Csehország TOP 15-ös látnivaló-listája

Nevezhetjük Európa ékszeres dobozának is, hiszen a csöppnyi közép-európai ország tengernyi szépen megőrzött történelmi várossal, látnivalóval, természeti nevezetességgel büszkélkedik. Nehéz elképzelni, hogyan szorult ilyen kis helyre ennyi szépség, pedig Csehországot épp úgy sújtotta a szocializmus hanyagsága, akár csak Európa keleti felének többi országát. Nem lehet igazságos sorrendet felállítani, de azért most megpróbáljuk lajstromba szedni Csehország 15 legszebb kincsét, melyeket feltétlenül érdemes felkeresni.

15. Ceske Budejovice
Ki ne ismerné a Csehország déli vidékén elterülő híres várost, Ceske Budejovicét? Ha cseh elnevezése kevésbé lenne ismerős, a német változatát viselő aranyló nedű, a Budweiser nevét mindenki hallotta már. A XIII. század óta foglalkoznak errefelé sörfőzéssel, ami szinte egyidős a várossal; Ceske Budejovicét 1265-ben alapította II. Ottokár cseh király lovagja, Hirzo. Ma ismert legnagyobb sörfőzdéje, a Budejovicky Pivovar (Budvar) 1895-ben kezdte meg működését. Az óvárosban szépen megőrzött épületeket találunk a gótika, a reneszánsz és a barokk korából, melyek első sorban a II. Ottokár tér körül foglalnak helyet a Városházával és a Sámson-kúttal egyetemben. A város jelentős történelmi épületei közé tartozik még a XVI. századi Fekete-torony, valamint a Dominikánus kolostor a XIII. századi gótikus Szűz Mária templommal együtt.

14. Morva-karszt
A Brno városától északra elterülő Morva-karszt Csehország egyik leglenyűgözőbb (és túrázók által leggyakrabban látogatott) természeti környezete. A 94 km2-es terület 1956 óta áll természetvédelem alatt. A Morva-karszt területén több mint 1100 barlang és szakadék ismert, közülük sok gyönyörű cseppkőképződményekkel büszkélkedik, négy a nagyközönség számára is látogatható. A területen található számos fontos őslénytani és régészeti lelőhely is. Itt található az ország legnagyobb barlangrendszere, az Amatőr-barlang, melynek főágát a Cigány-nyelőn keresztül lehet megközelíteni. A barlang Miniszteri-körjárata az idegenforgalom előtt nincs megnyitva, kizárólag a csehszlovák kormány tagjai és külföldi vendégei látogatták rendszeresen. Aki nem barlangászni, hanem túrázni, kerékpározni szeretne, azoknak is ideális úti cél, ahol turistaházakat, vendéglőt, szuvenír üzletet és kerékpárosok számára kiépített infrastruktúrát találunk.

13. Krkonose síterepei
A Csehország északi részén elterülő Óriás-hegység – csehül Krkonose – a Szudéták részét képezi, melynek nagyon szép, kirándulásra, túrázásra, vagy éppen téli sportok gyakorlására lehetőséget biztosító részei vannak. Itt található az ország legmagasabb pontja, az 1602 méter magas Snezka; a hegység éghajlata kiválóan alkalmas a síelésre. A hegyvonulat területét 1963-ban nemzeti parkká, míg 1992-ben  UNESCO által nyilvántartott bioszféra-rezervátummá nyilvánították. Leglátogatottabb települései – ahol jól felszerelt sí központok is működnek – Spindleruv Mlyn, Rokytnice nad Jizerou, illetve Harrachov, ez utóbbi ad otthont a világ egyik legnagyobb sí sáncának, a Cert’ak-nak, vagyis Adidas Arénának, melyet 1989-92 között átépítettek, mert a szomszédos erdő leégése következtében, a szélviszonyok megváltozása miatt veszélyessé vált.

