 2008-as világválság Dubai gazdaságára is hatással volt, melynek következtében a készülőben lévő projekteket egy időre fel kellett függeszteni.

Mivel a Dubai korábbi fő bevételét adó kőolajolaj és földgáz mára csupán 6 %-át adja az ország 80 milliárd dolláros költségvetésének, így más gazdasági ágazatokra helyeződött a hangsúly, ezek pedig a turizmus, a pénzügyi szolgáltatások, az ingatlanfejlesztés és –értékesítés. Ezzel a céllal kezdődtek a 2000-es évek elején a gigantikus fejlesztések, melyek közül számos építmény – a többi között az első kész mesterséges sziget – a világ legjei közé is bekerült. A szigetek elkészültével további szabadidős- és szórakoztató központok, illetve privát villák kapnak helyet, csak a három pálmasziget – a Palm Jumeirah, a Palm Jebel Ali és a Palm Deira – 520 kilométer magán strandszakasszal bővítené Dubai partvonalát.

Az első sziget, a Palm Jumeirah építése – Jumeirah városrész partszakasza előtt – 2001-ben kezdődött. A munkálatok során 90 millió köbméter, a Perzsa-öböl aljáról származó tengeri homokot és 7 millió tonna követ használtak fel. A pálmafát egy 12 kilométer hosszú és 5 kilométer átmérőjű, félhold alakú hullámtörő védi a nyílt tenger ereje ellen. Megépítésében 40 000 munkás vett részt, a végső költsége pedig 12,3 milliárd dollárba került. A sziget tömegközlekedését az 5,4 kilométer hosszú pályával rendelkező Palm Jumeirah Monorail (egysínű vasút) oldja meg, mely a sziget lábánál található Gateway-tornyoktól a híres Atlantis-hotelig vezet; a vasút 2009 májusa óta üzemel, s a tervek szerint ki akarják bővíteni a Dubai metró piros vonalával. A Palm Jumeirah hullámtörő félholdján luxusszállodák sorakoznak.

A külső, folyamatos hullámtörőgát tervezése során nem vették figyelembe, hogy így az megakadályozza majd a természetes árapály mozgását, s a tengervíz a pálmán belül stagnálni fog. Ezt korrigálva kisebb réseket hoztak létre a gáton, megnyitva így a víz természetes mozgását és oxigénellátását, s bár a hullámzás most intenzívebb, mintha tökéletesen zárna a gát, de mégsem annyira, mintha semmi védelem nem volna. Ez így a tengeri élővilág számára is kedvezőbb, mintha egy zárt medencét képeztek volna a folyamatos gáttal. További kérdéses problémát jelenthet a sziget esetleges süllyedése (5 mm/év), melyről a The New York Times számolt be, a Dubai kormányzat tulajdonában lévő Nakheel cég (a Pálma-szigetek építtetője) azonban e vádakat cáfolta.

2002 októberében kezdték építeni a Pálma-szigetek következő, közepes méretű darabját, a Palm Jebel Alit (Jebel Ali városrész partjai előtt), egy a Palm Jumeirah-nál 50%-al nagyobb mesterséges szigetet, mely 5 kilométer mélyen nyúlik be az öböl vizébe. E beruházásnak 2008 közepére kellett volna elkészülnie, azonban a gazdasági világválság közbeszólt, s a sziget még mindig félkész állapotban van. A tervek szerint a Palm Jebel Alira hat jacht kikötőt, egy ’Sea Village’ elnevezésű vízi témaparkot, a víz fölé, cölöpökre épített lakóházakat, valamint a 17 pálmalevelet keretezve egy „sétautat”terveztek, mely Sheikh Mohammed bin Rashid Al Maktoum arab költeményének sorait betűzi. A szigetek két 300 méter hosszú hídon, vagy hajóval megközelíthetők a szárazföldről, míg a fő tömegközlekedési lehetőséget itt is a monorail vasút fogja jelenteni, akárcsak a Palm Jumeirah esetében.

