115 éve nyitották meg a Téry-menedékházat

115 évvel ezelőtt, 1899. augusztus 21-én nyitották meg a nagyközönség előtt a Magas-Tátra legmagasabban álló, egész évben nyitva tartó menedékházát, a közkedvelt Téry-menedékházat. Az Öt-tó mellé építendő menedékház igé­nye először 1889-ben merült föl, amikor az Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) Budapesti Osztályának választ­mányi ülésén dr. Téry Ödön indít­ványozta, hogy sza­vazzanak meg bi­zonyos összeget a Magas-Tátrá­ban egy menedékház felépítésére, lehetőség szerint az Öt-tó katlanában. Ekkor kezdték meg a pénz gyűjtését a me­nedékház felépítése céljából létrehozott pénz­ügyi alapba. Az évek múltával a tervbe vett menedékház helye sűrűn változott, és 1896-ban úgy látszott, hogy a Nagyszalóki-csúcson (Slavkovský štít) kerül majd felépítésre. Ekkor azonban az Egyesület elhatározta, hogy ezen a csúcson építi fel a már szintén régóta terve­zett meteorológiai obszervatóriumot.

E döntés hatá­sára 1897 februárjában a Budapesti Osztályból időközben megalakult Magyar Turista Egyesület (MTE) végleg az Öt-tó mellett döntött, ahol azonban a te­rület vadászjogának bérlője azt szerette volna elérni, hogy a menedékház ne a tó partján, hanem a tófal alatt ke­rüljön felépítésre. Az MTE elnöksége azonban ragasz­kodott az eredeti elképzelés­hez, és a Pfinn József által tervezett menedékházat Majunke Gedeon szepesszombati építész 1898 júniusa és 1899 augusztusa kö­zött felépítette. 1898-ban elkészült az Öt-tóhoz vezető turistaút is, ezek után a terméskő­ből épült, emeletes menedékházat 1899. augusztus 21-én meg­nyitották a turista­forgalom előtt. A betontetős épület földszintjén kapott elhelyezést a konyha, az éléskamra valamint a vezetők szobája, míg az emeleten volt az ebédlő és a négy kis szoba, amelyekben összesen 16 ágyat helyeztek el.

A menedékház névadásának külön története van. Az MTE Budapesti Osztálya 1899. július 4-i ülésén dr. Téry Ödön ügyvivő alelnök javasolta az egybegyűlteknek, hogy a felépült menedékház kapja meg a „Budapesti ház” nevet. Ezt a javaslatot Dőri Gyula indítványára leszavazták, és a jegyző javaslatára a menedékházat az egyesület alapító tagjáról egyhangúlag Téry-menedékháznak nevezték el.

Az I. világháború után a menedékház kezelését a késmárki Tátra Egylet mint az MKE örökébe lépett Karpathenverein (KV) egyik osztálya vette át. 1926-ban a KV a tulajdonjo­got is megszerezte, de nem sokáig lehetett a menedékház tulajdonosa, mert 1927-ben lejárt a területre kötött, 30 évre szóló bérleti szerződése, és a KV több­szöri tiltakozása ellenére a menedékház 1931-ben állami tulajdonba, ugyanakkor a Csehszlovák Turisták Klubja (KČST) kezelésébe kerül. Kezdetben csak a nyári turistaszezonban volt nyitva, majd ez a menedékház volt az első a Magas-Tátrában, amely áttért az egész éves műkö­désre, így 1932-től már télen is várja a turistákat. Az 1980-as évek elején jelentős felújítást végeztek a menedékhá­zon, így napjainkban a helyi adottságokhoz képest igen kulturált környezet várja a betérő turistákat.

A Kis-Tarpataki-völgy (Malá Studená dolina) legfelső, Öt-tavi-katlan (Kotlina Piatich Spišských plies) nevű völgyteraszán, az Öt-tó déli tófalán álló Téry-mene­dékház egyike a legrégebben épült tátrai menedékházaknak, amely megragadó magashegyi környezetben, magasan az erdőhatár felett épült, s mintegy büszke várkastélyként uralja az egész Kis-Tarpataki-völgyet. Külső megjelenésében – a hozzáépítéseken kívül – alig változott az eredeti formájához képest.