12. Karlstejn vára
Csehország egyik legjobb állapotban megmaradt gótikus vára a Berouni járásban, a hasonnevű falu fölé emelkedő 320 m magas mészkősziklán épült Karlstejn vára, mely Prágától alig 50 kilométerre fekszik. Az erődítményt I. Károly cseh király építtette 1348-55 között, s a reprezentatív székhelyként működő vár a koronázási ékszerek és szentek ereklyéinek biztos őrzési helye volt. Később reneszánsz stílusban építették újjá, majd a XVII. századtól kezdve a cseh királynők hozománybirtoka lett. A háromszintes vár mai formáját az 1887-es átépítésnek köszönheti, s 1910 óta látogatható. A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján. A várat körülvevő természeti környezet is említésre méltó, a dombvidéken alakították ki a Cseh Karszt Természeti Rezervátumot, aminek fő nevezetességei a Koneprusyi barlangok, melyek egy része látogatható.

11. Holasovice falu
A Csehország déli részén, 15 kilométerre Ceské Budejovicétől található Holasovice falu parasztbarokk stílusban épült lakóházairól nevezetes, melyek a XIX. század hetvenes éveiben épültek. Hasonlóan a magyarországi Hollókőhöz, az itt élő mintegy 140 fős lakosság élő közösséget alkot, a falu az itteniek állandó lakóhelyéül szolgál. Holasovice ennek, valamint a szépen karban tartott épületegyüttesnek köszönheti, hogy 1998-ban felkerült az UNESCO Világörökségi listájára. A faluban lévő 120 épület közül 23 műemlékvédelem alatt áll, melyek egységes egészként egy skanzent alkotnak. A csúcsos homlokzatú, stukkódíszítéses lakóházakon kívül ólak, pajták, istállók, magtárak, kapuk és különféle kerítések tartoznak a településhez. A falu épségét annak köszönheti, hogy távol esik a fő közlekedési csomópontoktól, illetve a második világháború után német nyelvű lakosságát kitelepítették, s csak az 1990-es években népesítették be ismét.

10. Trebon - Trebonsko
A dél-csehországi Trebon a Rozmberkek alatt élte virágkorát, akik 1366-tól egészen a család kihalásáig, 1611-ig birtokolták a várost és környékét. Az egykori gótikus vár helyén fokozatosan épült fel a gyönyörű reneszánsz kastély, amelyet ma angolpark vesz körül. A treboni egyházi műemlékek közül kitűnik az ágostonrendiek XIV. századi gótikus kolostora, amelyet később reneszánsz és barokk stílusban alakítottak át, és az gótikus Szent Jiljí-templom. A város ma fürdőéletének, halgazdálkodásának, és Regent márkájú sörének köszönheti közismertségét. A környező festői, kisebb-nagyobb halastavakkal, csatornákkal, mocsarakkal és erdőkkel pettyezett vidéket (Trebonsko) természetvédelmi körzetté nyilvánították, emellett pedig UNESCO bioszféra-rezervátum is (fontos gázlómadár költőhely), mely az egyik legkedveltebb idegenforgalmi úti cél Csehországban.

9. Kromeriz
A Morva-folyó partján fekvő várost 1260-ban Schauenburk Brúnó, olmützi püspök alapította, majd itt alakult ki a püspökség nyári rezidenciája. Kulturális jelentősége miatt kapta a Hanácké Athény (Hana vidék Athénja) nevet, mivel a város a XVII. század óta Hané és egész Közép-Morvaország kulturális centruma. Az egyébként jó állapotban fennmaradt város történelmi központját a XX. században felújították. Ez a Főtér (Velké námestí) és a mellette álló Érseki palota (Arcibiskupský zámek) területe. Ezt a területet a Virágoskerttel (Kvetná zahrada) és a Palotakerttel (Podzámecká zahrada) 1998-ban az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Kromerizben ezek mellett három történelmi jelentőségű templom, egy kápolna, valamint a püspöki pénzverde, és a bíborosi borpincék is látogathatók.