A kör alakú hullámtörő gát 2006 decemberére készült el, majd ezt követték az infrastrukturális munkálatok, de a jelentősebb építkezések mindaddig nem kezdődhetnek el, amíg ezt, az alapozást teljesen be nem fejezik. A válságot követően a jövőbeli munkálatokat azonban meghatározatlan időre elhalasztották. Amennyiben a Palm Jebel Ali egyszer elkészül, a tervek szerint 250 ezer embernek fog otthont adni. A félhold alakú hullámtörőre 2021-ig négy témapark megépítését tervezik befejezni, melyek a gát csúcsán, egy kardszárnyú delfint formázó földdarabon (a híres Shamura emlékezve) fognak elhelyezkedni. A négy park együttesen „World of Discovery” néven fog működni, azon belül pedig külön neveik is lesznek: SeaWorld, Aquatica, Busch Gardens és Discovery Cove.

A Deira Corniche-sal (sétány) szemben, a Creek és az Al Hamriya kikötő között tervezték felépíteni a harmadik, legnagyobb pálmaszigetet, a Palm Deirát, melynek eddig csak földmunkálatainak egy részét végezték el 2007 októbere óta. A sziget hatalmas méretei miatt ezt több fázisban tervezték elvégezni, sőt, az eredeti tervekkel ellentétben az évek során – amióta a munkálatok állnak – magát a projektet is szerényebbre szabták, a többi között a sziget pálma formájáról is lemondtak. A jelenlegi tervek szerint a Deira-sziget 15,3 négyzetkilométer nagyságú lesz, 40 kilométeres partszakasszal (ebből 21 kilométer strand), bevásárló központokkal, éjszakai part menti piaccal, 30 ezer ember befogadására alkalmas amphiteátrummal, s természetesen sok-sok magán apartmannal, ahonnan csodás kilátás nyílik Dubaira.

Hasonlóan befejezetlen projektek a világ kontinenseit alakító The World-szigetek, illetve a The Universe szigetcsoport, mely a Tejutat és a Naprendszert formálta volna meg, de ez utóbbi csupán a tervekig jutott, 2015 áprilisában pedig teljesen levették a napirendről. A világtérképet mintázó, 300 szigetből álló The World négy kilométerre helyezkedik el Dubai partjaitól a Perzsa-öbölben, de egyelőre csak a földmunkákkal készültek el annak ellenére, hogy 2008-ra a szigetek 60%-át eladták. A munkálatokat 2003-ban kezdték, s a tervek szerint 2008-ra akarták befejezni, de 2013 végéig csupán két szigettel – Németországgal és Svédországgal – készültek el nagyjából („The Heart of Europe” projekt). 2005-ben a földmunkálatok 55%-a volt meg, ami 88 szigetet jelentett (2006 végére a Világ alapjainak 90%-a volt kész), máig pedig mindösszesen két sziget készült el teljesen, az egyiken bemutató házak és egy heliport, míg a másikon (Libanon) a Royal Island Beach Club nyitotta meg kapuit.

A szigetek mérete egyébként 14,000 - 42,000 négyzetméterig terjed, és egymástól átlagosan 100 méterre helyezkednek el. A lehetséges vásárlók között olyan nevek bukkantak fel, mint a híres színész házaspár, Brad Pitt és Angelina Jolie, akik a hírek szerint Etiópia szigetét vásárolták volna meg (a pár utóbb tagadta a pletykákat), vagy Richard Branson angol milliárdos, aki Nagy-Britannia szigetét tervezte megvásárolni. A Forma 1 legeredményesebb versenyzője, Michael Schumacher a Dubai uralkodótól, Mohammed bin Rashid Al Maktoumtól ajándékba kapott egy szigetet, melyen a tervek szerint egy gokart pályát alakítottak volna ki. A többi földdarabot szállodákkal, villa és hotel resortokkal akarják beépíteni. A The World elkészültével 232 kilométernyi újabb partszakasszal növelné meg Dubai tengerpartját.