8. Kutna Hora
A Csehország közepén fekvő Kutna Horát a XIII. században alapították, köszönhetően a környékbeli ezüstbányáknak. A XIII-XIV. századra gazdagsága vetekedett Prágáéval, több cseh király székvárosa is volt egyben. A legnagyobb ezüstbánya 1541-ben kimerült, így I. Ferdinánd megvonta a város privilégiumait, melyet a harmincéves háború, a pestisjárvány és a város 1770-es leégése is tovább szegényített. 1875-től újra bányásztak ezüstöt a környéken, így gazdasága ismét fellendült. Az 1995 óta az UNESCO Világörökségi listáján szereplő város nevezetességei a bányászok védőszentjeként tisztelt Szent Borbálának ajánlott késő gótikus katedrális, a patríciusházakkal ékített főtér, több más gótikus és reneszánsz stílusú épület (Hradek, Kőház, Olasz udvar vagy walesi udvar, stb.), míg a sedleci városrészben a Miasszonyunk katedrális, és a hátborzongató sedleci osszárium, melynek még a berendezéseit is emberi csontokból faragták.

7. Adrspach-Teplice-sziklák
A lélegzetelállító sziklaképződményekkel tarkított 17 km2-nyi terület Csehország északkeleti részén, a lengyel határ közelében terül el, s gyönyörű természeti környezetének köszönhetően már a XIX. század végén is kedvelt regionális úti cél volt, erről tanúskodnak a többnyelvű sziklafeliratok is. Nevét a két közeli településről, Adrspachról és Teplice nad Metuji városkáról kapta. A sziklákat 1933-ban nemzeti természetvédelmi területnek nyilvánították, 1991 óta tájvédelmi körzet, melyet tiszta vizű patakok, kis csermelyek, csendes tavak, erdők és különleges sziklaalakzatok formálnak. A kirándulók számos jelzett ösvényt használhatnak (letérni róluk tilos és életveszélyes), de a terület kedvelt úti célja a sziklamászóknak, sőt a szikla ugróknak is. A terület a vándorsólyom egyik legnagyobb állandó fészkelő helye, nyugalmuk érdekében bizonyos részeket le is zártak.

6. Jindrichuv Hradec
Dél-Csehország egyik valóságos gyöngyszeme, a cseh gobelinipar központja a Vajgar-tó partján elterülő Jindrichuv Hradec. Bár nem különösebben régi múltra tekint vissza – csupán a XVIII. században alakult ki a vár körül, az Ausztriából Csehországba vezető út mentén – ráadásul épületeit 1801-ben egy hatalmas tűzvész pusztította el, de klasszicista stílusban újjáépítették őket. A városka arcképét ezek, valamint a korábbi stílusok (reneszánsz, barokk) homlokzatai határozzák meg. A kastélyban ma múzeum működik, de jelentősek a település templomai, kegyhelyei is, a vár mellett álló Szentlélek-kápolna, a Mária Magdolna, Szent Katalin és Keresztelő Szent János templomok, valamint a vár melletti régi serfőzde, ahol gyermekként a híres cseh zeneszerző, Bedrich Smetana lakott.

5. Cseh Svájc
A közel 80 ezer km2-nyi területen húzódó Cseh Svájc elnevezésű Nemzeti Parkot 2000-ben alapították, így ez a legfiatalabb ilyen jellegű intézmény az országban. Északi részén csatlakozik Németország Szász Svájc nevű Nemzeti Parkjához (1990, 93 km2), mely természeti értékekben legalább ennyire jelentős, s melynek természeti környezete, geológiája, flórája és faunája megegyezik a Cseh Svájcéval. A festői környezettel büszkélkedő nemzeti park legérdekesebb látnivalói a Pravcicka-kapu mészkő alkotta hídja, a Kamenice-folyó szurdokvölgye, a Krinice-folyó völgye, a Rosy-hegy, Vysoká Lipa falu és a Saunstejn-sziklák, a Dolsky mlyn malom, a Dittersbacher-csúcs, vagy a Brtniky és a Vlcí hora-hegy melletti vízesések, melyeket bármely évszakban érdemes felkeresni.

4. Fürdővárosok
Mintha csak a békebeli múltba repülnénk vissza, az Osztrák-Magyar Monarchia romantikus, elegáns és felkapott üdülőhelyei – Karlovy Vary, Marianske Lazne és Janske Lazne – ma Csehország legkedveltebb fürdővárosai. Az ország északnyugati csücskében fekvő Karlovy Varyt IV. Károly német-római császár alapította az 1370-es években, s Európa első gyógyhelye lett, virágkorát a XVIII-XIX. században élte, olyan nagyságok fordultak meg itt, mint Goethe, Beethoven, Gogol, Arany János, Liszt Ferenc. A XIX. századi látnivalói is mind gyógyfürdő-mivoltához kapcsolódnak: szállodák, fürdők, szanatóriumok, kolonnádok. Hasonló békebeli hangulatot áraszt a Karlovy Varytól nem messze fekvő, 1805-ben alapított fürdőhely, Marianske Lazne, melynek jelenlegi arculata 1870-1914 között alakult ki. Janske Lazne viszonylag távolabb, az ország északi részén, a lengyel határ mellett fekszik, s termál forrásai a XV. század óta ismertek. Karlovy Vary és Marianske Lazne szerepelnek az UNESCO világörökségi javaslati listáján.

3. Telc
Szintén gyönyörű környezetben, Morvaország déli részén található az 1300-as évek elején alapított Telc városka. Az 1992-ben az UNESCO Világörökségi listára került település leglátványosabb nevezetességei a telci kastély, mely körül tágas angolpark terül el, a lenyűgöző, festői, színes homlokzatú, árkádos barokk és reneszánsz stílusú házakkal övezett főtér, valamint az ellenreformáció idején a városba érkezett jezsuiták által épített Jézus neve templom. A téren sétálgatva megcsodálhatjuk a középkori épületek szépen kialakított, egyedi homlokzatát, melyek gyakran sgraffitto-díszítéssel ékítettek (ezek egyik legszebb példája a 61-es számú ház, melyet 1555-ben építettek újjá, s valószínűleg ugyanaz a művész festette, aki a kastélyon is dolgozott). A telci kastély eredetileg a XIV. században épült gótikus stílusban, melyet később reneszánsz módon alakítottak át, ma ebben a formában csodálhatjuk meg.

2. Prága
A cseh fővárost méltán emlegetik a világ legszebb székhelyei között: nem csak gyönyörűen karban tartott, romantikus és hangulatos, de tele van szebbnél-szebb látnivalókkal és gazdag történelemről mesél; nem meglepő módon Prága központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részének nyilvánította. Területe – kedvező fekvésének köszönhetően – az őskor óta lakott, majd a népvándorlás viharai után a IX-X. században itt élő csehek erősödtek meg, s alakították ki a várost, melyhez számos legenda is kapcsolódik. Legismertebb nevezetességei a hangulatos Óváros (az Óvárosi térrel, a Városházával, az Orloj óratoronnyal, a Tyn előtti Miasszonyunk templommal), a Károly-híd, a Hradzsin (a Szent Vitus-székesegyházzal, a Királyi palotával és az Arany utcácskával), a Josefov zsidó műemlékeivel, az Újváros a Vencel térrel, valamint az idilli hangulatot árasztó Kisoldal.

1. Cesky Krumlov 
Céske Budejovice városától mintegy 30 kilométerre délre található Csehország talán legszebb kisvárosa, az ékszerdobozhoz hasonlatos Cesky Krumlov. Prága után az ország második leglátogatottabb úti célja igazán festői környezetben fekszik: a Moldva-folyó kettős kanyarulata egyedi elhelyezkedést és várostervezést nyújtott a településnek, melyet az UNESCO 1992-ben a Világörökség részévé nyilvánított. Területe az őskor óta lakott, jelentőségét a Moldva partján futó kereskedelmi útvonal kiépülésének köszönhette, majd amikor a vidéket megszerezte a Rosenberg család, a XVI. századra gazdag reneszánsz várossá nőtte ki magát. A város a XVII-XVIII. században élte fénykorát, később jelentősége csökkent, ezért is őrizhette meg reneszánsz-barokk jellegét. Látnivalói között szerepel a vár (Csehország második legnagyobb vára), az Óváros nevezetességei (Szent Vitus-templom, gótikus városháza, az Egon Schiele-kiállítás – a festő egy ideig a városban élt) és az Eggenberg sörgyár.